Régen a trappista volt a leginkább megfizethető sajt, de ennek vége
Valaha a trappista volt az a sajt, amit mindenki meg tudott fizetni, de ma már a mozzarella, az ementáli vagy a gouda se drágább – van értelme még egyáltalán csökkenteni a trappista árát? A Telex a magyar trappista-jelenséget járta körül.

Óriási sláger még mindig a trappista – az infláció ezen változtathat
Az igazi trappista a félkemény sajtok klasszikusa, eredetileg magas zsírtartalmú, pasztörizálatlan, nyers tejből készül, hosszú, két hónapos érleléssel. A Magyar Élelmiszerkönyv elvileg meghatározza, mit lehet trappista néven árulni a boltokban. Leírják, milyen alapanyagok használhatók fel az elkészítéshez a tehéntejen kívül: tejsavbaktérium-tenyészet, oltóenzim és kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát. Ezen kívül írják még, hogy egyenletes, borsó nagyságú lyukak látszanak rajta, és halványsárga színű – írja a Telex.
A Tejtermék Tanács tavalyi közleménye szerint ezt a leírást a közeljövőben pontosítják, mivel „a lakosság minőségigénye egyre növekszik”, így azt is előírják majd, milyen alakú, összetételű lehet, és egy érzékszervi követelményrendszer is formálódik hozzá. Az összes kapható trappistamárkát most nem teszteltük végig ugyan, de akárhányat próbáltunk, egyikben sem láttunk lyukakat, színük mindig szinte hófehér volt, illatuk és ízük pedig alig-alig észlelhető.
Reményik Kálmán sajtmester szerint a bolti trappisták nem felelnek meg az Élelmiszerkönyv előírásainak, pedig már az nagy minőségi ugrás lenne, ha ezeket a szabályokat betartatnák. Nincsenek a metszetében borsónyi lyukak, sem az íze, sem a színe nem olyan, mint amilyennek lennie kell. A félkemény sajt valójában csak tejből, tejoltóból, baktériumból, sóból kell hogy álljon – az rögtön gyanús lehet, ha azon túl más is kerül bele.
A Telex kérdésére, hogyan készülhetne egy trappista ideális módon, elmondta: Jó sajtot jó tejből lehet készíteni, úgy, hogy a tej beltartalma maradjon meg, ne legyen kiüresített, módosított. Ehhez megfelelő technológia, majd érlelés kellene, ami minimum két hónap. A legtöbb sajt szinte semennyit nem érik, illetve van olyan nagyüzemi trappista, ahol a ráírt érlelési időbe azt is beleszámítják, amit a teherautón meg a bolt polcán eltöltött. Pedig az érlelés nem így megy, hanem adott páratartalmon és hőmérsékleten történik, érlelőben, ráadásul nem fóliában, hanem a saját kérgében. Azt nevezik nagyon extrának, ha hat hetet érlelték, pedig az még messze van az ideálistól.
A teljes trappista-körkép itt.
Kapcsolódó cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >A globális kihívások ellenére 2025-ben is a kitörési pontokat keresik a kkv-k
A 2025-ös gazdasági előrejelzések szerint a vállalkozásoknak számos kihívással kell…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >A globális kihívások ellenére 2025-ben is a kitörési pontokat keresik a kkv-k
A 2025-ös gazdasági előrejelzések szerint a vállalkozásoknak számos kihívással kell…
Tovább olvasom >