Mennyit tudunk az egészséges táplálkozásról?

Az elhízás világviszonylatban 1975 óta csaknem megháromszorozódott, ami magával hozta az olyan betegségek elterjedését, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes rákos megbetegedések. Az egészségesebb élet érdekében az országok táplálkozási irányelveket dolgoztak ki, melyek alkalmazkodnak a lakosság szokásaihoz és lehetőségeihez – olvasható a FAO sajtóközleményében.

A táplálkozási szokások szerte a világon eltérnek egymástól; hogy mi kerül az asztalra, függ a helyi adottságoktól és szokásoktól, valamint az adott kultúrától. Mégis, ha az egészséges táplálkozásról van szó, tudjuk mi jó és mi nem nekünk, függetlenül attól, hol élünk. A társadalmi változások azonban gyakran megnehezítik a helyes döntést. Míg sok országban még mindig probléma az alultápláltság, egyre több ember fogyaszt kalóriaintenzív, illetve magas zsír-, cukor- és sótartalmú ételeket. Mindemellett a városiasodás, az egész napos ülőmunka, az utazási szokások megváltozása mind csökkent fizikai aktivitáshoz vezetnek, ezzel tömegeket kitéve az elhízás vagy túlsúly kockázatának.

Az elhízás világviszonylatban 1975 óta csaknem megháromszorozódott, ami magával hozta az olyan betegségek elterjedését, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes rákos megbetegedések. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ez csak a magas jövedelmű országokra jellemző. Valójában az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a túlsúlyos és elhízott emberek száma még nagyobb sebességgel terjed. Emellett ezen országok egy részében mai napig jelen van a visszamaradt növekedés, sorvadás és mikrotápanyag hiánybetegségek.

A globális elhízás mértékét figyelve a táplálkozási irányelvek fontosabbak, mint valaha. A legfrissebb tudományos eredményekre építve a különböző országok irányelvei alapot nyújthatnak egy jobb és egészségesebb étrendhez.

A FAO honlapján a táplálkozási irányelvek legszélesebb gyűjteménye érhető el. Több mint 100 ország helyi adottságaira és lakossági igényeire szabott táplálkozási irányelv kerül bemutatásra.

Bár ezen iránymutatások nem egységesek (találunk iránymutatást könyvecske, poszter, videó, dal, étel-piramis formátumban egyaránt), a tartalomban bőven találunk hasonlóságot.

A legtöbb országban naponta legalább 3-5 adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztása javasolt. Az édesszájúak számára a gyümölcsöt lehet jó alternatíva a feldolgozott cukros ételekkel szemben.

7 jó szokás az egészségesebb élethez

Bőségesen fogyasszunk zöldséget és gyümölcsöt – Egyes országok nagyon pontosan meghatározzák a napi gyümölcs- és zöldségszükségletet: Görögország szerint napi hatszor, Costa Rica és Izland szerint ötször, Magyarország szerint pedig háromszor lenne ideális a fogyasztásuk. Kanada még a zöldségek színére is tesz javaslatot: egy sötétzöld és egy narancssárga zöldség javasolt naponta. Hazánkban a sötétzöld zöldségeket, az élénk színű citrusféléket, és a piros paradicsomot szorgalmazzák a szakértők. Az adagok országonként eltérőek lehetnek; mindazonáltal abban nincs vita, hogy rengeteg friss zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani.

Figyeljünk a zsírbevitelre – A magyar és számos más ország ajánlása is egyetért azzal, hogy érdemes a szilárd, telített zsírokat csökkenteni és az állati zsírokat növényi olajokkal helyettesíteni. Görögországban az olívaolaj ajánlott, Vietnámban szezám- vagy földimogyoró olaj – mely különbség jól példázza a helyi adottságokból és szokásokból fakadó különbségeket. Itthon rendkívül közkedveltek a panírozott és olajban sütött ételek. Ezek helyett érdemes inkább az olaj nélkül sült húsokat és panír mentes zöldségeket választani.

Kevesebb magas cukortartalmú ételt és italt! – Közismert tény, hogy a finomított cukor káros az egészségre. Minden országban igyekeznek felhívni erre a figyelmet, és azt tanácsolják, ha mégis édességre vágynánk, együnk egy kis gyümölcsöt. Érdemes a vizet választani a cukros italokkal szemben.

A sóval csak mértékletesen – A hazai javaslat szerint helyettesítsük a sót szárított vagy friss zöld fűszernövényekkel, ezek ugyanis vitaminban gazdagok és a sós íz érzetét keltik. Nigériában a leveskocka használatának mellőzését tanácsolják, míg Máltán a nátriumban gazdag készételek ellen szólalnak fel. Kolumbiában azt javasolják, hogy az egészség érdekében intsünk búcsút a feldolgozott húsoknak, a konzerveknek és más készételeknek, melyek rendszerint magas sótartalmúak.

Ügyeljünk a folyadékbevitelre – Abban nincs különbség, hogy világszerte a vizet ajánlják, mint a legjobb választás a szomjunk oltására. Hazánkban napi 6-8 pohár víz fogyasztása ajánlott. A szomszédos Ausztriában alternatívaként a cukorozatlan gyümölcslevet, akár higítva, vagy az alacsony kalóriatartalmú zöldségleveket és növényi teákat említik.

Alkoholt csak mértékkel fogyasszunk – Alkohol fogyasztásakor – legyen az sör, bor vagy tömény, törekedjünk a mértékletességre. Ez naponta legfeljebb egy egység nőknél és kettő a férfiaknál. Az alkoholtartalmú italokat érdemes étkezés során fogyasztani.

Mozogjunk minden nap – A felnőtteknek legalább 30 perc, a gyermekeknek 60 perc mozgás szükséges egy nap. Sosincs késő az életmódváltásra, melynek része a rendszeres testmozgás. Ahhoz hogy ez tartós maradjon, válasszunk olyan tevékenységet melyben örömünket leljük. Határozzuk el magunkat még ma, példát mutatva a gyermekeinknek, hogy ők is egészséges és aktív életet élhessenek!

A különböző országok ajánlásait böngészve számos további jó tanáccsal találkozhatunk: élvezzük az ételünket (Románia), étkezzünk családi körben (Venezuela), őrizzük meg a hagyományos receptúrákat (Benin), védjük a környezetet (Katar), osszuk meg ételünket másokkal (Costa Rica) ne főzzük túl az ételt (Németország), táplálkozzunk nyugodtan, időt hagyva az étkezésre (Magyarország).

Brazília alternatív módon csoportosítja az élelmiszereket azok feldolgozottságától függően, és egyúttal javasolja a túlságosan feldolgozott élelmiszerek mellőzését. Néhol előtérbe helyezik a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelmét, és azzal együtt az élelmiszerbiztonság garantálását minden embertársunk számára.

A FAO támogatja a táplálkozási irányelvek kidolgozását, felülvizsgálatát és megvalósítását. Az iránymutatások alapul szolgálhatnak a táplálkozási szakpolitikák és oktatási programok kialakításához, valamint hozzájárulnak az egészséges étkezési szokások és életmód kialakításához.