Stratégiai megállapodás kötött a nádudvari Nagisz Zrt. és a gödöllői agráregyetem
A minőségi termékfejlesztés, a precíziós gazdálkodás dinamikus fejlődése és az agrárszakember-utánpótlás biztosítása érdekében stratégiai partneri együttműködési megállapodást kötött a Nagisz Zrt. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; a dokumentumot az egyetem és a vállalkozás vezetői szerdán írták alá Nádudvaron.

(Fotó: Pixabay)
Benedek Fülöp, a Nagisz Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a nádudvari agráripari vállalkozás olyan korszerű, versenyképes nagyüzem, amit csak a legjobb szellemi felkészültséggel rendelkező szakemberek tudnak működtetni a legmagasabb szintű technológiával. A Nagisznak nemcsak a környékbeli agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokkal, hanem a világ legjobb üzemeivel is versenyeznie kell tudásban, technológiában egyaránt – tette hozzá megjegyezve, hogy ezt a célt szolgálja a legnagyobb hazai agráripari egyetemmel kötött stratégiai együttműködési megállapodás. Benedek Fülöp jelezte: a magyar mezőgazdaság élvonalába tartozó Nagisz 1000 hektár földbérleményen gazdálkodik. „Gazdasági kényszernek” nevezte, hogy ezt a területet 1500-2000 hektár nagyságúra növeljék.
Éles helyzetben képezhetik ki a jövő agrárszakembereit
Kovács Herman, a Nagisz vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a gyakorlatban is alkalmazható szakmai tudással rendelkezzenek az egyetemről kikerülő hallgatók. Ma már az állattenyésztésben is a precízió, a digitalizáció, az adatok elemzésén alapuló döntéshozatal a „hívószó”, erre kell felkészíteni a jövő agrárszakembereit – emelte ki. A szakember közös feladatnak nevezte az állatokhoz való kötődés átadását „a kisiskolás kortól a felsőoktatásig”, ennek érdekében alapfokú és középfokú oktatási intézményekkel is bővítik a kapcsolataikat a jövőben.
Iskolai képzések és piaci képzések összehangolva
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy közelíteni kell a képzéseket a piaci igényekhez. A Nagisszal kötött képzési-kutatási együttműködés a mérnökképzés területén nyolc szakterületre terjed ki – mondta a rektor, ezek közül az élelmiszermérnök-képzést és a digitalizációhoz kapcsolódó műszaki agrármérnök-képzést emelte ki. „Magyarország jövőjét a következő években a mezőgazdászok és az informatikusok, digitális szakemberek írják” – hangoztatta Gyuricza Csaba megjegyezve: az élelmiszer-önrendelkezés megteremtésében meghatározó szerep vár a jövő élelmiszermérnökeire.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai…
Tovább olvasom >Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban
A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott…
Tovább olvasom >30 százalékkal drágult az étkezési tojás az év első felében
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) a tojás…
Tovább olvasom >További cikkeink
A mai nappal feléljük a Föld erőforrásait, és ebben már vaskosan benne van valami, amire nem is gondolunk
Július 24-én van idén a globális Ovreshoot Day, vagyis a…
Tovább olvasom >Megállíthatatlanul drágul a kenyér – és vele együtt minden a pékségből
A kenyér a magyar családok asztalának alapdarabja, mégis egyre kevesebben…
Tovább olvasom >Tarja, vizes törölköző, trükkök – így grillez a magyar!
Dübörög a nyár, a grillsütők folyamatosan dolgoznak, és a magyar…
Tovább olvasom >