Kis ma­gyar pony­va­re­gény

El­te­kint­ve né­hány, vá­sár­lá­si szo­ká­sok­kal kap­cso­la­tos kul­tu­rá­lis kü­lönb­ség­től, a POS (az­az Point of Sale) ugyan­azt je­len­ti Ma­gyar­or­szá­gon is, mint a vi­lág más tá­ja­in. Va­la­mi­ben még­is kü­lön­bö­zünk. A ma­gyar bol­tok POS-felhozatala mind men­­nyi­ség­ben, mind esz­té­ti­kai mi­nő­ség­ben lé­nye­ge­sen alul­ma­rad a nyu­gat-eu­ró­pai át­lag­hoz vi­szo­nyít­va. A gyár­tó cé­gek és ügy­nök­sé­ge­ik ar­ra pa­nasz­kod­nak, hogy Ma­­gyar­or­szá­gon nem a mi­nő­ség szá­mít, ki­zá­ró­lag az ár do­mi­nál, és ez tük­rö­ző­dik a POS-reklám te­rü­le­tén is. Az ár­ér­zé­keny­ség egye­nes kö­vet­kez­mé­nye, hogy nem le­het a ter­mé­kek árá­ba be­épí­te­ni az er­re for­dí­tan­dó tel­jes ös­­sze­get. Így el­ső­sor­ban funk­ció- és ár­meg­kö­ze­lí­tés­ből vá­lasz­ta­nak POS-anyagokat, az esz­té­ti­kum és mi­nő­ség ro­vá­sá­ra. A POS-reklám a cé­gek hir­de­tés­re szánt bü­dzsé­jé­nek tö­re­dé­két te­szi ki (szem­ben más mé­di­á­ban meg­je­le­nő kam­pá­nyok­kal).
Míg egy fran­cia ter­mék ese­té­ben a cso­ma­go­lás­ra és a bol­ti ki­he­lye­zés­re for­dí­tott ös­­szeg ki­te­he­ti a ter­mék árá­nak akár 40 (!) szá­za­lé­kát is, ez itt­hon ma­xi­mum 10-15 szá­za­lék le­het. Ugyan­ez ér­vé­nyes a Nyu­ga­ton nagy si­ker­nek ör­ven­dő ak­ci­ós szi­ge­tek ese­té­ben is: a cé­gek nem ké­pe­sek meg­fi­zet­ni a hely bér­le­ti dí­ját.

Zsib­vá­sár vagy egyenfólia?
So­kan ol­csóbb meg­ol­dá­sok­hoz fo­lya­mod­nak, ezek vi­szont ke­vés­bé tar­tó­sak és esz­té­ti­ku­sak, gyak­ran már az ak­ció fo­lya­mán, idő előtt meg­ron­gá­lód­nak. Több áru­ház ve­ze­tő­sé­ge – jo­go­san – ar­ra hi­vat­ko­zik, hogy az ilyen rek­lám­esz­kö­zök nem el­adás­ösz­tön­zők, in­kább ront­ják az áru­ház össz­kép­ét és ez­zel együtt a cég imázsát. Ezért olyan dön­tést hoz­nak, hogy a jö­vő­ben nem en­ge­dik be a már­ka­for­gal­ma­zó ál­tal le­gyár­ta­tott és ki­he­lye­zett POS-anyagokat a „zsib­vá­sár” el­ke­rü­lé­se vé­gett. Ez ed­dig rend­ben is len­ne. De a meg­ol­dás­ként vá­lasz­tott al­ter­na­tí­va, az áru­há­zak ál­tal le­gyár­ta­tott és ki­he­lye­zett „AK­CIÓ” fel­ira­tos (gyak­ran a több­szö­ri hasz­ná­lat mi­att alap­ból pisz­kos), ri­kí­tó szí­nű pony­va vagy fó­lia sem­mi­vel sem se­gí­ti az esz­té­ti­kus meg­je­le­nés­re va­ló tö­rek­vést – fő­leg, ha nem egy ki­mon­dot­tan disz­kont­áru­ház­ról van szó.
Más­rész­ről több gyár­tó cég eb­ben a dön­tés­ben a nagy élel­mi­szer­lán­cok sa­ját már­kás ter­mé­ke­i­nek elő­tér­be he­lye­zé­sét vé­li fel­fe­dez­ni.
Egy tény: ha egy he­lyen min­den ak­ci­ós, ak­kor az ér­ték­te­len, ke­vés­bé von­zó vagy ér­dek­fe­szí­tő, ezért ru­tin­vá­sár­lás­ra ösz­tö­nöz, meg­foszt­va a ve­vőt a fel­fe­de­zés és el­csá­bu­lás él­mé­nyé­től… Mert mint tud­juk, a vá­sár­lók több­sé­ge a hely­szí­nen dön­ti el, mi ke­rül a ko­sár­ba.