Magazin: Ötvenhárom év a kereskedelemben
A Budapesti Nagybani Piac Zrt. közgyűlése 2020. április 30-ával kérésemre felmentett a vezérigazgatói tisztségből. De hogy is kerültem a szakmába?
Szüleim a KÖZÉRT-nél dolgoztak. Úgy 10 éves lehettem, amikor édesanyám elvállalt egy kétszemélyes boltot egyedül Pestszenterzsébeten, ahol laktunk. Apám és én segítettünk neki, az iskola után a grundfoci helyett lisztet, cukrot, zsírt, vegyeslekvárt („Hitler-szalonnát”) csomagoltunk előre,
így gyorsítottuk a kiszolgálást.
A földrajzórákat szerettem, a tanárnőm több könyvet ajánlott elolvasni, így került kezembe dr. Jakucs László könyve: A faggyúfáklyás expedíció. Ennek hatására jelentkeztem barlangásznak, geológus szerettem volna lenni. Édesanyám betegsége miatt nem mentem középiskolába. Apám rábeszélésére lettem élelmiszer-eladó, és kerültem a Csemege Kereskedelmi Vállathoz. A háború előtt a Meinl cégnél dolgozott mint boltvezető, mindig mutogatta csokornyakkendős képét, és mesélt a régi történetekről. A Meinl-üzletek és szakik jelentős része a Csemegéhez került, amelyet 1952-ben alapítottak, abban az évben, amikor én születtem. A szakmunkások országos versenyét 1966-ban megnyertem, ezután boltvezető-helyettesi megbízást kaptam, így kezdődött a karrierem.
Közben elvégeztem a Kereskedelmi Főiskolát. Voltam beszerző, ellenőrzési vezető, kereskedelmi igazgató, majd a vállalati tanács választott meg vezérigazgatónak 1989-ben. A pályázatomban fő célkitűzésnek jelöltem meg a vállalat vagyonának megőrzését és a privatizációt. Ekkor már volt kapcsolatunk a Julius Meinl céggel.
Először néhány üzlet presszó részlegeit alakítottuk át Meinl sarkokká, ahol a kávéit, csokoládéit, italait árultuk a nosztalgia jegyében, majd a nagy körút és Rákóczi út sarkán lévő Éjjel-Nappali néven ismert üzletünk felújítására alapítottunk közös társaságot. A privatizációs szerződést 1991 júniusában írta alá Csepi Lajos, az ÁVÜ akkori vezetője és IV. Julius Meinl. Az elsők között voltunk, ahol a külföldi cég csak tőkeemeléssel kerülhetett többségbe, így forráshoz jutottunk a fejlesztésekhez. A cég új neve Csemege Julius Meinl Rt. lett.
Apám nagyon büszke volt, hogy fia annak a cégnek elnök-vezérigazgatója, ahol ő valamikor dolgozott. A társaság folyamatosan bővült, üzleteket, cégeket vásároltunk fel. Kialakítottuk a Jééé hálózatot, a Budavidéki Áfésszel franchise-szerződést kötöttünk, forgalmunk folyamatosan nőtt. A vezetést V. Julius Meinl vette át, aki bankár, így nem szakmai befektetőként gondolkodott, hanem kockázati tőkebefektetőként. Jó időben jó áron értékesítette hálózatainak, üzleteinek többségét, 1999-ben először a magyarországi cégét adta el a Louis Delhazie csoportnak. Ezzel közel 34 éves csemegés pályafutásom véget ért.
Volt kollégám, Baldauf László ajánlotta fel, hogy vegyek részt a CBA felügyelőbizottságának munkájában, és kérte véleményemet. Nagyra becsülöm tevékenységét, meghatározó szerepe volt a magyar üzletlánc alapításában és fejlesztésében.
A Budapesti Nagybani Piac vezetésére 2003-ban kértek fel. Nem gondoltam akkor, hogy közel 17 évig fogom vezetni a piacot. Ez idő alatt megismerhettem a hazai zöldség-gyümölcs kereskedelem működését. A piacon az eladók száma, aránya jelentősen több, mint Nyugat-Európában – a magyar sajátosság, az őstermelői rendszer miatt. A rendszeresen belépő termelők száma több mint 2500 fő. Évente 400-500 ezer tonna zöldség-gyümölcs cserél gazdát, amelynek átlagosan fele az import. A közel 120 nagykereskedő elsősorban import árut forgalmaz.
Európában a kereskedelem és a termelés koncentrációja következtében logisztikai központokká alakulnak át a nagybani piacok, többnyire nagykereskedők és TÉSZ-ek (Termelő Értékesítő Szövetkezetek) értékesítenek, de a termelők tevékenységét integrálják, segítik. A tendenciáknak megfelelően az elmúlt években megkétszereztük a raktárak kapacitását és persze az ebből származó bevételt is. Az infrastruktúrát folyamatosan fejlesztettük. Ez év áprilisában fejeződött be egy termelői szektor lefedése. Sajnos van még egy magyar sajátosság: a magas 27%-os áfa, amely csábító lehetőség az adó elkerülésével a nagyobb haszonra. Kérdés milyen hatása lesz az online számlázás bevezetésének, hiszen a kézi számlákat 72 órán belül kell majd bejelenteni!
Sokan sokszor mondták – még agrárpolitikusok is –, hogy a nagybani piacra nincs szükség, és lassan megszűnik a szerepe. Nem így történt. Kétségtelen, a piacok működése, technológiája is változik, nem kérdés, hogy az e-kereskedelem, az új informatikai megoldások meghatározóak lesznek a jövőben. A járvány következményeként már több nagykereskedő kezdte meg az online értékesítést. Ezek kihívást jelentenek az új vezetésnek, amelynek sok sikert kívánok.
Szerencsés ember vagyok, 53 évet tölthettem el a kereskedelemben, ebből több mint 30 évet vezetőként. A kudarcok, tévedések megtanítottak, hogy figyeljek kollégáimra, akiknek sokat köszönhetek. Legjobban a Csemege Match megszűnése fájt. A legnagyobb kitüntetés számomra, hogy húsz év után is a csemegés kollégák engem kérnek fel a karácsonyi köszöntésre. //
Kapcsolódó cikkeink
A beszállítói és beszerzői célok ugyanazok, de csatornánként mások a kihívások és tervek – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
Keddtől a kiskereskedelem tudományában mélyedhettek el az FMCG-szabadegyetem hallgatói a…
Tovább olvasom >Felélénkült a burgonya exportpiaca
A KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő…
Tovább olvasom >A magyar élelmiszeripar jövője: fenntartható innováció
A mai fogyasztó egyre tudatosabb, egészség- és környezettudatossággal közelít az…
Tovább olvasom >További cikkeink
A magyar élelmiszeripar jövője: fenntartható innováció
A mai fogyasztó egyre tudatosabb, egészség- és környezettudatossággal közelít az…
Tovább olvasom >Lánchíd Klub októberi exkluzív: Magas vásárlóerő mellett is vannak kihívások: a belga piac, közelről
Szautner Péter, a FrieslandCampina nemzetközi vezérigazgatója a Lánchíd Klub októberi találkozóján a…
Tovább olvasom >A vártakon túl
A cikk a Trade magazin 2024/11. lapszámában olvasható. Minden évben…
Tovább olvasom >