Nem támogatja a tejtermelés csökkentését a NAK

Az Európai Bizottság júliusban hozhat döntést a tejtermelés korlátozásáról, amelytől a tejpiaci zavarok enyhítését reméli. Ennek értelmében a tagországok önkéntes alapon – támogatás ellenében – csökkenthetik tejtermelésüket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nem támogatja ezt a javaslatot, mivel a köztestület véleménye szerint az orosz embargó feloldása, új piacok keresése, illetve a fogyasztás ösztönzése jelentene megoldást a problémákra.

Nyugat-Európa azonnali (spot) piacain emelkedésnek indult a tej felvásárlási ára: Olaszországban a pasztőrözött fölözött tej ára 40 százalékkal, a pasztőrözött teljes tej ára 20 százalékkal, Hollandiában pedig a nyerstej ára 25 százalékkal növekedett májusban. Az áremelkedés ellenére továbbra is súlyos helyzetben vannak az európai tejtermelők. Az Európai Bizottság ezért különböző intézkedésekkel igyekszik segíteni az ágazatot. Ezek egyike lenne a tejtermelés önkéntes korlátozásának lehetősége, amelytől a kínálat visszaesését, ezáltal a piaci zavarok enyhülését várják. Az elképzelés szerint – amelyről várhatóan júliusban döntenek – a tagállamok támogatás ellenében mérsékelhetnék a tejelőállításukat.

A Kamara nem támogatja az Európai Bizottság ezen javaslatát. A köztestület úgy véli, hogy a legfontosabb intézkedés az orosz embargó feloldása lenne, mivel ennek hatásai jelentik a legsúlyosabb problémákat. A Kamara egyedül, illetve a Visegrádi Országok agrárkamaráival közösen is levelében fordult az Európai Unió vezetőihez, amelyben felhívta a figyelmet az orosz embargó okozta károkra, és szorgalmazta az intézkedés mihamarabbi feloldását. A NAK véleménye szerint a válságkezelés eszköze lehet még a fogyasztásösztönzés, és ennek révén a kereslet bővítése, illetve az új piacok felkutatása.

A Kamara álláspontja szerint a támogatás ellenében történő termeléskorlátozás társadalmilag és politikailag egyaránt negatív következményekkel járhat. Emellett az Európai Bizottság javaslata azon országokat juttatná támogatáshoz, amelyek a kvóta megszűnése után jelentősen növelték termelésüket, és ezzel szerepük volt a piaci zavar kialakulásában, miközben Magyarország egyetlen alkalommal sem lépte túl kvótáját.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztja stratégiai partnerének, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak azon álláspontját, amely szerint erősíteni kell a tejtermelők jelenleg gyenge pozícióit a kereskedelem szereplőivel szemben. Jogos elvárás a tejtermelők részéről, hogy a nyugat-európai azonnali piacokon tapasztalható áremelkedés Magyarországon is megjelenjen a nyerstej átvételi, illetve a feldolgozók átadási árában.

A Kamara emellett – a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácshoz hasonlóan – szorgalmazza, hogy a válság elmélyülése miatt a tejtermelők újabb, a Közös Agrárpolitikán kívüli uniós forrásból biztosított rendkívüli támogatásban részesüljenek, de a tavaly októberinél (tej literenként 15 forintnál) legalább kétszer nagyobb összegben.