Nem luxus a jó sütemény – mitől élhető ma a cukrászszakma?

„Az infláció, a működési költségek és a túlzott bürokrácia mellett idén az időjárás volt a legnagyobb ellenségünk” – fogalmazott Erdélyi Balázs. A tavasz kimaradt, a fagylaltszezon késve indult, ez pedig jelentősen visszavetette a forgalmat. Mégis hisz benne: ha jön a jó idő, a vendégek visszatérnek – és ezzel együtt a remény is, hogy a kézműves cukrászat nemcsak fennmarad, de meg is tud újulni.

Mit várhatunk el a süteménytől?

Egy szelet torta ma már jellemzően 1000–1500 forintba kerül, a prémium desszertek akár 2000 forint fölött is lehetnek. De mit kapunk ezért cserébe? Erdélyi szerint a vásárlói elvárásnak nem az árhoz, hanem az alapanyagokhoz és az elkészítés módjához kell igazodnia. „Egy olcsó sütemény is lehet korrekt és finom, de a drágábbaktól joggal várhatunk el extra minőséget és kifinomult megjelenést.”

Kézműves minőség: helyi alapanyag, valódi ízek

A jó süteményhez jó alapanyag kell – és elkötelezett cukrász. Erdélyi kiemeli a helyi termelőkkel való együttműködés jelentőségét: egyre több cukrászda vásárol közvetlenül hazai gazdáktól, így nemcsak egyedibb ízvilágot tudnak kínálni, de a helyi gazdaságot is erősítik. Bár sok alapanyag külföldről érkezik, fontos, hogy ezek is természetesek és minőségiek legyenek.

Otthonsütés vs. ellenőrzött cukrászat

Sokan választják ma is az otthoni süteménykészítőket, de Erdélyi figyelmeztet: ezek a termékek gyakran engedély nélkül, ellenőrizetlen körülmények között készülnek. „A legnagyobb különbség a biztonság: a hivatalosan működő cukrászdákat több hatóság is ellenőrzi, az otthoni sütők pedig legtöbbször adómentesen működnek.” Éppen ezért a szakember a hagyományos cukrászdák kínálatát ajánlja, ahol a házias ízek mellett a higiénia is garantált.

Cukrásznak tanulni ma is érdemes

A szakma továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, a jó szakembereket tárt karokkal várják – állítja Erdélyi Balázs. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a végzettek nagy része pályaelhagyó lesz. Az ipartestület ezért saját képzésekkel is segíti a szakoktatók naprakész tudását. „Aki beleteszi a munkát, az biztos alapokkal léphet a munkaerőpiacra” – mondja.

Vállalkozásindítás: álom vagy akadálypálya?

Sok fiatal cukrász saját üzletről álmodik, de a valóság gyakran kijózanító. A kezdő vállalkozásoknak magas költségekkel, drága gépekkel, kevés támogatással kell számolniuk. „Ez egy csodás szakma, de nagyon drága hobbi” – idézi Erdélyi egy tapasztalt mester szavait. Szerinte az tud csak sikeres lenni, aki nemcsak jó cukrász, de vállalkozóként is felkészült.

Balaton Fagyija 2025: kecskesajt és bors a csúcson

A Balaton Fagyija idei győztese is a kézműves megközelítést igazolta. A MEKKóstollak fantázianevű fagylalt kecskesajtból, rozmaringos körtéből és sós mandulából készült – és még azoknak is ízlett, akik nem rajonganak a kecskesajtért. Erdélyi szerint az ilyen egyedi ötletek jelentik a jövőt – ha nem csapnak át polgárpukkasztásba. „A tücsökropogós még belefért, de nem minden zsűritag volt vevő rá” – jegyezte meg.

Albán fagyi vs. minőség

Egyre többen ismerik fel, hogy a rikító színek és óriási adagok mögött gyakran gyenge beltartalom és mesterséges adalékanyagok rejlenek. „A különbség egyre inkább nem az árban, hanem az értékben van” – mondja Erdélyi. Aki egyszer megkóstolja a valódi, természetes alapanyagokból készült fagylaltot, nem tér vissza az ipari „albán fagyira”.