Nem ördögtől való az aszpartám használata, mértékkel fogyasztható az édesítőszer

(Fotó: Pixabay)

Bár az elmúlt hetekben egymást érték az aszpartámmal kapcsolatos írások a hazai és a nemzetközi sajtóban, a rémhírkeltéssel ellentétben nincs ok az aggodalomra az édesítőszerrel kapcsolatban, legalábbis ami a mértékletes fogyasztást illeti. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató ügynöksége, valamint a FAO Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet Élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó Vegyes Szakértői Bizottsága (JECFA) 2023. július 14-én közzétette az élelmiszeriparban használt és engedélyezett édesítőszer, az aszpartám egészségre gyakorolt hatásainak értékelését. Az emberi karcinogenitás „korlátozott bizonyítékára” hivatkozva az IARC az aszpartámot a “lehetséges, hogy rákkeltő az ember számára” csoportba sorolta (IARC 2B csoport). Ez azt jelenti, hogy hogy közvetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, hogy az emberben a rákos megbetegedés kialakulását elősegíti az aszpartám, viszont állatkísérletekben már mutatkoztak olyan eredmények, amik bizonyos dózis feletti bevitel esetén rákos sejtek kialakulását elősegíthetik.

Bár az aszpartám kockázati besorolása módosult, a JECFA ugyanakkor megerősítette a korábbi, 40 mg/testtömegkilogramm elfogadható napi bevitelt

Ez egy átlagos felnőtt esetében 2,4 g-ot tesz ki naponta.Egy liter diétás üdítő a Magyar Élelmiszerkönyv szerint legfeljebb 600 mg aszpartámot tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kg-os embernek 4 litert kellene elfogyasztania minden nap, hogy valóban kockázatot jelentsen számára. A tejalapú desszertek esetében 1000 mg/kg a maximálisan felhasználható mennyiség. Ez egy 15 kg-os gyermek esetében azt jelenti, hogy több, mint fél kilogramm terméket kéne minden nap elfogyasztania, hogy valóban kockázatot jelentsen számára az aszpartám. Tehát a közbeszédben elterjed vélekedéssel ellentétben az aszpartám fogyasztása – a tudomány jelen állása szerint – kis mennyiségben nem jelent veszélyt az emberi szervezetre, a kiegyensúlyozott étrendben helyet kaphat ez az édesítőszer is, ám a mértékletességre ebben az esetben is törekedni kell. Mielőtt pedig ítéletet mondanánk az édesítőszerek felett, nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos betegségben szenvedő (pl: cukorbetegség) fogyasztóknak nincs más választásuk, mint ezekkel a cukrot helyettesítő termékekkel készült élelmiszereket fogyasztani.

Az aszpartámot elsősorban a csökkentett energiatartalmú italok, üdítők, asztali édesítőszerek, instant italporok, desszertek, tejtermékek körében használja az élelmiszeripar

Bár a gyártóknak számos lehetőségük van az aszpartám kiváltására, ám mivel a korábban megállapított napi beviteli értéket megerősítette a JECFA, ezért az élelmiszer-előállítóknak nem szükséges külön intézkedéseket bevezetniük. Az egyetlen ok, ami miatt előfordulhat, hogy megfontolják az aszpartám helyettesítését termékeikben, az a besorolás módosításának hatására kialakult fogyasztói hangulat. A gyártók visszatérhetnek a hagyományos édesítő összetevőkhöz, mint a kristálycukorhoz, gyümölcslé sűrítményekhez vagy a kukorica alapú, glükóz-fruktóz keverékéből álló folyékony izocukrokhoz, továbbá lehetőség nyílik cukoralkoholok, növényi kivonatok és egyéb mesterséges összetevők alkalmazására is. Az élelmiszer-feldolgozók a legtöbb esetben nem önmagukban alkalmazzák ezeket az édesítőszereket, hanem kombinálva, hogy az esetleges nagyobb mennyiségből származó kellemetlen íz ne alakuljon ki, illetve a határértékek betartása teljesülhessen. A nemzetközi intézmények folyamatosan ellenőrzik és monitorozzák a tudományos kutatásokat, felméréseket és ez alapján naprakész tájékoztatásokat tudnak adni a fogyasztók számára.

NAK