Régen a trappista volt a leginkább megfizethető sajt, de ennek vége

Óriási sláger még mindig a trappista – az infláció ezen változtathat

Az igazi trappista a félkemény sajtok klasszikusa, eredetileg magas zsírtartalmú, pasztörizálatlan, nyers tejből készül, hosszú, két hónapos érleléssel. A Magyar Élelmiszerkönyv elvileg meghatározza, mit lehet trappista néven árulni a boltokban. Leírják, milyen alapanyagok használhatók fel az elkészítéshez a tehéntejen kívül: tejsavbaktérium-tenyészet, oltóenzim és kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát. Ezen kívül írják még, hogy egyenletes, borsó nagyságú lyukak látszanak rajta, és halványsárga színű – írja a Telex.

A Tejtermék Tanács tavalyi közleménye szerint ezt a leírást a közeljövőben pontosítják, mivel „a lakosság minőségigénye egyre növekszik”, így azt is előírják majd, milyen alakú, összetételű lehet, és egy érzékszervi követelményrendszer is formálódik hozzá. Az összes kapható trappistamárkát most nem teszteltük végig ugyan, de akárhányat próbáltunk, egyikben sem láttunk lyukakat, színük mindig szinte hófehér volt, illatuk és ízük pedig alig-alig észlelhető.

Reményik Kálmán sajtmester szerint a bolti trappisták nem felelnek meg az Élelmiszerkönyv előírásainak, pedig már az nagy minőségi ugrás lenne, ha ezeket a szabályokat betartatnák. Nincsenek a metszetében borsónyi lyukak, sem az íze, sem a színe nem olyan, mint amilyennek lennie kell. A félkemény sajt valójában csak tejből, tejoltóból, baktériumból, sóból kell hogy álljon – az rögtön gyanús lehet, ha azon túl más is kerül bele.

A Telex kérdésére, hogyan készülhetne egy trappista ideális módon, elmondta: Jó sajtot jó tejből lehet készíteni, úgy, hogy a tej beltartalma maradjon meg, ne legyen kiüresített, módosított. Ehhez megfelelő technológia, majd érlelés kellene, ami minimum két hónap. A legtöbb sajt szinte semennyit nem érik, illetve van olyan nagyüzemi trappista, ahol a ráírt érlelési időbe azt is beleszámítják, amit a teherautón meg a bolt polcán eltöltött. Pedig az érlelés nem így megy, hanem adott páratartalmon és hőmérsékleten történik, érlelőben, ráadásul nem fóliában, hanem a saját kérgében. Azt nevezik nagyon extrának, ha hat hetet érlelték, pedig az még messze van az ideálistól.

A teljes trappista-körkép itt.