Problémák és megoldások

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

– Az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének (DRS) felülvizsgálata a HoReCa-üzletághoz kapcsolódóan

Kovács László
elnök
MVI

A vendéglátóhelyek és rendezvényétkeztető cégek sajátossága, hogy rövid időtartam alatt is nagy mennyiségben szolgálnak fel műanyag csomagolásban forgalomba hozott termékeket oly módon, hogy a csomagolás nem kerül átadásra a fogyasztó/vendég részére. Az ilyen esetekben nem életszerű, hogy a csomagolás megőrizze eredeti formáját, alakját, így az automatás visszagyűjtés problémába ütközik. Emiatt az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének (DRS) bevezetése kapcsán indokolt megteremteni a vendéglátóhelyek és rendezvényétkeztetést végző társaságok esetében a nem üvegtermékek automata használata nélküli visszavételezési és elszámolási lehetőségét.

– A kisüzemi sörök beszerzésére vonatkozó mennyiségi előírás eltörlése

Tapasztalataink szerint a kisüzemi sörök minősége változó és általában rövidebb ideig tarthatók el a nagyüzemiekhez képest, így a kisebb forgalmú üzletek nem igazán tudnak több forrásból származó sört árulni (azonos típuson belül), mert állandó probléma lehet az eltarthatósággal. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a szabad készletgazdálkodást szem előtt tartva a kisüzemi sör csapon történő értékesítésének biztosításán túl ne legyen mennyiségi előírás annak beszerzésére, illetve ezen keresztül az értékesítésére.

– A munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség módosítása

A kiemelt időszakokban sorra kerülő rendezvények alkalmával nem életszerű, hogy a kölcsönbeadó időben átküldje az összes szükséges adatot, majd a kölcsönvevő még egyszer bejelentse az érintett dolgozókat. Javasoljuk, hogy elegendő legyen csak a kölcsönbeadónak bejelenteni a munkavállalókat.

– A reprezentációt terhelő adók jelentős csökkentése

Hogy a kis- és középvállalkozások reprezentációs hajlandósága növekedhessen, a reprezentáció költségeinek jelentős csökkentésére lenne szükség. Érdemi változást jelentene, ha a vállalkozások reprezentációs költségei éves nettó 30 millió forintos keretösszegig mentesülnének a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Egy alternatív megoldási lehetőségként pedig javasoljuk, hogy a vállalkozások árbevételének 2%-áig ne terhelje adó a reprezentációs költéseket.

Mindemellett javasoljuk kiterjeszteni az adómentes reprezentációs keret felhasználhatóságát a szigorúan vett üzleti rendezvények mellett a céges belső rendezvényekre, illetve családi napokra is, ezzel támogatva a vállalkozásokat az ügyfélszerzésen és az ügyfélkapcsolatok ápolásán túl a munkaerő megtartásában és a munkatársak ösztönzésében.

– A vendéglátást érintő áfaszabályozás módosítása, egyszerűsítése

Javasoljuk, hogy számos európai uniós országhoz hasonlóan a kedvezményes áfakulcs valamennyi vendéglátóipari szegmensben az étel és az összes alkoholmentes ital – kivétel az alkoholos italok – értékesítésére vonatkozzon, valamint a helyben fogyasztás és az elvitelre történő értékesítés is a kedvezményes adómérték alá essen.

– A vendéglátóhelyek engedélyhez kötött működésének szabályozása

A jelenlegi jogszabályi környezetben engedélyezés helyett egy egyszerű bejelentéssel, érdemi szakmai kontroll nélkül lehet vendéglátóhelyet nyitni, ami ebben a formában nem szolgálja a minőségi és fenntartható vendéglátást.

Az MVI arra tesz javaslatot, hogy a vendéglátóhelyek nyitása engedélyhez kötött legyen, amelyben a területi iparkamarákhoz kapcsolódóan – vagy attól függetlenül – egy szakmai bizottság szakhatósági állásfoglalás keretében vizsgálja a működéshez szükséges személyi követelményeket, továbbá a szakmai és üzleti szempontokat a helyi sajátosságoknak megfelelően. A bizottságok munkájában a területi kamarák képviselői, a vendéglátó szakmai szervezetek és az MTÜ delegáltjai vennének részt.

Az ipartestület jogszabályi módosítást nem igénylő javaslataival következő számunkban foglalkozunk. //