Magazin: Munkaerőpiac 2021: az FMCG és a kereskedelem vonzereje nőtt

Vendégszerző:
Baja Sándor
ügyvezető igazgató
Randstad Hungary

Tavaly tavasszal a pánikvásárlások során nem volt felhőtlenül boldog sem a kiskereskedelem, sem az ipar, hiszen arra számítottak, hogy a felhalmozott készletek sokáig ki fognak tartani, a munkájukat elvesztett emberek kevesebbet fognak fogyasztani, akinek meg van pénze, az kivár, nem költi felelőtlenül a pénzét.

Tudni kell, hogy a hullám tényleg nagy volt, még ha a hivatalos statisztikai számok ezt nem is mutatták: a Randstad által megkérdezett 7600 munkavállaló közül minden 8. ember elvesztette a munkáját, minden kilencediknek csökkentették a munkaidejét, de a más szektorok munkaerőhiánya miatti felszívóerő eltüntette a munkanélkülieket. Bár a vendéglátóiparban érdekelt FMCG-cégek mind a mai napig szenvednek, összességében azért a válság nem tűnik mélynek. Bár az igaz, hogy a COVID leple alatt nagyon sok cég hajtott végre olyan hatékonyságnövelő intézkedéseket, amit évek óta halogattak. Emiatt is sok ember vesztette el a munkáját.

Kik, hol, mennyiért?

A vendéglátóipar 2019-ben a KSH szerint 400 ezer embert foglalkoztatott (legalábbis bejelentve). A kérdés, hogy mit csinálnak most, 2 évvel később? Az biztos, hogy a kiskereskedelem sok embert felszívott, az online kereskedelmi cégek is sok futárt, ételkihordót alkalmaznak. Lehet, hogy többet járunk majd étterembe, boltokba a COVID után (vagy szünetében), de az biztos, hogy az online rendelés szokását nem fogjuk elveszteni. A nyelveket beszélő éttermi és szállodai alkalmazottak pedig munkát találtak a szolgáltató központokban (SSC), ahol otthonról (home office), 8 órás munkaidőben, magas fizetésért, 100 százalékban belejelentve, éjszakázás nélkül dolgozhatnak. Nagyon jó kérdés, hogy mennyire lesznek hajlandóak visszamenni dolgozni eredeti munkahelyükre. Egy biztos, a vendéglátósoknak, szállodásoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlni, ha vissza akarják kapni őket, ami a fogyasztói árakban is tükröződhet…

Jó kérdés az is, hogy a magyarok ezrei, akik Ausztriában, Németországban, Angliában elvesztették vendéglátóipari állásukat, milyen gyorsan kapják azt vissza. Sokan voltak, akik itthon „dekkoltak.” Lesznek-e olyanok, akik a családtámogatási rendszer, a lakáshoz jutás könnyítése miatt itthon maradnak?

A gazdaságunk jelenlegi legnagyobb réme az infláció. Ha az euró tíz százalékkal kerül többe, mint tavaly év elején, az alapanyagárak euróban is nőnek, a kormány és a Nemzeti Bank magas deficitet idéz elő, olcsóvá teszi a forintot egy olyan országban, amely ez EU egyik legnyitottabb gazdasága, akkor a KSH inflációs adatát az egyszerű emberek kétkedéssel fogadják. A fizetéseket illetően a Randstad az év elején 300 vezérigazgatót, HR-vezetőt kérdezett meg a cégek fizetésemelési szándékáról. 20% nem akart emelni, 50% az inflációt követte, ami akkor 2 és 3 százalék között volt, és minden negyedik emelt az infláció felett, sokan közülük olyanok, akik tavaly egyáltalán nem emeltek. (A maradék nem tudta, mit fog tenni). Úgy tűnik, hogy az inflációs nyomás egy második emelésre kényszerítheti a cégeket.

Ahogy megszoktuk az új világot, megnyugodtak a kedélyek, a második és a harmadik hullám borzalmai ellenére a munkaerőhiány visszatért. Ha megnézik a KSH adatait, akkor láthatják, hogy 2021-ben 150 ezer ember fog nyugdíjba menni, és mindössze 90 ezer 18 éves gyerek van. A hiány párosulva azzal, hogy dolgozók 40 százaléka otthonról végezte a munkáját, még nehezebbé tette a munkaadók számára a tehetségek megtalálását, motiválását, megtartását, azaz a munkáltató márka építése még fontosabbá vált.

A szektorok vonzereje

A Randstad május végén publikálta immár nyolcadik alkalommal munkáltatói márkakutatását 7600 munkavállalót kérdezve meg a preferenciáiról. A jó hír az, hogy a kiskereskedelem és az FMCG is javítani tudta megítélését, ami érthető is, hiszen válságállóbbak voltak az átlagnál.

Összességében látható, hogy a cégek egyre komolyabban veszik a munkáltatói márka építését. Ennek köszönhetően a szektorok közötti különbség kisebb lett, a mezőny szorosabb, a verseny a jó munkaerőért kiélezettebb.

A kiskereskedelem fejlődése különösen szembeötlő. Míg 5 évvel ezelőtt minden ötödik magyar munkavállaló szeretett volna kereskedelmi dolgozó lenni, ez mára körülbelül tízből négy lett. Az idén is 2 százalékponttal javult az eredmény. Bár még mindig átlag alatti a vonzereje a kereskedelemnek, de a legutolsó helyről az évek alatt elmozdulva olyan szektorokat előz meg, mint az építőipar, pénzügyek, a közműszolgáltatások, és közeledik az autóiparhoz, FMCG-hez.

Természetes az, hogy a kereskedelem nehezen tud megfelelni olyan modern munkavállalói elvárásoknak, mint a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés lehetősége, vagy a COVID-biztos munkahely. De olyan tulajdonságokban, mint a biztos munkahely, a pénzügyi stabilitás nagyon erősnek mutatkozik.

A Randstad 2021-ben 28 kereskedelmi céget mért fel összesen. 2021-ben a legvonzóbb munkahely az IKEA lett, megelőzve az ALDI-t és a Decathlont. Az IKEA-nál 100 magyar munkavállaló közül 49-en szeretnének dolgozni, míg az utóbbi kettőnél 46-46-an. A tavalyi nyertes Decathlon elvesztette tehát első helyét, amit nem elsősorban az eredményének csökkenése, hanem az IKEA és ALDI növekedése okozott.

Az FMCG-nek sikerült végre megállítani az attraktivitásának csökkenését. Míg nyolc évvel ezelőtt százból 47-en szerettek volna az FMCG-ben dolgozni, tavaly ez a szám már csak 37 volt. 2021-ben két százalékpontot javítva 39-re nőtt a vonzerő. Az FMCG ezzel átlag feletti vonzerővel rendelkezik, egy szinten a többi gyártó vállalattal, de megelőzve például az autóipart. Természetes, hogy az FMCG sem tud mindenkinek otthoni munkavégzést biztosítani a gyártói környezetben, de érdekes látni, hogy mennyire sokat kell tenniük a karrier fejlesztésének, a fizetések nagyságának, a munka-magánélet egyensúlyának mutatóiban, mert ott gyengének bizonyulnak.

A Randstad felmérésében 26 FMCG cég szerepel az idén. A Coca-Cola ismét a legnépszerűbb lett, 100 magyar dolgozóból 54-en szeretnének náluk dolgozni. Javult a Nestlé is, amely a második helyet úgy szerezte meg, hogy pontosan minden második magyar szeretne nálunk dolgozni. Talán nem véletlenül, hiszen a legnagyobb válság közepette, amikor mindenki embereket bocsátott el, fizetéseket vágott, ők extra fizetésemeléssel rukkoltak elő annak ellenére, hogy azért néhány kategóriájuk, mint például a kávé vagy a szezonális, impulzívan vásárolt csokik nem a legjobb formájukat mutatták. Megerősítette tehát a tavalyi nyertes és a második helyezett a dobogón elfoglalt helyét, a harmadik viszont idén a J&J lett, amely nagyot javítva futott be a bronzérmes helyre, 100-ból 48-an szeretnének dolgozni náluk.

Az abszolút verseny nyertese a Samsung megelőzve a LEGO-t és a Mercedest, a szektorok között pedig az IT a legnépszerűbb. //