Media Hungary 2014: Ki éli túl a digitális vihart?

Égető kérdéseket boncolgat a médiavilág jelene és jövője kapcsán az idén tizenkilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Media Hungary 2014 konferencia. A több mint 200 hazai és nemzetközi előadót felvonultató szakmai gigarendezvény a hagyományos médiától, az internetes újmédián és a mobil kommunikáción át a hirdetési piacig az iparág teljes spektrumának aktualitásait szedi ízekre. Ez évben kiemelt téma, hogy a legújabb generációk igényei köszönőviszonyban maradnak-e vajon az ezredforduló ma már retrónak tűnő médiahasználati szokásaival. A konferencia résztvevői arra is választ kaphatnak, hogy a digitális forradalom kihívásait túlélheti-e a papíralapú sajtó, hogyan fog átalakulni televíziózás, és átveszi-e az életünk feletti irányítást a titokzatos „big data”?

Két napra ismét a Balaton-partra költözik a hazai médiavilág krémje: 2014. május 13–14-én, Siófokon rendezik meg a Media Hungary 2014 konferenciát. Az idén tizenkilencedik születésnapját ünneplő szakmai fórumra több mint 1300 látogatót, a magyar média és kommunikációs szakma legbefolyásosabb szereplőit várják a szervezők. A médiapiac legátfogóbb hazai konferenciája komplexen felöleli a média világával kapcsolatos aktuális kérdéseket és legfrissebb trendeket. Több előadás és fórum az iparág egyik legforróbb témáját járja körül, nevezetesen, hogy a digitális forradalom milyen kihívások és döntések elé állítja a hagyományos médiát globális és hazai szinten egyaránt.

A Media Hungary 2014 konferencián többek között olyan jelentős médiapiaci szereplők és nemzetközi nagyvállalatok szakemberei is előadnak, mint a Google, a Sanoma, a Ringier, az Axel Springer, a Pannon Lapok Társasága, az RTL Klub, a TV2, az MTVA, az Index, az Origo, a Metropol, a Vodafone, a Magyar Telekom vagy a Telenor.

Z-faktor és Second Screen, vagyis a generációk harca?

A médiaipar egyik nagy megoldandó feladata, hogy a „digitális bennszülötteknek” nevezett generáció (2000 után születettek) már teljesen másként fogyasztja az audiovizuális tartalmat, mint szüleik. A mai tizenévesek párhuzamosan akár 2-3 különböző képernyőt (televízió, okostelefon, tablet) képesek figyelemmel kísérni. Az X, Y, Z generációk között pedig nemcsak médiahasználatban, hanem a tartalom típusát tekintve is hatalmas különbségek vannak. A konferencián éppen ezért szó lesz arról is, hogy milyen műsor- és tartalomtípusok uralják ma a televíziózást és az internetet, illetve mit és milyen médiumokon hoz majd a jövő…

Hungarikumok vagy nemzetközi receptek, azaz mi kell a nézőnek?

Szintén a televíziós tartalmakhoz kapcsolódó témakör, hogy a tévécsatornáknak saját fejlesztésű műsorok készítésébe vagy inkább külföldön bevált formátumokba érdemes-e invesztálni. A konferencia arra a sokakat foglalkoztató kérdésre is keresi a választ, hogy más-e illetve más kell-e legyen egy műsor attól, hogy a közszolgálati vagy ha a kereskedelmi tévén kerül adásba.

A dokucsatornáké a jövő?

Mind a gyerekek, mind szüleik körében egyre népszerűbbek a dokumentumfilmes csatornák. Milyen szerepet töltenek be ezek a médiafogyasztásban, folytatódik-e a területszerzésük vagy inkább visszaszorulnak?

Hogyan alakítja át életünket a digitális televíziózás?

Az egyre inkább terjedő, digitális televíziózást lehetővé tevő set-top boxok óriási mennyiségű, az egyes háztartások szokásait, preferenciáit jelző adatot halmoznak fel. A konferencia keretében olyan kérdésekre keresik választ, mint, hogy milyen technikai és jogi feltételekkel és milyen célra hasznosíthatók ezek az adatok?

Mégsem kell temetni a nyomtatott sajtót?

Néhány éve még sokan a nyomtatott sajtó végét jósolták. Mára azonban világossá vált, hogy a print termékek képesek a megújulásra: a digitális kor jelentette kihívásokra leggyorsabban és/vagy leghatékonyabban reagáló kiadók új bevételi forrásokat kutattak fel, átalakították üzleti modelljüket, hatékonyabbá tették működésüket – egyszóval nem csak a túlélésre rendezkedtek be, hanem a javukra is fordították a változásokat.