Stratégiai megállapodás kötött a nádudvari Nagisz Zrt. és a gödöllői agráregyetem
A minőségi termékfejlesztés, a precíziós gazdálkodás dinamikus fejlődése és az agrárszakember-utánpótlás biztosítása érdekében stratégiai partneri együttműködési megállapodást kötött a Nagisz Zrt. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; a dokumentumot az egyetem és a vállalkozás vezetői szerdán írták alá Nádudvaron.

(Fotó: Pixabay)
Benedek Fülöp, a Nagisz Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a nádudvari agráripari vállalkozás olyan korszerű, versenyképes nagyüzem, amit csak a legjobb szellemi felkészültséggel rendelkező szakemberek tudnak működtetni a legmagasabb szintű technológiával. A Nagisznak nemcsak a környékbeli agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokkal, hanem a világ legjobb üzemeivel is versenyeznie kell tudásban, technológiában egyaránt – tette hozzá megjegyezve, hogy ezt a célt szolgálja a legnagyobb hazai agráripari egyetemmel kötött stratégiai együttműködési megállapodás. Benedek Fülöp jelezte: a magyar mezőgazdaság élvonalába tartozó Nagisz 1000 hektár földbérleményen gazdálkodik. „Gazdasági kényszernek” nevezte, hogy ezt a területet 1500-2000 hektár nagyságúra növeljék.
Éles helyzetben képezhetik ki a jövő agrárszakembereit
Kovács Herman, a Nagisz vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a gyakorlatban is alkalmazható szakmai tudással rendelkezzenek az egyetemről kikerülő hallgatók. Ma már az állattenyésztésben is a precízió, a digitalizáció, az adatok elemzésén alapuló döntéshozatal a „hívószó”, erre kell felkészíteni a jövő agrárszakembereit – emelte ki. A szakember közös feladatnak nevezte az állatokhoz való kötődés átadását „a kisiskolás kortól a felsőoktatásig”, ennek érdekében alapfokú és középfokú oktatási intézményekkel is bővítik a kapcsolataikat a jövőben.
Iskolai képzések és piaci képzések összehangolva
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy közelíteni kell a képzéseket a piaci igényekhez. A Nagisszal kötött képzési-kutatási együttműködés a mérnökképzés területén nyolc szakterületre terjed ki – mondta a rektor, ezek közül az élelmiszermérnök-képzést és a digitalizációhoz kapcsolódó műszaki agrármérnök-képzést emelte ki. „Magyarország jövőjét a következő években a mezőgazdászok és az informatikusok, digitális szakemberek írják” – hangoztatta Gyuricza Csaba megjegyezve: az élelmiszer-önrendelkezés megteremtésében meghatározó szerep vár a jövő élelmiszermérnökeire.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >Ingyen biztosítja a kormány a gazdáknak az öntözővizet
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal,…
Tovább olvasom >Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata
Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >