Hogyan válasszunk csokit?

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2021. 02. 05. 11:21

A minőségi csokoládé jelentős élelmirost-forrás – mondja Soltész Erzsébet dietetikus. Egy független élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberének segítségével összeszedtük: mit is nevezhetünk csokinak, miért jó sokunk kedvenc édessége, és milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani…

 


A minőségi étcsokoládé egyre divatosabb édességnek számít, a választék is gazdag, és már egész tűrhető áron vehetünk 70%-os vagy magasabb kakaótartalmú csokikat. Egy magas kakaótartalmú étcsoki rosttartalma 10-15 gramm/100 gramm, míg ugyanez a rostforrásként reklámozott cukros bolti kekszeknél általában 3-9 gramm közötti érték – mondja Soltész Erzsébet dietetikus, A rost jó! című könyv szerzője.

Egy kocka jófajta étcsokiban tehát 1,0-1,5 gramm élelmi rost található, más rostforrások elfogyasztásával kiegészítve (néhány szem mandula, dió, kis narancs) a napi rostbevitel arányos részét teljesítettük – mondja a szakember.

A fekete csokoládé a rostok mellett számos más hasznos anyagot is tartalmaz: két fontos alkaloidát, a teobromint és a koffeint (ezek a kávéban is megtalálhatók, csak ott éppen fordított arányban: a koffeinből van több, míg a kakóban a teobrominból). Ezek azért fontosak, mert az idegrendszerre, a figyelemre, éberségre gyakorolhatnak hatást, szűkítik a gyomorereket és tágítják az agyi ereket, serkentik a szívműködést, a légzést. A kakaóban egyéb kedvező biológiai hatású anyagok is találhatók, a redukáló alkaloidok és polifenolok, például a kakaóbab tömegének akár húsz százalékát is kitehetik – magyarázza Dr. Szigeti Tamás János, az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Nem szükségszerűen, de a gyártás során a jobb minőségű csokoládéhoz esetenként lecitint is adagolnak. A lecitin (foszfátkolin, E322) a csokoládékban főleg stabilizáló és/vagy emulgeáló szerepet tölt be, ugyanakkor az agysejtek egyik alkotórésze, fontos vegyület, az agyműködési zavarokhoz gyógyszerként is szokták adni, a csokoládéhoz pedig azért, mert javítja az állományát és értékesebbé is teszi. Íme egy példa arra, hogy léteznek olyan élelmiszer-adalékanyagok is, amelyek kedvező élettani hatásúak!

Mindezek a vegyületek a kakaóporral, kakaóvajjal együtt adják azt a nagyon kellemes ízt és illatot, amely a kakaóra jellemző. A csokoládé hatásosan javítja a kedélyállapotot is, sokszor néhány kocka csoki után úgy érezzük, hogy visszatért az életkedvünk.

Mi nevezhető csokinak?

Amint azt a csokoládék címkéin is fel kell tüntetni, az a termék nevezhető csokoládénak, amely legalább 35 százalékban tartalmaz a kakaóbabból származó összetevőt, és ebből is legalább 15 százalékot kell kitennie a kakaóvajnak (ez utóbbi rendkívül drága összetevő, éppen ezért szokták kispórolni a csokoládéból). Ez a minimálisan 35 százalék tehát a kakaótartalom, a többi pedig ballasztanyag (növényi zsírok, cukor, tej). Érdemes tudni, hogy a kakaóarány növekedésétől a csokoládé általában egyre sötétebb lesz (fekete csokoládé). Három alapvető csokoládéfajtát különböztetünk meg:

fekete- vagy étcsokoládét
világosabb csokoládét, amelybe tejport, tejszármazékot tesznek, ez a tejcsokoládé, ennek a cukortartalma is nagyobb lesz.
fehér csokoládét: ebbe nem tesznek kakaóport, csak kakaóvajat
Az igazi étcsokoládé kakaómasszából (kakaópor és kakaóvaj), némi tejből származó vajból és cukorból áll. Ez utóbbi anyagok azért szükségesek még a 100 százalékos csokiba is, mert a kellemes kakaóaromát egy rendkívül keserű fedőíz nyomná el, a csoki nem lenne élvezhető.

Az “igazi” étcsoki összetevői között nem lehet a felsorolásban első helyen a cukor, az ilyen terméket nem ajánlom a rosttudatos étrendben – teszi hozzá Soltész Erzsébet.

A minőségi étcsokik szénhidrát- és ezen belül cukortartalma általában legfeljebb 30% körüli. A haladóknak ajánlott 80-90% közötti kakaótartalmú termékeknél ez az érték még kevesebb, akár 20 gramm alatt van 100 gramm csokiban. Ez azért fontos, mert minél alacsonyabb a cukortartalom, annál kevésbé emeli a vércukorszintet az édesség, és az értékes összetevők aránya is magasabb, ha nincs benne annyi cukor.

Semmilyen édességet nem célszerű napi többször, korlátlan mennyiségben fogyasztani, így csokit sem – figyelmeztet Soltész Erzsébet. A magas kakaótartalmú csoki kakaóvajban gazdag, így energiatartalma sem csekély. Az ajánlott egyszeri fogyasztási mennyiség legfeljebb 1-2 nagyobbacska kocka, azaz 10-20 gramm, ami kb. 55-130 kalóriát jelent típustól függően. Ennél több már energiabevitelben is túl sok, és akár székrekedést is okozhat a mértéktelen fogyasztása.

Mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Miben áll a rost szuperereje? Mi az a bél-agy tengely? Mekkora az egyes élelmiszerek élelmisrost-tartalma? Az élelmi rostokról máig sem tudunk mindent, pedig azok kedvező élettani hatása felmérhetetlenül összetett – állítja Soltész Erzsébet dietetikus, aki egy hazai független laboratóriummal együtt ismeretterjesztő sorozatot indított. Első alkalommal a bejgli legfontosabb alapanyait, azaz a mák és a dió élelmirost-tartalmát vizsgálták meg a WESSLING Tudásközpontban. Soltész Erzsébet a hazai piacon mindeddig az első komolyabb, a rostokkal kapcsolatos, hiánypótló, A rost jó! című könyv szerzője a Rosttudatos blogon ismerteti a terület legfontosabb tudnivalóit, a WESSLING szakemberei pedig a vizsgálólaboratóriumban felhalmozódott tapasztalatokkal és vizsgálatokkal egészítik ki az ismereteket.

Csokoládé versus kakaómassza – a kulcs az olvadáspont

A kakaópor a kakaóbab húsának az őrleményéből készül, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék. Ezt a zsiradékot nevezzük kakaóvajnak. A szárított kakaóbabban egyébként körülbelül 50-55 százalék a zsírtartalom – teszi hozzá Szigeti Tamás, aki azt is elmondja, hogy az igazi kakaóból készült csokoládénak az olvadáspontja általában magasabb, mint az egyéb növényi zsírokat tartalmazó csokoládéké – úgyhogy akár ilyen egyszerű módon is ellenőrizhetnénk, hogy az általunk vásárolt termék valóban csoki-e. A nem igazi csokoládéban ugyanis kakaóvaj (a kakaóbabból származó zsiradék) helyett egyéb növényi zsiradékot használnak. Ezeket a termékeket nevezik kakaóbevonó-masszának. A bevonómassza-termékek címkéjén a megnevezésben kakaó előtagot az európai élelmiszerjog előírásai szerint azért szabad használni, mert e termékek kakaótartalma kakaóportól származik.

Mi az a fehér réteg a felszínen? Miért nem ehetnek a kutyák csokit?

Tárolásakor az igazi csokoládé felszínére ki szokott ülni egy vékony, fehér réteg. Ez azonban nem más, mint a kakaóvaj! Nem penész, és nem is valami egyéb visszataszító vagy veszélyes anyag. A kakaóvaj kiválása nem rontja a csokoládé minőségét, hanem lényegében éppen azt jelzi, hogy viszonylag sok, értékes kakaóvajat tartalmaz.

Fontos, hogy kutyáknak szigorúan tilos csokoládét adni. A csokoládé viszonylag magas teobromintartalma a kutyák szívének ritmusát felgyorsítja, amitől a szív elfárad, sőt akár meg is állhat. Egy tíz dekás csokoládé már egy közepes méretű kutya pusztulását is okozhatja. Azért kell különösen vigyázni, mert a kutyusok az emberhez hasonlóan ugyancsak szeretik a csokit.

Kapcsolódó cikkeink