Fogyni kezdtek a prémium FMCG-termékek a dohányboltokban

A cikk a Trade magazin 2024/11. lapszámában olvasható.

Andreas Christou
ügyvezető igazgató
RetailZoom

Az árak emelkedésével lassan a dohányboltok is elkezdték lekövetni az inflációt, felzárkózva a hazai láncokhoz. Így a lassulás mostani folyamata is nagyobb mértékű a dohányboltoknál, mint a hazai láncoknál, amelyek az utóbbi időben felívelő pályára álltak. A dohányboltok a növekedés terén nem tudtak a hazai láncokkal lépést tartani: esetükben bár még mindig átlagos mértékű forgalmi növekedésről beszélünk, ez az ütem már nem üti meg a hazai láncok átlagát. És ha azt nézzük, hogy 2022-ben egy dohánybolt átlagos növekedése elérte a 27%-ot az FMCG-termékek vonatkozásában, és ebben az évben már csak 5%-ról beszélhetünk, elég nagy a visszaesés.

Ennek a hátterében az inflációra való reakció hiánya, illetve késlekedése áll. Az áremelkedés 2021-ben 19% volt a hazai láncoknál és 13% a dohányboltoknál, majd 2022–2023-ban elérte a 48%-ot az előbbieknél, míg a dohányboltoknál 35%-on maradt, tehát 13%-kal elmaradt a hazai láncoktól. Ebben az időben volt olyan, hogy egyes dohányboltokban bizonyos szénsavas üdítők már olcsóbbak voltak, mint egy pár hazai láncnál. Ez és a hasonló nyilvánvaló lemaradások az árak tekintetében jelentős hatással voltak a dohányboltokra.

Az idő pénz

Igazi meglepetést jelent, hogy a dohányboltokat a fogyasztók most egy új funkcióval ruházták fel. A „kocsma” mellett ezekben a boltokban ugyanis nagyon sok prémium terméket is vásárolnak. Ez azt sugallja, hogy az időtényező, azaz a vásárlás gyorsasága számít és ez sokszor arra készteti a fogyasztókat, hogy ne álljanak sorba párszázaléknyi árkülönbségért. A RetailZoom mérései alapján vannak olyan dohányboltok, ahol a belépéstől az üzlet elhagyásáig körülbelül 46 másodpercet töltenek el a vásárlók. 

//