Húsz év alatt megfordult a világ

A felmérés 2016 végén zajlott, 79 országból 1379 vezérigazgató vett részt benne, akik 57%-a magántulajdonban lévő vállalatok, 43%-a tőzsdén jegyzett társaságok vezetője volt. A cégvezetők 36%-a 1 milliárd dollár fölötti, 38%-a 101–999 millió dollár közötti és 21%-a 100 millió dollárnál alacsonyabb éves árbevétellel rendelkező vállalatokat képviselt.

A davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy noha a cégvezetők bizakodóbbak a kilátásokat illetően, továbbra is jelentős körükben az aggodalom a gazdasági bizonytalanság (82%), a túlszabályozás (80%), és az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatt. Fokozódik továbbá a protekcionizmus miatti aggodalom: világszerte a vezérigazgatók 59%-a, az egyesült államokbeli és mexikói cégvezetők 64%-a aggódik emiatt. 38%-uk (2016-ban 35%) nagyon bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapra nézve, míg 29%-uk (2016-ban 27%) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2017-ben gyorsulni fog.

Növekedési program

Bob Moritz, a PwC globális vezetője úgy látja, hogy a cégvezetők optimizmusa világszerte nő:

– Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is jobb a helyzet, ahol a vezérigazgatók a Brexittel, illetve a Trump-kormányzattal kapcsolatos negatív előrejelzések ellenére is bizakodóbbak cégük bevételeinek idei növekedési kilátásait illetően. Ez a hangulat máshol is megfigyelhető: tavalyhoz képest világszerte több cégvezető tervez beruházásokat az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A vezérigazgatók négy fő területen látnak komoly kihívást: a digitális világ; a megfelelő munkaerőt biztosító HR- és technológiai stratégia, a cégeikbe vetett bizalom megőrzése egy egyre inkább virtuális interakciókra épülő világban, illetve a globalizáció előnyeinek minél szélesebb körű kiterjesztése, még több társadalmi szerepvállalás és megoldásra törekvő együttműködés révén.

2016-hoz képest a vezérigazgatók a világ szinte valamennyi jelentős országában bizakodóbbak saját cégük idei növekedési kilátásait illetően, leginkább Indiában (71%), Brazíliában (57%) – ahol a bizakodók aránya a tavalyi kétszeresére nőtt –, Ausztráliában (43%), valamint az Egyesült Királyságban (41%). Kínában 11 százalékponttal 35%-ra, az Egyesült Államokban 6 százalékponttal 39%-ra, Németországban 3 százalékponttal 31%-ra, Svájcban pedig több mint a duplájára, 34%-ra emelkedett a bizakodó cégvezetők aránya.

A növekedés forrásaként a vezérigazgatók több mint háromnegyede (79%) az organikus növekedést jelölte meg, míg 41%-uk idén új fúziós és felvásárlási tranzakciókat tervez, közel negyedük (23%) pedig az új lehetőségek kihasználása érdekében cége innovációs képességeit kívánja erősíteni.

Az idei felmérés szerint a befektetők körében egyre kedveltebb az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság, míg Brazília, India, Oroszország és Argentína iránt a korábbi évekhez képest csökkent a lelkesedés.

A megkérdezett cégvezetők szerint a növekedés szempontjából legfontosabb országok az Egyesült Államok (1), Kína (2), Németország (3), az Egyesült Királyság (4) és Japán (5). Az Egyesült Királyság mint növekedési célpont egyre népszerűbb az egyesült államokbeli (+4%), a kínai (+11%), a németországi (+8%) és a svájci (+25%) cégvezetők körében.

Globális hatások

A vezetők 58%-a vélekedik úgy, hogy a globalizációt és a fokozódó protekcionizmust nehezebb lett egyensúlyban tartani. A vezérigazgatók 60%-os arányához képest a közvélemény-kutatásban részt vevők közül csupán 38% vélekedett úgy, hogy a globalizáció nagyrészt pozitívan befolyásolta a tőke, a személyek, az áruk és az információk szabad áramlását. A közvélemény-kutatás résztvevőinek csaknem kétharmada (64%), a cégvezetőknek pedig több mint háromnegyede (76%) gondolja úgy, hogy a globalizáció hozzájárult a teljes és méltányos foglalkoztatáshoz. A közvélemény az üzleti vezetőknél alacsonyabb arányban van meggyőződve arról is, hogy a globalizáció nagymértékben elősegítette a szakképzett és iskolázott munkaerő rendelkezésre állását (közvélemény: 29%, cégvezetők: 37%).

Technológia és bizalom

A cégvezetők szerint a technológia tagadhatatlanul hatást gyakorol a vállalkozás hírnevére, a készségekre és a toborzásra, a versenyre és a növekedésre. Majdnem negyedük (23%) vélekedik úgy, hogy a technológia a következő öt évben teljes mértékben át fogja rajzolni a versenyt az ágazatukban. A fokozódóan digitális világban a technológia új dinamikát hozott létre a vállalkozások és a vásárlók között, ami mindkét fél számára óriási előnyöket jelent. A cégvezetők 68%-a számol be azonban arról, hogy ebben a környezetben nehezebb megszerezni és megtartani az emberek bizalmát, és 87% véli úgy, hogy a közösségi média használatából származó kockázatok miatt csökkenhet az ágazatukba vetett bizalom szintje. A válaszadók 91%-a egyetért abban, hogy azt adatvédelmi és etikai kérdések a következő öt évben hatással lehetnek a szervezeteik iránti bizalomra.

Készségek és munkahelyek

Húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt a készségekkel kapcsolatban aggódók aránya (1998-ban a cégvezetők 31%-a, míg 2017-ben 77%-a aggódott emiatt). A humántőkét a cégek a három legfontosabb üzleti prioritás egyikeként kezelik, és a jövőben szükségessé váló készségek rendelkezésre állását a befogadó és sokszínű munkahely kialakítása, valamint a mobilitást szolgáló stratégiák révén igyekeznek biztosítani. A megfelelő készségek rendelkezésre állása miatt az üzleti vezetők több mint háromnegyede (77%-a) aggódik. Ez a kérdés legnagyobb arányban az afrikai (80%) és az ázsiai csendes-óceáni térségbeli vezetőket (82%) nyugtalanítja.

A vezérigazgatók több mint fele (a 2016. évi 48%-kal szemben 52%) tervez létszámbővítést a következő egy évben. A munkaerő-felvétel vonatkozásában leginkább az Egyesült Királyság (63%), Kína (60%), India (67%) és Kanada (64%) vállalatvezetői tűztek ki ambiciózus célokat. Az egyes ágazatokat tekintve a legnagyobb létszámbővítést az eszközkezelés (64%), az egészségügyi ellátás (64%) és a technológia (59%) területén működő cégek vezetői, a legkisebb mértékűt (32%) pedig a kormányzat és állami szektor vezetői tervezik. A megkérdezett üzleti vezetők több mint fele (52%-a) már vizsgálja az emberek és gépek együttműködésének előnyeit, ötből két vezető (39%) pedig számításba veszi a mesterséges intelligenciát a jövőben szükségessé váló készségek felmérése során. Mivel a gyors technológiai változás a cégvezetők 70%-a számára jelent aggályt, nem meglepő, hogy a legértékesebb készségek közé a kreativitást és innovációt, a vezető szerepet és az érzelmi intelligenciát sorolják, és hogy nehézséget jelent az ilyen készségekkel rendelkező munkavállalók felkutatása. Az üzleti vezetők több mint fele a munkaerő-felvétel során fontos szerepet tulajdonít a digitális és „STEM” (Science, Technology, Engineering and Mathematics) készségeknek.

Magyar viszonyok

Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója a nemzetközi felmérés kapcsán elmondta:

– Nemrég kezdtük meg a Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés adatainak elemzését. Idén minden eddiginél több vállalatvezető vett részt kutatásunkban, és továbbra is elmondható, hogy a saját bevételek növekedésében bízók aránya megelőzi a világ átlagát. Szemben a 38%-os globális aránnyal, Magyarországon a vezetők fele nagyon bizakodó a következő egy évre nézve. Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan látják hazánk vezérigazgatói az emberi és a gépi munka egymáshoz való viszonyát és jövőjét, miben látják az emberi tényező fontosságát a jövő vállalatában, és hogyan tekintenek a vállalatuk iránti fogyasztói bizalom fenntarthatóságára. A kutatás a hosszú távú siker zálogait járta körül idén, az eredményeket tavasszal mutatjuk be.