Mi lett volna, ha…

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 05. 07. 10:26

„Nem az a lényeg, ami elmúlik,
hanem az, ami újjászületik” (Müller Péter)

Tegyük fel, hogy az életünk kiszámíthatóan alakul. Tervezünk, mert nem változnak meglepetésszerűen a külső körülmények; a piac rezzenéseit, trendjeit ismerjük, hiszen millió kutatás segíti munkánkat. A fogyasztóról pedig, GDPR ide vagy oda, mindent tudunk, hiszen mindenről vannak elemzéseink! Szokásainkat, viselkedésünket algoritmusokba rendezzük… kiszámíthatók vagyunk!

Vendégszerző: Mezei János

Lánchíd Klub logo

Mezei János, a Co-op Star
kereskedelmi igazgatója

A világ népességének, amely jelenleg 7 milliárd 830 millió fő, 10%-a éhezik. Manapság azonban többről van szó! Az UNICEF becslései szerint a koronavírus által kiváltott gazdasági recesszió eredményeként minimum 83 millió, de manapság akár 132 millió ember is éhezhet.

Mi lett volna, ha… (az életünk továbbra is a szokásos mederben folyt volna?)

Visszaszorítjuk az éhezést a világban, hiszen a világ vezető hatalmainak a fenntartható fejlődés megvalósításában a 2. számú célkitűzése, hogy az éhínséget a „nullára” redukálja!

A nemzetközi migráció kérdésköre még jobban megosztja az európai társadalmakat. Szembenállók ugyan a tények, a növekvő gazdaságok munkaerőigénye és a társadalomban lévő multikultúrák keveredése. Ki efölött, ki afölött tör pálcát!

Felgyorsult világunkban egymást érik a technikai újdonságok. Megismertük az ipari forradalom 5.0 fogalmát, ahol a robotizáció révén tovább növeljük a hatékonyságot és a termelékenységet. Ennek következményeként jelentős munkaerő-felesleg alakul ki. Több a szabadidőnk, amelyet kultúrára, művészetekre, emberi kapcsolataink építésére fordíthatunk.

Rengeteget utazunk a világban, munka és pihenés miatt, mert repülőjáratok egyre olcsóbbak, szinte bárhová eljuthatunk. Ezzel párhuzamosan felértékelődnek a szolgáltatási szférák, mint a turizmus, szállodaipar, éttermek. Megmosolyogjuk az ázsiai turistákat, hogy szájmaszkot viselnek!

A munkaerő, az áruk és szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlása következtében növekszik versenyképességünk, így lassan ugyan, de kiegyenlítődnek a fogyasztási javak és a munkaerő árai egyaránt.

Az urbanizáció és a hatékonyság erősíti egymást, így az emberek inkább a nagyvárosokba költöznek.

…de nem így történt!

Ki gondolta volna, hogy a 21. században világszerte az országok lezárják határaikat, és a családok nem tudnak egymással találkozni. Csupán azért, hogy egymást óvjuk; az ősi szokásaink, a kézfogás, a két puszi mind elmarad?

Ki gondolta volna, hogy nem a horvát tengerparton, hanem a Balatonon akarunk nyaralót venni, hogy az ottani ingatlanárak magasabbak lesznek a tengerpartinál vagy a budapestinél? … hogy egyszer használatos szájmaszkot 300-400 Ft-ért el lehet adni? … hogy fejlett társadalmakban a toalettpapírért megy a versengés a szupermarketekben? … hogy az online értékesítés robbanásszerűen növekszik?

Ki gondolta volna, hogy felfedezzük hazánk szépségeit, rójuk a gyalogos túrák kilométereit társunkkal… hogy értékeljük a kutyasétáltatást.

Ki gondolta volna, hogy lehetnek olyan körülmények, amikor egyszerűen CSAK AZ ÉLET AZ ÉRTÉK! //

Kapcsolódó cikkeink