Nem kedveznek a húsiparnak a jelenlegi táplálkozási trendek

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2019. 01. 22. 10:16

A húsipari ágazat szereplőinek jelentős nehézségekkel kellett szembenézniük az elmúlt időszakban: az afrikai sertéspestisvírus (ASP) által teremtett rendkívüli piaci helyzet, a vörös húsok túlzott mértékű fogyasztásához kötődő egészségügyi kockázatok túlhangsúlyozása, illetve a húsfogyasztással kapcsolatos etikai felvetések mind ahhoz járultak hozzá, hogy a termelők többsége minden bizonnyal veszteséggel fogja zárni a 2019-es évet.

Éder Tamás
elnök
Magyar Húsiparosok
Szövetsége

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke elmondja: még most sem rendelkeznek megbízható összesített adattal az ágazat 2018-as eredménykimutatásáról, de valószínűsíthető, hogy viszonylag gyenge évet zártak a húsipari vállalkozások. Az pedig szinte biztosnak tekinthető, hogy az ASP miatt kialakult rendkívüli piaci helyzet okán 2019-ben nagyon sok cég lesz kénytelen veszteséget elkönyvelni az év végi záráskor.

– A húsfeldolgozás és -tartósítás, valamint a húskészítménygyártás ágazatot viszonylag sok negatív hatás érte az elmúlt időszakban. A vörös húsok és húskészítmények túlzott mértékű fogyasztásához kötődő egészségügyi kockázatok túlhangsúlyozása, az állati eredetű termékek előállításának ökológiai lábnyomával kapcsolatos szélsőséges megnyilatkozások éppúgy nehézséget jelentenek, mint a húsok fogyasztásával kapcsolatos etikai felvetések. Mindezek eredményeként Nyugat-Európában a legtöbb országban csökken a vörös húsok és húskészítmények fogyasztása. Ugyanakkor az ágazat számára a legnagyobb problémát az ASP okozta rendkívüli piaci helyzet hozta. A drasztikusan megnövekedett élősertés-ár a termelési önköltségeket jelentősen növelte az ágazatban, és annak beépítése az értékesítési árakba nem történt meg. Ennek eredményeként súlyos fedezethiány jellemzi az ágazati szereplők tevékenységét, és többségük szinte biztosan veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az év első háromnegyed évében – hangsúlyozza Éder Tamás.

– Azok a mikro- és kisméretű szereplők, akikben volt beruházási szándék és a szükséges önrészt is elő tudták teremteni, megfelelő üzleti tervek birtokában a siker reményében pályázhattak a VP-ben meghatározott lehetőségekre. Noha a pályázatok elbírálásának elhúzódó folyamata nehezítette a beruházni szándékozók helyzetét, úgy vélem, hogy ebben a cégkörben érdemi források álltak, állnak rendelkezésre a fejlesztésekhez. Ugyanakkor a közepes méretű üzemek esetében a Ginop keretei között kiírt pályázati lehetőség nem volt elég attraktív ahhoz, hogy a potenciálisan érintett cégek nagy számban vegyék igénybe. Így a közepes és a nagyobb cégek esetében további jelentős forrás lenne szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi versenyképesség javításához elengedhetetlen fejlesztéseket megtegyék – mutat rá az elnök.

Változó fogyasztói igények

Más élelmiszeripari ágazatokhoz hasonlóan a húságazat esetében is több, gyakran egymásnak ellentmondó trend is érvényesül. A jövedelmek növekedésével erősödik a fogyasztói tudatosság a vásárláskor. Mind több fogyasztó figyel a termékek árán túl a termékek összetételére, a csomagolásra, a kényelmi szempontokra, a GMO-mentességre, a földrajzi eredetre, az ökológiai lábnyomra, az állatjóléti körülményekre vagy a felelős antibiotikumhasználatra.

– Rövid távon az ASP okozta nehézségek jelentik a legnagyobb kihívást az ágazat számára. A megnövekedett önköltségek beépítése az átadási, illetve fogyasztói árakba rendkívül nehéz feladat. Ezzel párhuzamosan nagy terhet jelent a szükséges és megfelelő színvonalú munkaerő biztosítása is. Középtávon a változó társadalmi és fogyasztói igényeknek való megfelelés jelent nagy kihívást. Ez részben a fogyasztói igények mind jobb színvonalú kiszolgálását jelenti, másrészt előbb-utóbb reagálnia kell az ágazat szereplőinek az alternatív húshelyettesítő termékek várható szélesebb körű megjelenésére – jelzi Éder Tamás.

Az egekben a sertés ára

Menczel Edit
titkár
VHT

Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára az ágazatot az elmúlt időszakban ért negatív hatások közül szintén az ASP-t tartja legfontosabbnak megemlíteni. Mint mondja, az afrikai sertéspestisvírus az Európai Unió tagállamaiban is jelentős áldozatot szedett, Magyarország azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy nálunk a házi állományt még nem támadta meg.

– Sajnos a vaddisznóállományunkban már megjelent, de a szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a házi állomány védett maradjon. Ebben a termelők együttműködése is elengedhetetlen, akik szigorúan betartják és végrehajtják a szükséges óvintézkedéseket – emeli ki Menczel Edit, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a vírus Kínában irtózatos pusztításokat végzett, aminek az lett az eredménye, hogy többletkereslet alakult ki a közös piac tagországai irányában, ami árnövekedést generált. Ez a hatás érzékelhető Magyarországon is, soha nem látott magas áron értékesülnek a sertések, 500 forint körül van az élő állat kilogrammonkénti ára.

– A termelői szektorba érkező források lehetővé teszik a fejlesztéseket, beruházásokat, és nagy segítséget jelentenek a különböző támogatási rendszerek is, úgymint a kocatámogatás vagy éppen a gyógyszertámogatás. Az ágazat szereplőinek a célja a minőség színvonalának megtartása, növelése, és a hazai állomány bővítése annak érdekében, hogy az importszükségletet csökkenteni tudjuk – mondja a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. //

Kapcsolódó cikkeink