Így működnek a közösségi kertek

Paprika, paradicsom és bazsalikom a panelházak árnyékában. Budapest után vidéken is egyre több településen hoznak létre közösségi kerteket. Hogyan lehet elhanyagolt földterületekből virágzó kiskerteket teremteni, és miként kovácsolódhat össze egy közösség palántanevelés közben?

A közösségi kertek létrehozása az elmúlt négy-öt évben egyfajta „mozgalomszerűséggé” vált – állapította meg Rosta Gábor, a Városi Kertek elnöke a közrádió Napközben című pénteki műsorában. Az ilyen kertek egyik nagyon fontos eleme ugyanis, hogy egy helyi közösség jön létre, teljesen különböző társadalmi háttérrel, amit a szervezőerő tart össze – tette hozzá Kertész Mónika, a Kortárs Építészeti Központ kurátora, a Közösségi Kertek program vezetője.

A Városi Kertek önkormányzatokkal működik együtt abban, hogy önkormányzati területen és pénzből jöjjenek létre közösségi kertek. Az egyesület a szervezésben, a jogi ügyekben és a közösségépítésben is segít, továbbá oktatóprogramokat is tart, tulajdonképpen egyfajta szolgáltatást nyújt. Vannak azonban teljesen más kertkísérletek is, de a tervezettség minden esetben alapkövetelmény – állapította meg Rosta Gábor.

A területhasználat a föld tulajdonosától függ. Ha egy kerületi önkormányzat birtokolja, akkor megszabhatja, hogy csak az adott kerület lakosai termelhetnek rajta. Vannak ugyanakkor olyan magántulajdonosok is, akik nem élnek korlátozással ezzel kapcsolatban. Alapvetően akkor működnek jól a kertek, ha helyben laknak a gondozók, és nem kell utazniuk emiatt- fejtette ki a Kortárs Építészeti Központ kurátora.

A közösségi kertek létrehozásához nem elég csak egy üres terület, szükség van kerítéskészítésre, földcserére, ágyásépítésre, vízrendszer-telepítésre. Mindez „alsó hangon” bruttó 8 millió forintba kerül, egy ezer négyzetméteres kertbe pedig körülbelül 20-30 család fér be, afölött már nehéz a közösségépítés – magyarázta Rosta Gábor. Kertész Mónika szerint az összeg nagyban függ az adott terület infrastrukturális fejlettségétől, pályázati pénzt viszont ilyen projektekre nem lehet igényelni Budapesten – fűzte hozzá Kertész Mónika.

Életkor szempontjából abszolút vegyes a kép, bárki művelhet közösségi kertet, és még csak nem is kell, hogy értsen a kertészkedéshez, bár nem árt egy alapszintű tudás elsajátítása – hívta fel a figyelmet Rosta Gábor. Fontos ugyanakkor a megfelelő védelem, ezért a kerítés nélkülözhetetlen, így a kemény munka nem vész kárba a tolvajok miatt – hangsúlyozta. Ennek köszönhetően kialakul egy jó szomszédsági viszony is, hisz még azok is figyelnek a kertre, akik nem vesznek részt a művelésben, és figyelmeztetnek, ha baj van. Nem jellemző egyébként a lopás – emelte ki Kertész Mónika.

Az ízletes termés és a közösségformáló erőn felül a kertek a városi térhasználatban is nagyon jó alternatívának bizonyulnak, mint programlehetőség; ezt a fajta innovációt ízlelgeti már a kortársépítészet és városfejlesztés is – mutatott rá.

Ha valaki részt venne egy közösségi kert projektben, a www.varosikertek.hu és a www.kozossegikertek.hu oldalon további hasznos információkat talál. (Kossuth Rádió/Napközben, hirado.hu)