Stabilitás és fejlődés

Dátum: 2019. 06. 13. 10:34

Nemcsak a több évtizedes tapasztalat, hanem egy sor beruházás mellett a folyamatos fejlesztés és fejlődés a titka annak, hogy a Coop stabilan a második helyet foglalja el a hazai élelmiszer-kereskedelmi versenyben évek óta. A teljes egészében magyar tulajdonban lévő üzletlánc tavaly tovább tudta növelni árbevételét, de a pozíció megőrzéséhez sikeres válaszokat kell adnia a változó vásárlói igényekre és a munkaerőhiány, valamint a kistelepülések problematikájára is. Mindezekről Pekó Lászlóval, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnökével és Tóth Gézával, a társaság vezérigazgatójával beszélgettünk.

Hogy alakult a tavalyi év a Coop számára?

Pekó László
elnök
CO-OP Hungary

Pekó László: Örömmel mondhatom, hogy a 2018-as esztendő sikeres volt a COOP Gazdasági Csoport számára. Egy továbbra is éles verseny közepette sikerült mintegy 4 százalékkal növelnünk az árbevételünket, amely tavaly elérte a 627 milliárd forintot. Ezzel továbbra is őrizzük a hazai kereskedelemben hosszú idő óta betöltött pozíciónkat, csaknem 12 százalékos részesedéssel stabil második helyezettek vagyunk a szektorban. Egy tisztán magyar tulajdonú kereskedelmi szereplőtől azt hiszem szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez nagyon szép teljesítmény. Persze emögött a COOP franchise-tagok több évtizedes elkötelezettsége áll, sok ember sok munkájának az eredménye az, hogy most itt lehetünk.

 

Nem titok ugyanakkor, hogy a boltok száma némileg csökkent az elmúlt néhány évben. Ennek mi az oka?

Tóth Géza
vezérigazgató
CO-OP Hungary

Tóth Géza: Folyik egy koncentráció, illetve racionalizáció ezen a téren, amely azt gondolom szükséges és észszerű folyamat. A kereskedelmi láncok között így is messze a legnagyobb boltszámmal rendelkezünk, mintegy 2500 üzletünkkel. Igazán jó lefedettséggel rendelkezünk, ellátott település és vásárlók számának tekintetében a korábbi évekhez hasonlóak a számaink. Közel 1600 településen vagyunk jelen, és naponta 1,5 millió vásárlót szolgálunk ki.Ezek a számok időről időre stabilan ismétlődnek. Ha azonban egy kistelepülésen – 5000 fő alatti – két boltunk van, nem látjuk értelmét annak, hogy elaprózzuk az erőnket, akkor ott inkább egyet fejlesztünk, arra koncentrálunk, ha a boltmegújítási programról, munkaerőről és általában erőforrásokról van szó. A nagy lefedettség jelentős előny, de sok ráfordítással jár a fenntartása. A növekvő bérek és az éles verseny mellett mindig figyelemmel kell lennünk a hatékonysági szempontokra is, így a beszerzés, a merchandising és a boltszám terén is a racionalitásra törekszünk.

A Coop üzleteiben folyamatosan zajlik a modernizáció. Ez is ennek a folyamatnak a része?

TG: Erre mindenképp szükség van, hiszen a vásárlói igények folyamatosan változnak, új elvárásokra pedig nem lehet régi válaszokat adni. A választék bővítése, a modern belső terek kialakítása, a szebb, de ugyanakkor energiahatékonyságban jobb, korszerűbb világítás és a takarékosabb hűtő mind ebbe az irányba mutatnak. Sőt több üzletünkön megkezdtük a napelemes rendszerek tesztelését is. Bolti szolgáltatásaink is bővültek, hiszen egyre több üzletünkben kínálunk mentes -, egészségtudatos élelmiszereket, valamint kész és félkész termékeket. Emellett a használt étolaj visszagyűjtésével környezettudatosságra ösztönözzük vásárlóinkat is. Ezek mind olyan fejlesztések, amelyekkel biztosítani tudjuk, hogy piaci pozíciónk a jövőben is fennmaradjon. A kereskedelemben nem nagyon van szünet ezen a téren, senki sem dőlhet hátra, így mi sem.

Gyakorta hallani arról, hogy a vásárlói szokások is átalakulnak ezekben az években. Ez hogyan érinti a COOP Gazdasági Csoportot?

TG: Azt látjuk, hogy a hipermarketek térvesztése a tavalyi viszonylagos stabilitás után idén tovább folytatódik. Ennek több oka van, az egyik, hogy a hiperek által kínált non-food termékeket egyre többen vásárolják meg online áruházakban, ami komoly forgalomcsökkenést jelent. A másik jelentős változás az, hogy felértékelődik az idő szerepe. A válság éveiben azt láttuk, hogy szinte kizárólag az ár volt a döntő, az olcsóbb termékekért, a nagybani bevásárlásért a fogyasztók elmentek a hipermarketekbe, és ott órákat töltöttek el vásárlással. Most, amikor már jobb helyzetben van a lakosság, több az elkölthető jövedelme, inkább a szabadidőt értékelik, ezzel együtt a gyorsabb bevásárlást, a minőségi termékeket, adott esetben a prémium márkákat is. Erre a lakóhely közeli boltok friss árukínálattal jobban megfelelnek. A trend változásának előnyeiből mi is kivesszük a részünket, a Coop a technológiai értelemben és a választékot tekintve egyaránt megújított, lakóhelyhez közelebb eső boltjaival jó esélyekkel indul ebben a versenyben. A választék modernizálásán és bővítésén azonban még nekünk is sokat kell dolgoznunk.

 

Ebben partner tud lenni a beszállítói kör és a kiszolgáló logisztika?

TG: Ebben a logisztika jelenti a szűk keresztmetszetet, nem is annyira nálunk, hanem a beszállítóinknál. Az ok a munkaerőhiány, sok esetben az a helyzet, hogy kevés a gépkocsivezető, aki szállíthatná az árut. A logisztikai infrastruktúrára ugyanakkor nekünk is költenünk, áldoznunk kell. Ez a folyamat már évek óta zajlik nálunk, ellátó központjaink szerte az országban több komoly logisztikai beruházást kezdtek el, hajtottak végre, egyre modernebb létesítményeket használnak. A jövőben törekszünk arra, hogy ezek lehetőség szerint minél inkább automatizáltak legyenek, hiszen a munkaerőhiány áthatja a teljes gazdaság működését.

A Coop korábban többször adta hírül, hogy a dolgozói lojalitása szokatlanul erős. Ez a tényező fennmaradt a mai viszonyok között is?

PL: Ez az előnyünk továbbra is megvan, még ha mi is érezzük a munkaerőhiány hatásait. Budapesten aránylag kevesebb boltunk van, vidéken pedig még mindig jobb a helyzet ezen a téren, jobban ragaszkodnak az emberek a munkahelyükhöz. Mi a Coopnál nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy megtartsuk a munkavállalóinkat, hogy nálunk otthon érezzék magukat, és úgy tűnik, hogy ezek az erőfeszítések most hálálják meg a befektetett energiát. Amikor a kormány a nyugdíjasok foglalkoztatását jelentősen megkönnyítette, azt láttuk, hogy a régi dolgozóink szívesen jöttek vissza hozzánk, a nők negyvenéves szolgálati idejével nyugdíjba vonultak nagy számban választottak ismét minket.

Többször hangsúlyozták a kistelepülések kihívásait. Hogyan áll jelenleg a helyzet?

PL: A munkaerőhiány, a kistelepülések korösszetétele és jövedelmi viszonyai kihívást jelentenek számunkra. Számítunk a kormányra, amellyel tárgyalásokat is folytatunk annak érdekében, hogy a legkisebb településeken támogassa a kereskedelmi tevékenységet. Nem magunknak kérünk segítséget, hiszen verseny-semleges dotációt tartanánk célravezetőnek mindenki számára, aki a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező falvakban kereskedelmi tevékenységet folytat. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen falvak megmaradásához elengedhetetlenül szükséges volna a kereskedelem, mint ellátó és mint munkaadó szerepe. Felelősségünknek érezzük, hogy felhívjuk erre a figyelmet.

 A Coop a társadalmi felelősségvállalást aktívan gyakorolja. Ezek a programok folytatódnak?

PL: Igen, ebből nem kívánunk engedni, mert hisszük, hogy nem csupán a kereskedelmi szektornak, hanem az országnak is részei vagyunk. Felelősségvállalásunk részeként támogatjuk a hazai sportélet legjobbjait, olimpikonjainkat a Magyar Olimpiai Bizottsággal 23 évre visszatekintő együttműködésünk keretében. Coop Segély Alapítványunkon keresztül segítjük mindazokat, akik önhibájukon kívül kerültek bajba. A nagy múltú Coop Rally pedig a magyar élelmiszergyártás eredményeit ismeri el minden évben, amely eseményt idén immár 14. alkalommal rendezünk meg szeptemberben, ezúttal Kelet-Magyarországon, továbbra is az agrártárca támogatásával. Karitatív tevékenységünk mellett pedig mindennap teszünk a fenntarthatóságért azzal, hogy a legkisebb településeken is jelen vagyunk. Úgy érezzük, hogy a felelősségvállalás legjobb és legigazabb módja az, ha nem hagyjuk magukra ezekben a falvakban a vásárlókat és a kollégáinkat. (x)