Költséges biztonság

Az élelmiszeradóként elhíresült élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke 2015-ben 300 milliárd forint feletti nettó árbevétel után 6 százalék. Ez az adó a NÉBIH-nek várhatóan másfélszeres bevételt, az üzleteknek átlagosan 15-szörös kiadást jelent.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2012-es bevezetésének az volt a célja, hogy az élelmiszerláncok arányosan vállaljanak szerepet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) működésében, melynek dr. Oravecz Márton NÉBIH elnök szerint az a feladata, „hogy a termőföldtől az asztalig megvalósuljon az élelmiszerlánc-biztonság.”

Ennek érdekében akképpen módosították a törvényt, hogy 500 millió forint nettó árbevételig nem kell az üzletek után élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni, 50 milliárdig 0,1 százalék a díj mértéke, 100 milliárd felett 2 százalék, majd 50 milliárdonként további 1 százalék, és 300 milliárd forint felett 6 százalék.

A mérleg serpenyőiben

Az élelmiszeradó a jelenlegi formájában a piac legnagyobb szereplőit sújtja. Előrejelzések alapján a 2014-es 10 milliárd forintnyi felügyeleti díjból származó bevétel idén elérheti a 23 milliárd forintot is. Míg a tavalyi évben a NÉBIH költségvetésének 27 százalékát tette ki a díjból befolyó összeg, addig idén feltehetőleg a források 40 százalékát fogja biztosítani az adó.

A díj, a többi egyéb költséggel együtt kiegészítve, mint az EKÁER és a reklámadó, átformálhatja a magyarországi élelmiszer-kereskedelmet. Azok a láncok, melyek jórészt franchise-rendszerben működnek, tehát az egyes boltok bevétele nem, vagy alig üti meg az alsó sáv küszöbét, kevésbé érzik meg a díj súlyát.

A Spar idén kilátásba helyezte, hogy több üzletét átalakítaná franchise-rendszerűvé. Erwin Schmuck ügyvezető igazgató az MTI-nek azt mondta, hogy mivel a magyar vásárlóerő heterogén, ezért a családi vállalkozások jobban ki tudják szolgálni az igényeket, emellett a Spar követi a helyi szabályozásokat, de az elvárható, hogy azok egyenlően vonatkozzanak a piac összes szereplőjére.

Ám a díj miatt keletkező többletkiadás a beruházásokra is hatással van, a Spar az erre az évre tervezett fejlesztéseinek összegét a tervek szerint a felére fogja csökkenteni.

Az adókra reagálva a TESCO már be is jelentette, hogy további fejlesztések és új üzletek megnyitása helyett idén úgy próbálja csökkenteni a veszteségeit, hogy több vidéki üzletét bezárja – e folyamat február folyamán már el is kezdődött. A német cégek képviseletében Lieselore Cyrus német nagykövet azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a hazánkban működő német cégeket az EKÁER és a reklámadó mellett az élelmiszerlánc-felügyeleti díj aggasztja a leginkább, miközben a nyereségeik több mint felét Magyarországon újra befektetik, mert hosszú távra terveznek.

A párbeszéd hiánya

Az Országos Kereskedelmi Szövetség többek között kiemelte, hogy leginkább a tömeges elbocsátásoktól tart, illetve attól, hogy az elmaradt beruházások miatt nem jönnek létre új munkahelyek. Véleményük szerint az évi mintegy 15 milliárd forintnyi többletdíjat az élelmiszerpiac szereplői már nem tudnák elviselni a fejlesztések elmaradása és az élelmiszer-drágulás miatt, és a magyar élelmiszerek is nehezebben tudnak majd megmaradni a piacon. Közleményükben azt írták:

„A módosítás az ágazati különadókról szóló 2010. évi XCIV. törvényben a bolti kiskereskedelem esetében meghatározott, 2011–2013 közötti kötelezettségnél nagyobb terhet jelentene az élelmiszer-gazdaság számára.”

Az ellenzéki pártok közül az LMP véleménye szerint a díj egy része át fog hárulni a hazai kis- és közepes családi gazdaságokra, a hazai beszállítókra, illetve ez az intézkedés meg fogja növelni a külföldi élelmiszerek importját.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete számos olyan pontban tett javaslatot a kormány részére, melyek csökkenthetik az adóterheket. Több adónemet is érintő javaslataik között szerepel, hogy az inflációt meghaladó béremelés mértékét le lehessen vonni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból. Eddig nem kaptak választ a javaslataikra.

M. K.