Ideális étrend – van egyáltalán ilyen?

Mennyi az ideális?

Első lépésként az alapanyagcserénket, vagyis azt kell meghatároznunk a korunknak és nemünknek megfelelő képletek segítségével, hogy mekkora kalóriabevitelre van szükségünk. Ezt a számítást ma már az okosmérlegek vagy az interneten fellelhető ún. BMR- vagy alapanyagcsereérték-kalkulátorok másodpercek alatt elvégzik a beírt adataink alapján. A kapott értéket kell megszoroznunk aktivitásunknak megfelelően: ülőmunka esetén 1,2-del, rendszeres sport mellett ez a szám 1,4 lehet, ha pedig fizikailag aktívak vagyunk a munkában és a szabadidőnkben is, a szorzó 1,6. Fontos szabály, hogy ennél az energiamennyiségnél nem érdemes kevesebbet bevinni sem, mert az hosszú távon egészségkárosító hatású lehet.

A WHO jelenlegi ajánlása alapján a felnőttek napi energiabevitelének maximum 30%-a kell, hogy zsiradékból származzon, ebből a telített zsírsav ne legyen több 10%-nál. A napi sóbevitel javasolt mennyisége legfeljebb 1 teáskanál (5 gramm) legyen és a teljes táplálkozás maximum 10%-a származzon hozzáadott cukorból. Az egészséges életmód érdekében naponta legalább 40 dekagramm zöldséget és gyümölcsöt érdemes fogyasztani, viszont ebbe nem tartoznak bele a keményítőtartalmú ételek, mint például a burgonyafélék.

40 éves kor felett

Míg a húszas-harmincas éveinkben pusztán a fenti szabályok követésével sokat tehetünk az egészségünkért, 40 éves kor felett már fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a szűrővizsgálatokra is: épp ezért javasoltak a rendszeres kardiológiai, vércukor- és koleszterinszint mérések. A megelőzésnek egy másik fontos pillére, ha odafigyelünk a táplálékok minőségére is. Ebben a korban még nagyobb jelentősége van a rostbevitelnek – többek között zöldségekkel, gyümölcsökkel –, hiszen ennek segítségével csökkenthető a vastagbélrák kockázata is. A szív- és érrendszeri betegségek prevenciója szempontjából érdemes a zsírok fogyasztására tudatosan odafigyelni, így a telítetteket telítetlen verziókra cserélni. A koleszterinszint mérséklését segítheti, ha több növényi eredetű élelmiszert fogyasztunk, például a vajat jó minőségű növényi margarinra cseréljük.

50 éves kor felett

Ebben az életszakaszban az anyagcsere elkezd lelassulni, ebből adódóan csökken az energiaszükséglet is. Táplálkozás szempontjából továbbra is érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiségű rostbevitelre, valamint a vitaminok és ásványi anyagok pótlására. Ebben segíthet a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a funkcionális élelmiszerek beiktatása is: például az új ProActiv Immune margarin a hozzáadott vitaminok segítségével támogatja az immunrendszer működését. Az egészséges táplálkozás mellett a prevenció sem elhanyagolható: a korábban is ajánlott vizsgálatokon kívül, az 50 éves korosztályban a csontsűrűségmérés már mindenképpen javasolt. Fontos szerepe van a kalciumnak és D-vitaminnak is – remek D-vitamin források lehetnek többek között az olajos halak, a tojássárga, a máj, vagy a vitaminnal dúsított margarinok is.

Terhesség alatt

Szerencsére ma már egyre többen tudják, hogy téves elképzelés, hogy a várandósság ideje alatt „kettő helyett kell enni”: a megnövekedett energiaszükséglet mindössze körülbelül 300 kcal pluszt jelent naponta. Természetesen az anya szervezetében lezajló folyamatok többlet energiát igényelnek, azonban a felesleges testtömeg-növekedés a várandósság alatt is kerülendő. Ezzel együtt célszerű megelőzni az esetleges hiányállapotok kialakulását is – mind a baba, mind a mama esetében. Ennek részeként már a terhesség tervezésekor érdemes odafigyelni a megfelelő folsavbevitelre, és fontos az értékes fehérjeforrások rendszeres fogyasztása is, húsok, halak, tej, tejtermékek formájában. Az esszenciális zsírsavak megfelelő arányú bevitele a terhesség egész időszaka alatt nagy jelentőséggel bír: ez a 2. és a 3. trimeszterben kifejezetten a baba egészséges fejlődésében játszik fontos szerepet, illetve csökkenti a koraszülés kockázatát.