Korokon át, korszerűen
A szárított húskészítmények közül jelenleg a szalámi tűnik válságállóbbnak. A tradicionális termékkör fiatalításán a gyártói márkák sikeresen munkálkodnak, csomagolásban és ízekben megfelelve a jelen elvárásainak is. Ám, mivel a fogyasztók nagy része ragaszkodik a hagyományos ízekhez, az újdonságok nem járnak a régiek lecserélésével: a termékvonalak inkább szélesednek, diverzifikálódnak.
Mint minden FMCG-kategóriát, így a húskészítményekét is elérte az alapanyag- és energiadrágulás, amely az idei évben már erősen jelentkezett a fogyasztói árakban. A magyar piac két tradicionális kategóriája, a kolbász és a szalámi ellentétesen viselte a nehézségeket: az elmúlt időszakban a szalámipiac nőni tudott mind mennyiségben, mind pedig értékben, a szárazkolbász eladásai viszont csökkentek az elmúlt egy évben: ritkábban választották a vásárlók a kategóriát, ami azért ennek ellenére még mindig nagyon közkedvelt.
– A szalámi és a kolbász kategóriák kifejezetten tradicionális kategóriák Magyarországon. Így, habár jellemző az is, hogy szívesen kipróbálnak a fogyasztók újdonságokat, az alapízekhez mindig visszatérnek – elemzi a trendeket Szabó-Spanyol Henriett, a Pick Szeged Zrt. senior brand menedzsere. – Ennek aránya persze már alkategóriánként és fogyasztói csoportonként eltér. Ezért továbbra is jelentős erőforrásokat fordítunk arra, hogy megismerjük az egyre szélesebb és változatosabb skálán mozgó fogyasztói igényeket és trendeket, hiszen piacvezetőként a PICK felelős többek közt a kategória minőségének növeléséért is. Igyekszünk hozzáadott értéket is nyújtani a fogyasztóink számára, így időszakosan többször is 11%-kal többet csomagolunk közkedvelt PICK szalámitermékek kiszereléseibe, amit egy promóciós címke is jelez a csomagolásokon.
Az íz maradt a döntő szempont
Nem volt elkerülhető az áremelés a Gyulahúsnál sem.
– Socialmédia-felületeinken érezzük a fogyasztók visszajelzéseiből, hogy az áremelések hogyan hatnak a családokra, mindenki kényszerpályán mozog. Kicsit átstrukturálódott a piac, a vevők ritkábban és nagyobb bevásárlásokat hajtanak végre, keresik a szeletelt tálcás termékeket, a csemegepulti eladások kissé visszaestek – konstatálja Tamáskovitsné Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere. – Az a jó hír számunkra, hogy a fogyasztói bizalom tovább erősödött a gyártói márkák iránt a pandémia idején, így a vásárlók lehet kevesebb mennyiséget vesznek, de jobban figyelnek a termékek beltartalmára, így ár-érték arányban hozzák meg a döntéseiket. Keresik az akciókat, promóciókat, próbálnak minél hatékonyabban vásárolni, de a magyar fogyasztó többségében ízvezérelt. Hiába akciós az áru, ha nem finom vagy nem bízik meg a termékben, márkában, nem teszi be a kosarába.
A Gyulahús közelmúltban végzett kutatásában a fogyasztókat próbálták még jobban megismerni. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy például mennyire fontos a glutén- és laktózmentesség, divat vagy trend-e ez az irány.
– A válaszadók nagy része ugyan nem folytat diétát, mégis próbál tenni az egészségének megőrzéséért azzal, hogy jobban odafigyel a beszerzéseire. A szárazáruink, a Gyulai Kolbász, a szalámik természetüknél fogva nem tartalmaznak ilyen összetevőjű alapanyagot, így megfelelnek ezeknek a kritériumoknak is. A veganizmus is megjelent a keresletekben, de a többség még fogyaszt húst, húskészítményeket, a flexitariánusok igényeinek maximálisan megfelelünk. A kutatás másik érdekes eredménye, hogy a csípős termékek kereslete, bár eddig is jelentős volt, valamennyit még nőtt is az elmúlt években. Általánosságban elmondható, hogy a magyarok szeretik a markánsabb ízeket, ez a tulajdonságuk nem függ az életkortól – szűri le a tanulságot Tamáskovitsné Gila Éva.
Élménynyújtás a COVID után
Benkő András, a Kaiser Food Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója a saját márkás termékek erősödését tartja az egyik legmeghatározóbb trendnek.
– Ez nagymértékben a diszkontláncok erősödéséből fakad – jegyzi meg. – A diszkonterek térhódításának köszönhetően a kiszerelési formák közül az önkiszolgáló csomagolású termékek eladási számai emelkednek kiemelkedő mértékben.
A termékkategóriában az alapanyagok közül a sertés a legmeghatározóbb, ebben jelentős változás nem tapasztalható.
– Cégünk életében a termékfejlesztés ebben a nehéz időszakban is nélkülözhetetlen – hangsúlyozza Benkő András. – A kolbász termékekkel szembeni igények esetében továbbra is a hagyományos magyaros ízvilág a meghatározó, a szalámik esetében a fogyasztók sokszínűségének kielégítése van fókuszban.
A COVID-ot követően a vásárlás élményét fokozó aktivitások állnak előtérben a Kaiser Foodnál, így a kóstoltatás és a POS-kommunikáció jellemzi a marketingtevékenységüket, tudjuk meg tőle. Az online vásárlások népszerűbbé válása a COVID-ot követően is megmaradt, így a márkaépítés a webes felületekre irányul.
Különlegességeket fejlesztenek
Kováts Tamás, a Trade Group Europe Kft. kereskedelmi igazgatója úgy látja, hogy jelenleg a teljes élelmiszerpiac nagy változáson megy keresztül, a folyamatos árváltozások és ennek következtében a fogyasztói szokások átalakulása miatt.
– A kisebb kiszerelésű és olcsóbb árfekvésű termékek lépnek előre, a promóciós akciók, kedvező ajánlatok egyre jobban befolyásolják a fogyasztást – jellemzi a körülményeket Kováts Tamás. – Mi mindig is a minőség és megbízhatóságot képviseltük, ez továbbra alapfeltétel a termékeinknél, különlegességeket fejlesztünk. Most a 250 g mini szalámi kategóriánkat bővítettük: 5-féle bevonatos szalámit kínálunk a vevőinknek parmezános, borsos, mexikói, zöldfűszereres, müzlis változatban.
Marketingmunkájuk fókuszában fő brandjük, a ZIMBO erősítése áll.
Csomagolás: úgy több, hogy kevesebb
A kategória vezető gyártója, a Pick Szeged Zrt., színes, minden igényt lefedő portfólió kialakítására törekszik. Ennek jegyében jelentek meg a piacon tavaly a Szalametti termékcsaláddal, amely hamar népszerűvé vált, különösen a fiatalok körében. A siker hatására idén tovább bővítették a termékvonalat sajtos és borsos ízesítésekkel.
– Mindemellett fontosan tartjuk azt is, hogy tevékenységünk során a környezet megóvására is figyeljünk. Büszkék vagyunk arra, hogy cégünk két év alatt 60 tonnával csökkentette a felhasznált műanyag csomagolóanyag mennyiségét, köszönhetően annak, hogy átlagosan 24%-kal visszavettük csomagolásaink fóliavastagságát – emeli ki Szabó-Spanyol Henriett. – Továbbá az idei évben számos, Less Plastic pecséttel ellátott, szeletelt tálcás termékünk méretét csökkentettük 3 cm-rel, ez így további 14%-os csökkenést eredményez a felhasznált műanyag csomagolóanyag tekintetében. A kevesebb műanyag miatt nő a szállítási hatékonyságunk, és kevesebb hulladék kerülhet a lerakókba.
Terveik szerint 2023-ig a papíralapú csomagolásaikat is csökkentik 30%-kal, 5 éven belül pedig csak 100%-ig újrahasznosítható csomagolású szeletelt tálcás termékeket forgalmaznak majd, tudjuk meg tőle.
A márka életében 2022 nagyon mozgalmas év. Már januárban „Szurkoljunk együtt!” szlogennel egyedi, minilabdás „in-out” termékek és szurkolói csomagajánlatok várták a fogyasztókat. A promóció során a PICK Téliszalámi termékeik 70 g-os szeletelt változatait töltötték túl +11 százalékkal. A „Szurkoljunk együtt!” kampány egyik erőssége abban rejlett, hogy a digitális és bolti megjelenések összehangoltan, egymásra épülve tudták támogatni a promóció ismertségét.
Az év első felében a 14%-os műanyagcsökkentés mellett az évszázados szakértelemmel készült PICK szalámik csomagolása is megújult.
– A csomagolásváltással kettős célunk volt – árulja el Szabó-Spanyol Henriett. – Egyrészt, hogy vezértermékeink, a szalámik modern és minőségi csomagolást kapjanak, másrészt pedig, hogy segítsük a fogyasztókat a főbb minőségi jellemzők közötti navigálásban, a különböző szegmensek közötti különbségek egyértelműsítésében.
A szeretet jegyében
A Gyulahúsnál 2021 őszén nagyléptékű arculatváltás történt, ami nem hozott visszaesést a forgalomban. Ehhez kapcsolódóan új tévéreklámmal jelentek meg, amely a Gyulai tradicionális értékére épített, illetve arra a jelenségre, hogy a magyarok az étellel fejezik ki a szeretetüket.
– Az idei május-júniusi kampányunk ezt a vonalat vitte tovább, továbbra is a www.szeretemagyulait.hu a fő üzenetünk – jelzi Tamáskovitsné Gila Éva. – Ezen az aloldalon olyan receptötleteket kínálunk, amelyek megkönnyítik a mindennapi életünket, illetve a socialmédia-felületünkön tippeket adunk a háziasszonyoknak. A kampány egy része a televízióban futott, de nagy szerepet kapott az online tér is, illetve sajtótúrával és sajtótájékoztatóval fűszereztük és hangoltuk finomra a Gyulait.
A finomhangolás 2022 őszén a Business Days konferencián folytatódik, tette hozzá a Gyulahús marketingmenedzsere. //
Erősödtek a saját márkás szalámik és szárazkolbászok
Bár 2021 júniusa és 2022 májusa között összességében 3%-kal többet költöttek a hazai fogyasztók feldolgozott húskészítményekre az előző azonos időszakhoz képest, ezzel egyidejűleg ugyanennyivel csökkentették a vásárolt mennyiséget is – derül ki a NielsenIQ kiskereskedelmi indexéből. Ezzel szemben a kategóriába tartozó szárazkolbászokból és szalámikból a növekvő árak mellett sem fogyasztottak kevesebbet. Előbbiekből több mint 22 ezer tonna került a vacsoraasztalokra, és inkább a virsliből, párizsiból és felvágottból ettek némileg kevesebbet.
A szárazkolbász és szalámi összesített piacán a csatornák között erősítették vezető szerepüket a 401–2500 négyzetméter alapterületű üzletek, 5%-os értékbeli és 2%-os volumenbeli növekedést produkálva. A többi csatornában kivétel nélkül csökkent a volumenben mért forgalom. A visszaesésben a leginkább dráguló, 201–400 négyzetméter közötti boltok voltak érintettek, ezek 7%-os csökkenést könyveltek el, amelyet azonban az árnövekedés kompenzált. A legfeljebb 200 négyzetméteres boltok mennyiségi eladása is 4%-kal csökkent, de a 6% körüli áremelkedés pozitív irányba billentette az értékbeli változást.
Az emelkedő árakat figyelembe véve nem meglepő, hogy a fogyasztók gyakrabban nyúltak kereskedői márkás szalámik és szárazkolbászok után a boltok polcain válogatva. Míg ezekből 7%-kal több tonnányi termék került a kosarainkba, a gyártói márkás termékekből 5%-kal kevesebb –, bár értékben továbbra is utóbbiak teszik ki a piac több mint 60%-át.
A kiszerelések trendjeit illetően elmozdulás figyelhető meg a kisebb csomagok irányába a szalámik és szárazkolbászok esetén: a 250 gramm alatti termékek 7%-kal nőttek mennyiségben, míg az 500 gramm felettiek 5%-kal estek vissza, mialatt a közepes, 250–499 grammos termékek stabilan tartották a korábbi időszakban elért forgalmukat.
Mindemellett töretlenül növekszik az önkiszolgáló pultból vett termékek jelentősége is: a bevétel közel háromnegyedéért felelősek, és a korábbi periódushoz viszonyítva értékbeli forgalmuk 5%-kal gyarapodott, miközben a csemegepultos termékek forintban mért értékesítése 1%-kal csökkent.
Az infláció a szárazáruk forgalmában is érezteti hatását
Évek óta kevesebbet vásárolnak a magyar háztartások szárazáru kategóriából (szalámik és kolbászfélék). Az árak kevésbé tudják kompenzálni a csökkenő mennyiséget. A háztartások a vizsgált időszakban átlagosan mintegy 150 Ft-tal többet fizettek a kategória kilójáért, mint egy évvel ezelőtt, közel 8%-os országos volumencsökkenés mellett.
A GfK háztartások napifogyasztásicikk-vásárlásait monitorozó ConsumerScan adatai szerint a magyar háztartások – követve az utóbbi idők csökkenő trendjét – átlagban 2 hetente vásároltak szárazárut a vizsgált 2021. július 1. – 2022. június 30. közötti időszakban. A teljes időszakban a háztartások átlagosan 8,2 kg-ot vásároltak, ami mintegy 7,3%-kal marad el az előző, azonos időszak mértékétől.
A háztartások továbbra is a diszkontokban vettek a leggyakrabban szárazárut, éves viszonylatban 12-szer, ezt követik a kisboltos láncok, nem sokkal lemaradva.
A háztartások közül vásárlásaiknál egyre többen részesítik előnyben az előrecsomagolt termékeket. A totál kategória penetrációja lényegében nem változott az egy év alatt, továbbra is 97% körüli, azonban, ha felbontjuk előrecsomagolt (gyári EAN-nal ellátott, egalizált súlyú) és vonalkód nélküliekre (kimért, helyben kiszerelt), akkor látható, miközben a csomagolt termékek esetében 1,3% növekedést látunk, a kimért termékeknél mintegy 5%-ot csökkent a vásárlói bázis.
További átrendeződés figyelhető meg a gyárilag csomagolt, egalizált súlyú szárazárufajtákon belül: A szalámifélék nagyobb növekedést mutatnak, ami elsősorban a kereskedelmi márkák térnyeréséből következik. Ugyanakkor a márkázott szalámifélék volumencsökkenése tovább folytatódott. A szegmens forgalma közel 4%-kal csökkent, miközben a kereskedelmi márkák jelentősen, több mint 16%-kal nagyobb forgalmat generáltak.
A szárazáru kategória tekintetében egyedül a diszkontok és az online csatorna tudta jelentősen növelni a forgalmát, miközben a többi esetében a volumen csökkent. Ugyan az online csatorna forgalma a teljes forgalom mindössze 1%-át teszi ki, ám ez közel duplája az előző évinek. //
Ez a cikk a Trade magazin 2022.08-09. 98-102. oldalán olvasható.
Kapcsolódó cikkeink
Most invesztálni kell a szalámimárkákba
Idén már nem nőtt a szalámik átlagára, és az eladások…
Tovább olvasom >Ezekre a nehézségekre számíthat az élelmiszeripar 2024-ben
A 2024-es év sem ígérkezik könnyebbnek a magyar élelmiszeripar számára,…
Tovább olvasom >Újra felizzana a grillpiac
A tavalyi visszaesés után óvatos optimizmussal tekintenek az idei grillszezon…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >