Magazin: Szerves kapcsolatok

Murányi István
főtitkár
KOZMOS

Az idén 25 éves Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség október 24–25-én tartotta szokásos, éves konferenciáját Visegrádon. A kétnapos szakmai eseményt a szövetség főtitkára, Murányi István nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a születésnapon túl az idei év számos szervezeti, szerkezeti és jogszabályi változást is hozott, így az esemény egy részét kiemelten ezeknek a változásoknak szentelik. A konferencián az iparágat érintő minden hatóság képviseltette magát, ezért a témakörök a 2017-es és 2018-as évek vonatkozásában a teljes spektrumot érintették.

Az 1. nap előadásai a kozmetikumokkal kapcsolatos aktuális kérdéseket tárgyalták, mely a szokásokhoz híven az Európai Kozmetikai Hatósági csoport éves beszámolójával kezdődött. Előadásában az OGYÉI munkatársa, Hóvári Judit a csoport 2018-as munkáját foglalta össze, aki a megjelent 2017/2228/EU, 2018/885 és 2018/978 EU rendeletek által szabályozott összetevőkkel, olajokkal, kivonatokkal, nanoanyagokkal kapcsolatos döntéseket, a CMR-anyagok új szabályozásait, valamint egyéb összetevőkről szóló hatósági változásokat ismertette.

Csökken a kifogásolható gyártók száma

Schmidt Richárd
osztályvezető
Nemzeti Népegészségügyi
Központ

A Nemzeti Népegészségügyi Központ Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály Élelmezés- és Táplálkozás-egészségügyi Osztály részéről Schmidt Richárd osztályvezető a kozmetikum szakterületen végzett közegészségügyi ellenőrzések 2018-as részjelentéseinek eredményeiről adott beszámolót. A Népegészségügyi Hatóság a Nemzeti Népegészségügyi Központ által meghatározott munkatervi célpontok alapján végzi a vizsgálatokat minden évben március 1-től december 31-ig. Előadásában a forgalomban lévő kozmetikai termékek körében ez év szeptember 1-ig elvégzett ellenőrzések eredményeit, a gyártóhelyek ellenőrzésének eredményeit, valamint a termékinformációs dokumentációkkal kapcsolatos hatósági tevékenységet ismertette. A gyártóhelyek vizsgálati eredményeinél Schmidt Richárd kiemelte, hogy a gyártóhelyek száma folyamatosan emelkedik, ugyanakkor a kifogásolhatók száma tendenciálisan csökken.

Dr. Török Zoltán
szakmai főtanácsadó
Innovációs és Technológiai
Minisztérium

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságának szakmai főtanácsadója, dr. Török Zoltán a kozmetikumokat érintő fogyasztóvédelmi ellenőrzések ez évi tapasztalatait foglalta össze. Előadásában kiemelte, hogy az ellenőrzések egyik kiindulási alapját jelentő RAPEX (Rapid Alert System for dangerous non-food products) eredményei szerint Magyarország a 4. helyen áll a vizsgálatok eredményességét tekintve, ami a felügyelet aktív és eredményes munkáját jelzi. A 2018-as vizsgálatok során összesen 140-féle kozmetikai terméket vizsgáltak, ezek közül 120 (sampon, tusfürdő, folyékony szappan, natúrkozmetikum, pipereszappan, szájvíz) vizsgálata lezárult, 20 terméké (dekorkozmetikum) pedig jelenleg is zajlik. Az eddigi eredmények szerint a 120 kozmetikum közül összesen 7 nem felelt meg az előírásoknak.

Dr. Kovács Márta
főosztályvezető
Nemzeti Népegészségügyi
Központ

Dr. Kovács Márta a Nemzeti Népegészségügyi Központ Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztályának főosztályvezetője a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásának kapcsán beszélt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény aktuális változásairól. Az EMMI Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság és az Országos Közegészségügyi Intézet egybeolvadásával 2018. október 1-jével megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ, melynek vezetője dr. Kovács Attila országos tisztifőorvos. Dr. Kovács Márta részletesen ismertette a 2018. január 1-én, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény helyébe lépett általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény közötti lényeges különbségeket.

Jövőbe mutató trendek

Dr. Fazekas Ildikó
főtitkár
Önszabályozó Reklám
Testület

A délutáni előadások sorát dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkárának influencer marketingről szóló előadása nyitotta. A felvezetésben elmondta, hogy a reklámbüdzsé több mint 40%-a digitális platformokon kerül elköltésre, a fiatal fogyasztói réteg pedig már szinte kizárólag ezen keresztül szólítható meg, akik viszont csak az általuk fontosnak tartott személynek hisznek, a hagyományos reklámok és hivatalos források alig játszanak szerepet a fogyasztásukban. Dr. Fazekas Ildikó hangsúlyozta, hogy ez erre épülő influencer marketing szabályai még nem maradéktalanul kidolgozottak, így több pontot is meghatározott az influencerek és a reklámipari szereplők feladatait illetően. A GVH vonatkozó szabályainak ismeretén túl kiemelte a brand safety fontosságát, valamint az influencer egyszerre több márkával való együttműködésének érzékeny elemeit.

Murányi István az IKW német szövetség és a német jövőkutató intézet (Zukunftsinstitut) közös tanulmánya alapján a következő 30 évben várható fogyasztói attitűdöket és jelentősebb kozmetikai megatrendeket vázolta. A tanulmány az új individualizáció kapcsán az önkifejezés erősödését, az egyén egy választott csoporthoz való erős kötődését, valamint a bizalom irányának megváltozását prognosztizálja. A jövőben gyengül az intézményesített formákkal szembeni bizalom, és erősebb lesz a véleményvezérekhez való igazodás. A természetes nemek szerinti múltbéli attitűdök a jövőben szintén megváltoznak. A tanulmány egy bizonyos gender eltolódást vetít előre, mindezt a szépség szubjektív felfogásának eredményeképpen, ami magával hozza majd új kozmetikai lehetőségek megjelenését is. Ehhez kapcsolódik a férfi szépségeszmény revolúciója is, mely a smink termékek használatában is jelentkezni fog. Egy erőteljes, már ma is megfigyelhető trend az idősebb korcsoportokhoz is kapcsolódik (ezüst generáció). A várható élettartam folyamatos kitolódása és a megváltozott életstílusok magukkal hozzák az időskor új fogyasztói attitűdjét, mely az aktív, újra önmegvalósító idősebb korosztályokban új fogyasztási szokásokat generál.

Piaci adatok szerint

Veres Nóra
senior piackutatási
tanácsadó
Nielsen

Rhorer Dávid
ügyfélkapcsolati vezető
Nielsen

A fogyasztói mega­trendekhez kapcsolódva a Nielsen két szakembere, Veres Nóra senior piackutatási tanácsadó és Rhorer Dávid ügyfélkapcsolati vezető a kozmetika és háztartás-vegyipar aktuális piaci trendjeit mutatták be. Az elmúlt évek teljes magyar FMCG-piac számára is pozitív gazdasági környezetét Rhorer Dávid makrogazdasági adatokon keresztül értékelte. Az egészségesen növekvő GDP, az alacsony szintű infláció és alacsony munkanélküliségi ráta kedvező környezetet jelent, a Nielsen által mért fogyasztási piacokon a 2018 Q2-es adatok az előző év azonos időszakához viszonyítva európai szinten kiemelkedő, 7,8%-os FMCG-bővülést mutatnak a magyar piacon, mely aránnyal hazánk Romániával együtt az első helyen áll. Ehhez növekvő fogyasztói bizalmi index társul, a háztartásonkénti havi átlagos költés pedig 42 800 Ft-ról 48 843 Ft-ra emelkedett. Ehhez a piaci erősödéshez kategóriák közül az élelmiszerek, csatornák tekintetében pedig a diszkontok és drogériák járulnak hozzá legnagyobb mértékben. Ezek mellett Rhorer Dávid részletes képet adott a leginkább vásárolt termékkategóriák piaci súlyáról az online és offline csatornák tekintetében is.

A makrotrendek bemutatását követően Veres Nóra a kozmetikai és háztartás-vegyi áru kategóriáinak piaci trendjeit ismertette. A Nielsen a vegyi áruk esetében a hipermarketek folyamatos csökkenését azonosította, melynek fő oka a drogériák és diszkontok erősödéséből ered. A Nielsen adatai szerint a teljes hazai vegyi áru kategória, benne a szépségápolás, a háztartási, valamint egyéb vegyi áru, az előző időszakhoz képest +7%-os növekedést realizált, melyben a szépségápolási szegmens érte el a legmagasabb eredményt. Veres Nóra részletesen elemezte az egyes alkategóriák értékbeli eladásait, valamint a top 10 termékkategóriánál kitért a promóciós értékesítések arányaira. A szakember beszámolója szerint az értékbeli növekedést nagymértékben befolyásolta az árszínvonal-emelkedés, mely az alapvető, az egészség- és környezettudatos, valamint a kényelmi termékek esetében ért el a legnagyobb arányt.

Körforgásos gazdaság és a termékdíj kérdései

A konferencia első napját Borsányi-Bognár Levente, az e-Termékdíj.hu Kft. szakmai ügyvezetőjének előadása zárta. Prezentációjában beszélt az Európai Unió által elfogadott körforgásos gazdaság és az EU által jelenleg tárgyalt egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos stratégiai kérdésekről, emellett pedig tájékoztatást adott a hazai minisztériumi rendszerről és a termékdíj várható változásairól. Az elfogadott körforgásos gazdaság szabályozásának lényege az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, köztük a primer nyersanyagok bevonása helyett, másodnyersanyagok használata a gyártásban, másik eleme pedig a karbonszegény folyamatok előtérbe helyezése, a lerakott hulladék mint erőforrás kezelése. Mindehhez kiterjesztett gyártói felelősséget is csatolt, melyről Borsányi-Bognár Levente részletesen beszámolt, kitérve az Európai Unió által kitűzött megvalósítási célértékekre a különböző csomagolási hulladékok tekintetében. A műanyag stratégián belül a szakember a hazai szabályozás vitatott és még nem elfogadott kérdéseiről is szólt, köztük a büfékben használt műanyag evőeszközökre, a vásárlásnál használt műanyag zacskókra, valamint a reklámhordozó papírokra vonatkozó termékdíjak mértékéről. Cikkünk megjelenéséig a Kormány ülésén döntés született, hogy a hivatkozott termékek termékdíja nem változik 2019. január 1-től.

REACH és CLP változások

Czékus Miklós
munkatárs
Nemzeti Népegészségügyi
Központ

A konferencia 2. napja a háztartás-vegyipari termékekkel kapcsolatos kérdéseket járta körül. Czékus Miklós, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály munkatársa előadásában a CARACAL és a REACH Bizottság aktuális feladatairól és döntéseiről számolt be a jelenlévőknek. Ebben részletesen ismertette a Brexittel, a REACH-felülvizsgálattal, továbbá a biztonsági adatlapok, illetve REACH- és CLP-rendeletek módosításaival kapcsolatos fontos információkat. A szakember a Brexit kapcsán hangsúlyozta, hogy mind a REACH, mind a CLP szerinti szerepek és kötelezettségek változhatnak. A REACH-rendelet felülvizsgálatának ismertetésekor részletesen kitért az egyes változókra, valamint a 2015/830/EU, biztonsági adatlapokról szóló rendeletének tartalmi módosításaira, korlátozási rendelkezéseire és engedélyezéseire. A CLP-rendelet esetében az egyes változásokról és azok hatályba lépésének időpontjairól közölt információkat. Az előadás kitért a titándioxid harmonizált osztályozására vonatkozó tervezet ismertetésére is.

Jaltai Judit
munkatárs
Kémiai Biztonsági és Kompetens
Hatósági Főosztály

A CLP új, VIII. mellékletéről tartott részletes ismertetőt a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály munkatársa, Jaltai Judit, aki előadásának bevezetőjében tájékoztatást adott a CLP 45. cikkéről, mely a veszélyes keverékek forgalmazóinak, tovább felhasználóinak és importőreinek megelőzési és gyógyítási intézkedések segítése céljából előírja a bejelentési kötelezettséget. A VIII. melléklet célja az uniformizált információk meghatározott benyújtási formátumban történő bejelentése, mely ezeknek a CLP hatálya alá tartozó veszélyes keverékeknek a bejelentését szabályozza. A rendelet 2020. január 1-től válik kötelezően alkalmazandóvá, és a szakember kihangsúlyozta, hogy a bejelentéseket a forgalomba hozatal előtt kell megtenni. Jaltai Judit ezt követően részletesen ismertette a mellékletben szereplő előírásokat és bemutatta a bejelentési felületet.

A biocid termékeket is érinti a Brexit

Szántó Emese
referens
Nemzeti Népegészségügyi
Központ

A Nemzeti Népegészségügyi Központ Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály Biocid Kompetens Hatósági Osztályáról Szántó Emese biocid referens a biocid termékek és termékcsaládok engedélyeztetéséhez szükséges hasznos tudnivalókat adott át a hallgatóságnak, részletes tájékoztatást nyújtva a szabályozás átmeneti időszakáról és a hatóanyagok értékelésének menetéről, előbbiről hazai viszonylatban a 316/2013-as kormányrendelet ad pontos eligazítást. Az átmeneti időszakkal kapcsolatban Szántó Emese kiemelte, hogy ez idő alatt csak létező hatóanyagot tartalmazó termék lehet forgalomban, új hatóanyagot tartalmazó termék csak a hatóanyag jóváhagyását és termékként történő engedélyezését követően kerülhet piacra. A szakember ezenkívül hangsúlyozta, hogy a Brexit a biocid hatóanyagokat is érinti majd. 2015 szeptembere óta csak az ECHA 95. cikk szerinti listáján szereplő beszállítóktól lehet biocid hatóanyagot vásárolni, az ezen a listán lévő angol székhelyű cégek (amennyiben azok nem módosítják székhelyüket) a Brexitet követően a listáról törlésre kerülnek, és nem vásárolható tőlük biocid hatóanyag.

Háztartási vegyianyag-mérgezések

Kürti Éva
munkatárs
KOZMOS

Kürti Éva, a KOZMOS munkatársa az akkori OKK (Országos Közegészségügyi Központ) és a KOZMOS közös, gélkapszulákkal kapcsolatos baleseti adatgyűjtési projektjének eredményeit ismertette. A 2016. szeptember 1-én indult és ez év május 31-én lezárult vizsgálatsorozat a Henkel, a Procter & Gamble, a Reckitt Benckiser, a Tesco és az Unilever támogatásával valósult meg. A projekt elsődleges célja volt, hogy a gélkapszulákkal kapcsolatos mérgezések hátterét, pontos okait, körülményeit és a CLP rendeletben leírt termékbiztonsággal kapcsolatos intézkedések hatásait feltérképezze, hogy ezáltal még hatékonyabb megelőzést lehessen kidolgozni. A felmérésben összesen 39 egészségügyi intézmény szolgáltatott adatokat. Kürti Éva az eredmények kapcsán kiemelte, hogy 31 esetből mindössze 3 volt csak, amelyiknél a mosókapszula el volt zárva a gyermek elől, 28 esetben a gyermek számára hozzáférhető helyen volt a termék. Az esetek zömében a kapszulát a gyermekek kiharapták, és a tartalmát lenyelték. Kürti Éva hangsúlyozta, hogy ezek miatt a magas kockázati tényezőt jelentő mérgezések és beavatkozások miatt is kiemelten fontos foglalkozni a témával. A 26 enyhébb, 6-7 középsúlyos és 1 súlyos eset több mint felében az egészségügyi ellátáskor invazív beavatkozásokra, főként nyelőcső- és gyomortükrözésre került sor, melyet a gyermekeken minden esetben altatásban végeztek. A felmérés azt is rögzítette, hogy az összes érintett gyerek meggyógyult.

A háztartás-vegyipari termékekkel kapcsolatos 2016-os és 2017-es statisztikai adatokat ismertetett Rabóczki Krisztina, az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat munkatársa. 2017-ben 22 175 mérgezési eset bejelentése történt, ennek 7,77%-a háztartási vegyi anyag eredetű. Az összes, egészségügyi ellátásban részesült mérgezéses beteg közül 71 vesztette életét, ebből 18 halálát okozta háztartási vegyi anyag. Rabóczki Krisztina részletesen ismertette a különféle vegyi áru-termékcsoportokra vonatkozó mérgezéses adatokat. Beszámolója szerint a véletlenül bekövetkezett háztartási mérgezések között a tisztítószerek, a hypo és a mosógélkapszulák okozta esetek a leggyakoribbak.

Így mos Európa

A konferencia zárásaként Murányi István főtitkár az A.I.S.E. fogyasztói szokások felmérése alapján az európai mosási és tisztítási trendekbe adott betekintést. A 2017. október–novemberben készített reprezentatív, online felmérés 23 országból 4611 18–65 év közötti, mosószert vásárló fogyasztót szólított meg, és a mosási szokásokon túl az alapvető, tisztasággal kapcsolatos attitűdöket is feltárta. Az otthoni takarítási gyakoriságról szóló adatok szerint a háztartások 72%-ában egy héten többször lemossák a különböző felületeket, legalább egyszer egy héten a válaszadók 64%-a kitakarítja a lakást/házat, 52%-a pedig a wc-t.

A mosogatógép-használattal kapcsolatban Murányi István a kategória számára fontos felmérési adatokat osztott meg. A felmérés szerint a vizsgált európai háztartások 64%-a rendelkezik mosogatógéppel, mellyel 3,1 mosogatás történik egy héten, 10-ből 8 alkalommal teli géppel. A mosási adatok terén a mosási hőmérséklet-változások szolgáltattak érdekes adattal. Míg 1997-ben átlagosan 48 °C-on mostak a háztartások, 2011-re ez 42,7 °C-ra csökkent. A mosószerek felmérési eredményeihez Murányi István hozzátette, hogy a KOZMOS szorgalmazza minden kiszerelésű és formátumú mosószeren a mosási alkalmak számának feltüntetését az egységárak könnyű összehasonlíthatósága érdekében, emellett a szövetség a fogyasztói termékek esetében a címkén feltüntetett információk körének és azok méretének módosításáért is dolgozik, mert, ahogy azt az A.I.S.E. felmérés is alátámasztotta, a fogyasztók kiemelkedően nagy része nem olvassa el a CLP-s előírások szerinti, sűrűn teleírt termékcímkéket.

Jung Andrea