Már négy olyan rovarfajta van, ami szerepelhet hazai élelmiszerben
Az Európai Bizottság friss döntése alapján a házi tücsökkel együtt már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Erre a lépésre válaszként az Agrárminisztérium (AM) módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain – idézi Nagy István tárcavezetőt a Pénzcentrum.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/02/pexels-binyamin-mellish-108291.jpg)
A fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt
Nem ez az első eset, hogy napirendre kerül a rovarfogyasztás, az ellenállás azonban mind kormányzati, mind lakossági szinten nagy. Fazekas Sándor, korábbi földművelésügyi miniszter még 2018-ban beszélt, meglehetősen sarkosan arról, hogy a magyar ember nem eszik rovarokat, mert az idegen a kultúránktól. Az évek során több kormánytag adott hangot véleményének, miszerint a rovarfogyasztás nem egyeztethető össze a magyar – akár keresztényi – értékrenddel. Most az Agrárminisztérium közlései alapján szintén ellenzi a rovarfogyasztást: a tárca szerint sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban, ezért nem is támogatták az EU-döntést.
Az AM friss közleménye kitért arra is, hogy egy Nébih felmérés szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Ugyancsak a Nébih korábbi, 2016-os közleménye még azt írta:
„A fenntartható élelmiszertermelés megoldásainak keresése a jelenkor egyre égetőbb feladata. Ennek egy lehetséges iránya a hagyományostól eltérő alapanyagok felhasználási lehetőségeinek kiaknázása, például a több mint 1900 ehető rovarfaj élelmiszerként és takarmányként történő alkalmazása.”
A rovarfogyasztás számos ázsiai és afrikai gasztronómiai kultúrának jelenleg is szerves része, s az elmúlt években ugrásszerűen nő azon tanulmányok száma, amely az ezzel járó előnyöket és kockázatokat vizsgálja
– közölték akkor. Kitértek arra is, hogy az egyértelmű előnyöktől, más kultúrák hatásaitól függetlenül a rovarok élelmiszerként való hasznosítása a mai nyugati társadalmak nagy részét viszolygással tölti el.
„Pedig a kutatók egyetértenek abban, hogy megoldást nyújthat a megszokott állati fehérjék kiváltására. A társadalom fejlődésével párhuzamosan nő az állati fehérjék iránti igény, a hústermelés fokozódó mértéke azonban jelentős környezeti többletterheléssel jár”
– írták.
Az ehető rovarfajok, mint a lisztkukac vagy a vándorsáska viszont a megtermelt fehérjéhez mérten más állatfajokkal összehasonlítva sokkal kisebb mértékű ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Amellett, hogy a rovarok kevesebb ráfordítást igényelnek a tenyésztés során, sokkal hatékonyabban alakítják a takarmányt saját testtömegükké, mint más állatfajok. Ez annak tudható be, hogy nem szükséges külön energia a testhőmérsékletük megtartásához, mivel környezetük hőtartalmát veszik fel. Ráadásul takarmányként felhasználhatók olyan mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy éppen faipari melléktermékek, amelyeket ma sok esetben hulladékként tartunk számon
– írták, viszont arra is kitértek: a rovarok élelmiszercélú tenyésztésének és fogyasztásának előnyei mellett számos aggály felmerült. A rovarok ugyanis patogén mikrobákkal, toxikus anyagokkal szennyezettek lehetnek, bizonyos részeik nem emészthetők és az allergiás reakciók kialakulása sem zárható ki. Az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) mellett több EU-tagállam hatósága is egyetértett a Nébih akkori közlése szerint abban, hogy a potenciális előnyök ellenére a nem ellenőrzött és nem biztonságos forrásból származó rovarok egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A napokban a médiafigyelem középpontjába került rovartémával kénytelen volt a Nébih is foglalkozni, ugyanis számos megkeresés érkezett hozzájuk. Azt írták február 1-jén, hogy eloszlassák a félreértéseket: az új élelmiszerek – mint amilyenek a rovar alapú élelmiszerek is – kizárólag szigorú ellenőrzés alapján, uniós szintű engedélyeztetést követően hozhatók forgalomba. Az új összetevők biztonságosságának átfogó értékelését az EFSA végzi, majd a jóváhagyásról egy tagállami képviselőkből álló testület dönt. Pozitív döntés esetén az EU Bizottság kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.
„Mint minden összetevőt, az engedélyezett rovarokat is kötelező jelölni az élelmiszerek csomagolásán”
– emelték ki.
Kapcsolódó cikkeink
Kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét
A mai napon kihirdették az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét…
Tovább olvasom >Nébih: szezámpasztát hívott vissza a forgalomból az Auchan
Szalmonella jelenlétének veszélye miatt visszahívja a forgalomból az Alfez Tahini…
Tovább olvasom >Szintetikus vegyületek az ételeinkben? Fontos uniós projekt hazai partnere a Tudatos Vásárlók Egyesülete
A ToxFree Life for All az EU frissen indult tudatosságnövelő…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >