Magazin: Gyülekező felhők árnyékában

Szerző: Gyarmati Orsolya

A világjárvány váratlan kitörésekor nagyon sok környezetvédelmi szakemberben felmerült az a gondolat, hogy talán a kényszerű leállás fordulópontot hoz a fogyasztáscsökkentésben, az igazságos átmenetben, a környezet kíméletében, a rövid ellátási láncok sokasodásában is. Ma már látszik, hogy ez nem így lesz, a visszarendeződés igénye túl erős, és a koronavírus-járvány túl felkészületlenül érte még a fejlett társadalmakat is. A pandémia láthatóvá tette az országok egymással szemben fennálló igen erős és kockázatos függőségét, azt, hogy a környezet állapota azonnal javulni tud, amint megszüntetjük a szennyezéseket és azt is, hogy amikor mindenki számára érthető módon nagy baj van, akkor tudunk radikális változással válaszolni.

Sipos Katalin
igazgató
WWF

– A WWF Élő Bolygó jelentéséből kiderül, hogy a gerinces állatfajok állományainak kétharmadát vesztettük el a 70-es évek óta. Ám az ilyen adatok túl messze vannak személyes életünktől, nem érzékeljük a súlyukat. Azt viszont értjük, hogy az extrém hőhullámokban, a szokatlan tornádókban, a kiterjedt erdőtüzekben emberek és értékeik is pusztulnak, ha nem folyik ivóvíz a csapból, akkor bajban vagyunk és felháborodunk, amikor a szemünk láttára szárad ki a Velencei-tó. Sajnos ezek a problémák csak tünetei a sokkal mélyrehatóbb környezeti betegségeknek: a klímaváltozásnak és a természeti rendszerek széthullásának – vázolja a szomorú helyzetet Sipos Katalin.

A WWF igazgatója szerint feladat nem kisebb, mint a társadalmi-gazdasági rendszereink teljes átalakítása. Ám ehhez először valóban el kell hinni, hogy óriási bajban vagyunk. A globális léptéket öltött környezeti problémák válságjelenségei már itt vannak velünk.

Óvatosan az optimizmussal

Nem is olyan régen Magyarországon a klímavédelem még egy ködös, de annál divatosabb fogalom volt. A fősodorbeli kommunikáció kimerült a műanyag szemétbe szorult teknős szívszorító képében. Jó pár év, egy tucat természeti katasztrófa és egy világjárvány kellett ahhoz, hogy a szó elnyerje méltó jelentését: a klímavédelem ma már többnyire konkrét intézkedések sorozatát jelenti.

Wiszkidenszky
András
regionális igazgató
GREEN BRANDS

– 2021 az az év, amikor civil szervezetek pert nyernek a francia állam ellen, amit a legfelsőbb bíróság komolyabb klímaintézkedések bevezetésére ítél, az Egyesült Királyság kitűzi az új belsőégésű motorok értékesítésének végső határidejét, a magyar kormány megtiltja az egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatalát. A szabályozásokat követve, vagy épp azokat megelőzve a gazdasági szektorban is felfedezhető a paradigmaváltás – sorolja a változásokat Wiszkidenszky András, a GREEN BRANDS regionális igazgatója.

– A GREEN BRANDS-nél azt tapasztaljuk, hogy akik rendszeresen, kétévente pályáznak a védjegy megszerzésére, egyre jobban teljesítenek a szigorú auditon. Gyakran az első próbálkozók is meglepően magas GREEN BRANDS-indexet érnek el, a széles körben rendelkezésre álló környezetbarát megoldásoknak és az egyre gyakoribb sikeres, alulról jövő zöld innovációnak köszönhetően. A technológiaoptimizmust azonban mindig érdemes magunkban kiegészíteni: egy megoldás önmagában nem elég, egy innováció önmagában nem csodaszer. Továbbra is hosszú útnak nézünk elébe, ahol kulcsfontosságú az egyének, az államok és a vállalatok komoly elköteleződése, illetve konzisztens, kitartó munkája – hangsúlyozza Wiszkidenszky András.

Az agrárium támogatása ígéretes lehetőség egy fenntarthatóbb és egészségesebb társadalom és gazdaság kialakítására

Gazdálkodj okosan

„Építsük vissza jobban” (Build back better) – tanácsolja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a koronavírus utáni időszakra. A szervezet hisz egy fenntarthatóbb és egészségesebb társadalom és gazdaság lehetőségében, ám ehhez okosan kell használni az erőforrásainkat.

Pedro Arias
közgazdász
FAO

– Az élelmiszerláncok jól vizsgáztak a járvány idején. Az agrárium érezte meg a legkevésbé a COVID-19 hatását, éppen ezért lehet az ágazat fontos motorja az újjáépítésnek. Ehhez teljes változásra van szükség a mezőgazdasági támogatások terén. A fejlődő országokban a nemzeti agrártámogatások a járvány előtt elégtelenek voltak, főleg ahhoz képest, hogy a szektor milyen mértékben járul hozzá az adott ország GDP-jéhez. A járvány egyik tanulsága, hogy az agrárium támogatása ígéretes lehetőség egy fenntarthatóbb és egészségesebb társadalom és gazdaság kialakítása terén – mondja Pedro Arias, a FAO közgazdásza.

Valeria Rocca
Fenntartható
Fejlődési Cél tanácsadó
FAO

– Az elmúlt években a FAO számos országnak segített a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításának nyomon követésében és a számukra releváns indikátorrendszer kialakításában a FAO felügyelete alá eső 21 mutató tekintetében. Emellett lehetőséget kaptak tudásuk és tapasztalataik megosztására, partnerségek kialakítására. Alig egy éve a FAO kezdeményezésére intézményesült nyolc, ENSZ-szakosított szerv (mint az UNICEF, az Élelmezési Világprogram és a WHO) együttműködése a fenntartható élelmiszer-ellátási rendszerekért – hangsúlyozza Valeria Rocca, a FAO Fenntartható Fejlődési Cél tanácsadója. //