Stratégiai megállapodás kötött a nádudvari Nagisz Zrt. és a gödöllői agráregyetem
A minőségi termékfejlesztés, a precíziós gazdálkodás dinamikus fejlődése és az agrárszakember-utánpótlás biztosítása érdekében stratégiai partneri együttműködési megállapodást kötött a Nagisz Zrt. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; a dokumentumot az egyetem és a vállalkozás vezetői szerdán írták alá Nádudvaron.

(Fotó: Pixabay)
Benedek Fülöp, a Nagisz Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a nádudvari agráripari vállalkozás olyan korszerű, versenyképes nagyüzem, amit csak a legjobb szellemi felkészültséggel rendelkező szakemberek tudnak működtetni a legmagasabb szintű technológiával. A Nagisznak nemcsak a környékbeli agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokkal, hanem a világ legjobb üzemeivel is versenyeznie kell tudásban, technológiában egyaránt – tette hozzá megjegyezve, hogy ezt a célt szolgálja a legnagyobb hazai agráripari egyetemmel kötött stratégiai együttműködési megállapodás. Benedek Fülöp jelezte: a magyar mezőgazdaság élvonalába tartozó Nagisz 1000 hektár földbérleményen gazdálkodik. „Gazdasági kényszernek” nevezte, hogy ezt a területet 1500-2000 hektár nagyságúra növeljék.
Éles helyzetben képezhetik ki a jövő agrárszakembereit
Kovács Herman, a Nagisz vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a gyakorlatban is alkalmazható szakmai tudással rendelkezzenek az egyetemről kikerülő hallgatók. Ma már az állattenyésztésben is a precízió, a digitalizáció, az adatok elemzésén alapuló döntéshozatal a „hívószó”, erre kell felkészíteni a jövő agrárszakembereit – emelte ki. A szakember közös feladatnak nevezte az állatokhoz való kötődés átadását „a kisiskolás kortól a felsőoktatásig”, ennek érdekében alapfokú és középfokú oktatási intézményekkel is bővítik a kapcsolataikat a jövőben.
Iskolai képzések és piaci képzések összehangolva
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy közelíteni kell a képzéseket a piaci igényekhez. A Nagisszal kötött képzési-kutatási együttműködés a mérnökképzés területén nyolc szakterületre terjed ki – mondta a rektor, ezek közül az élelmiszermérnök-képzést és a digitalizációhoz kapcsolódó műszaki agrármérnök-képzést emelte ki. „Magyarország jövőjét a következő években a mezőgazdászok és az informatikusok, digitális szakemberek írják” – hangoztatta Gyuricza Csaba megjegyezve: az élelmiszer-önrendelkezés megteremtésében meghatározó szerep vár a jövő élelmiszermérnökeire.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Már közel 30 ezren dolgoznak az idei Nyári Diákmunka Programban
A kormány idén már tizenharmadik alkalommal hirdette meg a fiatalok…
Tovább olvasom >Harmadára csökkent a hazai nektarin- és őszibaracktermés
Az Europêch’ előrevetítése szerint az Európai Unió négy vezető őszibarack-…
Tovább olvasom >Agrárminisztérium: új lehetőségekkel segíti a kormány a szőlészet-borászati ágazatot
Bővülő lehetőségekkel segíti az Agrárminisztérium (AM) a szőlészet-borászati ágazatot, például…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity felmérés: A befektetők dacolnak az általános bizonytalansággal
A globális rendszerek átrendeződésével a befektetőknek olyan környezetben kell eligazodniuk,…
Tovább olvasom >Századvég: az aszály hajtotta fel a júliusi élelmiszerárakat
Júliusban az éves infláció 4,3 százalékra lassult, havi összevetésben azonban…
Tovább olvasom >Többmilliárdos kárt okoznak évente Magyarországon a hamisított élelmiszerek és italok
Csak Magyarországon évente közel 16 milliárd forintos bevételkiesést és több…
Tovább olvasom >