Kiváló az uniós és a magyar fürdőhelyek túlnyomó többségének vízminősége

Az uniós és a magyar fürdőhelyek esetében is elmondható, hogy túlnyomó többségük vízminősége kiváló – derült ki az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből.

Uniós szinten a több mint 21 ezer vizsgált fürdőhely 95 százaléka eleget tesz a minimális vízminőségi előírásoknak, 83 százalékuk a kitűnő minősítést is elérte.

Magyarországon összesen 244 fürdőhely esik a vizsgált helyek közé, amelyek közül 201-et sikerült minősíteni. A vízminőség az esetek 77 százalékában kiváló, és további 18 százalékban jó. Hat helyen mértek olyan értékeket, amelyek mindössze a minimumkövetelményeknek felelnek meg, és csupán négy olyan fürdőhely van Magyarországon, ahol a víz minősége nem megfelelő. Ilyen a gergelyiugornyai tiszai szabad strand, a győri Aranypart mindkét minősített fürdőhelye, valamint a mosonmagyaróvári Itató szabad strand a Mosoni-Dunán.

Az uniós környezetvédelmi ügynökség honlapján közzétett interaktív térkép tanúsága szerint a „tűrhető” kategóriába esik, vagyis a minimális vízminőségi követelményeknek felel meg a zalaegerszegi Gebárti-tó strandja, a Balaton partján a balatonfüredi Koloska Marina Strandfürdő, Gyenesdiáson a Diási Játékstrand és az Alsógyenesi Strand, a Tisza partján a tiszakécskei szabad strand, valamint a jándi szabad strand. Az összes többi magyarországi minősített fürdőhely vízminősége vagy kiváló vagy jó.

Az Európai Unióban a vízminőségi verseny dobogójának első helyén három ország áll, közülük kettő, Ciprus és Málta földközi-tengeri szigetország, rajtuk kívül pedig még a tengerparttal nem rendelkező Luxemburg mondhatja el magáról, hogy minden fürdőhelyén kitűnő a vízminőség. Őket Görögország követi, ahol a fürdőhelyek 97 százaléka kiváló, Horvátországban ugyanez az arány 94, Németországban pedig 90 százalékos.

A legfrissebb összesített adatok tanúsága szerint a minősített fürdőhelyek közül a fürdők kevesebb mint 2 százalékánál, 409 helyen találtak kifogásolható vízminőséget.

A szerdán közzétett jelentés a legutóbbi, tavalyi üdülőszezonban a tagállami hatóságok által gyűjtött adatokon alapul, és a környezetvédelmi ügynökség tájékoztatása szerint kétféle baktérium jelenlétét vizsgálja, melyek szennyvízből vagy haszonállatoktól származó szennyezésre utalhatnak, és a kórokozók jelenlétének szintje alapján osztályozza az uniós tagállamok, Albánia és Svájc fürdőhelyeit. A jelentésben szereplő országok közül Románia és Albánia az a két ország, ahol a vizsgált 50, illetve 73 fürdőhely többsége csak a minimális követelményeket teljesíti, így a legtöbb fürdőhely vízminősége mindössze tűrhető. (Konsiczky Zoltán, MTI)