RetailZoom: Hogyan befolyásolja a bolti méret a Hazai Láncok vásárlási szokásait?

A járvány kitörése óta, minden hazai kiskereskedelmi lánc értékesítése kiugró mértékben növekedett. A növekedésben elsősorban a 400-1,000 m² alapterületű boltok járnak az élen, míg az XL formátumok (1,000-2,500 m²), azaz a Szuper és Hipermarket formátumok egyelőre mögöttük járnak.

A március hónap első három hetét megvizsgálva egyértelműen kiderül, hogy a bolti méretből önmagában nem meghatározó. A 2019-es értékesítési trendek megmutatták, hogy a Hazai Láncok vásárlóit elsősorban a lényegesen nagyobb választék és a frissáruk (hús, zöldség-gyümölcs, pékáru, tejtermékek) széles kínálata vonzotta az üzletekbe. Ennek megfelelően a bolti formátumok közül a Szuper és Hipermarket üzletek domináltak szinte minden mutató alapján (értékesítési forgalom, kosárérték nagysága, kosarakba berakott termékek száma, kategóriák vásárlói penetrációja, stb). A Koronavírus járvány kitörése azonban alapvetően változtatta meg a trendet: a boltok “közelsége” rendkívül felértékelődött.

A 400-1000 m² közötti boltokban a “készletépítő” vásárlások következtében 33%-kal emelkedett az értékesítés (miközben 8%-kal emelkedett a vásárlási tranzakciók száma), az egy vásárlóra eső költés pedig 2,576 Ft-ról 3,266 Ft-ra emelkedett. A magas értékű vásárlások immáron 11%-ot tesznek ki az össz vásárlások közül, míg a forgalmi súlyuk meghaladja a 30%-ot. A nagy értékű vásárlói kosarak közel megháromszorozódtak a válság kitörése óta. Mindezek következtében már ezen formátum (400-1000 m²) teljesít a legjobban mindegyik fent említett teljesítménymutatót illetően.

Andreas Christou

Az XL méretű üzletek (Szuper és Hipermarketek) szintén növelni tudták a forgalmukat (+21%) március első három hetében, ami bár jelentős, de elmarad a fenti formátum növekedésétől. A bolti tranzakciók (vásárlások) száma 2,8%-kal nőtt, míg a nagy értékű (10,000 Ft+) kosarak 9,8%-ot tesznek ki a formátum boltjainak összes kosarából, a teljes értékesítés 26,7%-át kitéve.

Az egyes boltformátumok közötti különbség továbbá, hogy a Szuper és Hipermarketekben a vásárlók összességében több terméket is alacsonyabb áron vásároltak, átlagosan 369 Ft-ot költve egy termékre. A magas értékű kosarakat megvizsgálva (10,000 Ft+) azt látjuk, hogy a 400-1000 m² formátumú üzletek vásárlói átlagosan két termékkel kevesebbet tesznek a kosarukba, de egy termékre átlagosan 417 Ft-ot költenek).

A tömeges bevásárlások megjelenése némileg megváltoztatta a vásárlói szokásokat is. Több háztartási és vegyi kategória forgalma is drasztikusan csökkent, a mosószereké pl. közel 34%-kal, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a vásárlók a magas költéseiket ellensúlyozandó „árérzékenyebbé” váltak bizonyos kategóriák esetében, illetve ezen termékeket más üzletláncokban (pl. drogériákban) vásárolják meg, megkeresve a legolcsóbb „forrást”.