Hátráló feketegazdaság

Kezdjük az elején az év végi összefoglalót: idén január elsején ismét csökkent néhány alapvető élelmiszer áfája, teljesítve ezzel az ágazat régi követelését, amely arra alapult, az alacsonyabb fogyasztói ár nagyobb keresletet és mérséklődő feketegazdaságot hoz magával. A 2016-os sertéshús-áfacsökkentés révén mintegy 2,2 kilogrammal nőtt a sertéshúsfogyasztás. Idén a sertésbelsőségek, illetve az élelmezési célra szolgáló melléktermékek áfája csökkent 27-ről 5 százalékra, ahogy a hal értékesítésekor is kevesebb adót kell fizetni. Az előzetes számítások szerint az áfacsökkentéseknek köszönhetően egy átlagos családnál legalább évi 35–40 ezer forinttal több pénz marad.

A nemzetgazdaságban a kibocsátás fele a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, melyen belül az élelmiszeripar a 2017-ben mért 3232 milliárdos kibocsátásával egymaga a második legnagyobb értéket, 13 százalékot biztosított a 12 feldolgozóipari ágazat között. A sikeres élelmiszer-feldolgozás fejlesztéséhez pedig 300 milliárd forintot ígért szétosztani a kormány, amelynek pályáztatása ebben az évben meg is indult. Ugyanakkor a belföldi kereslet élénkítését célzó új cselekvési program tervezése is megkezdődött, ami mutatja, az élelmiszeripar végérvényesen a stratégiai ágazatok között szerepel.

A kábítószer-kereskedelem után jelenleg az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét. Éppen ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belül létrehozták a kiemelt ügyek igazgatóságát, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket az ágazatban, az új egység felderítési aránya idén már megközelítette a 95 százalékot.

Az élelmiszer-kereskedelem jó szívvel tekinthet vissza 2018-ra. Az előzetes adatok alapján 2018 I. félévében a háztartások fogyasztási kiadása egy főre jutóan havonta 88,6 ezer forint volt, reálértéken 8,8%-kal haladta meg a 2017. I. félévit. A kiadások növekedéséhez a reálkereset 2018 I. 9,4 százalékos növekedése is hozzájárult. Az alapvető cikkekre reálértékben 11 százalékkal költöttek többet a fogyasztók az első félévben, mint egy évvel korábban, és a tendencia a második félévben sem változott.

Vagyis az ágazat minden szegmensét a tartós növekedés jellemzi, de az online kereskedelem növekedése alapvetően átrajzolja a vásárlási szokásokat még az élelmiszer-kereskedelemben is. A teljes kiskereskedelmi forgalomnak még kevesebb mint 5 százaléka származik a webes értékesítésből, de előbb-utóbb várhatóan robbanásszerű lesz a változás, ahogy a napi fogyasztók korösszetétele a fiatalabb, állandó internethasználók felé tolódik. Ez a végkifejlet idén ismét egy lépéssel közelebb került.