Magazin: Gócpontok a válságtérképen

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2019. 04. 29. 07:30

Az Ipartestülethez a közelmúltban megkeresés érkezett a Magyar Turisztikai Szövetségtől (MTSZ), amelyben a szakmai szervezetek segítségét kérték egy problématérkép összeállításához. Azt kérték, az MVI jelöljön meg maximum két kiemelt problémát, amelyek megoldása nem tűr halasztást.

Az ipartestület bízik abban, hogy egy problématérkép összeállítása hatékonyan segíti a szakmai szövetségek által jelzett problémák mielőbbi megoldását. A választ Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja fogalmazta meg, jelezve, hogy az ipartestület által korábban megfogalmazott problémák jelentős része továbbra is aktuális, de a kérésnek megfelelően a pillanatnyilag legfontosabbnak tűnőket kell kiemelni.


A vendéglátást érintő áfaszabályozás módosítása, egyszerűsítése

A vendéglátásra vonatkozó áfakulcs 2018. január 1-jétől 5%-ra csökkent, amely az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra alkalmazható. Miután a kedvezményes adómérték nem terjed ki valamennyi vendéglátó szolgáltatásra, ezért a szabályozás a jelenlegi formájában komoly bérfeszültséget teremt a vendéglátás területén. Emellett a szabályozás a kedvezményes áfakulcsot illetően különbséget tesz a helyben és a nem helyben készített alkoholmentes italok, valamint a helyben fogyasztás és az elvitelre történő értékesítés között, így annak alkalmazása bonyolult, és számos esetben nehézségekbe ütközik. Mindezekre tekintettel javasoljuk, hogy a kedvezményes áfakulcs valamennyi vendéglátóipari szegmensben (étkezőhelyi vendéglátás; rendezvényi étkeztetés; munkahelyi étkeztetés; közétkeztetés stb.) az étel és az összes alkoholmentes ital értékesítésére vonatkozzon – kivétel az alkoholos italok –, valamint a helyben fogyasztás és az elvitelre történő értékesítés is azonos adómérték alá essen.

A reprezentációt terhelő adók jelentős csökkentése

Az elmúlt években a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás csökkentésének köszönhetően mérséklődött a reprezentáció után fizetendő közteher mértéke. Ugyanakkor a juttató számára nettó 100 Ft reprezentatív jellegű kiadásra további 79 Ft adót és járulékot kell fizetni, ami még mindig jelentősen korlátozza a vállalkozások mozgásterét. Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások reprezentációs hajlandósága növekedhessen, ahhoz a reprezentáció költségeinek további jelentős csökkentésére lenne szükség. Ebben érdemi változást jelentene, ha a reprezentáció költségeit éves nettó 30 millió forintos keretösszegig nem terhelné 19,5%-os szociális hozzájárulás. Egy alternatív megoldási lehetőségként pedig javasoljuk, hogy a vállalkozások árbevételének 2%-áig ne terhelje adó a reprezentációs költéseket. Emellett az adómentes reprezentációs keret felhasználhatóságát javasoljuk kiterjeszteni a szigorúan vett üzleti rendezvények mellett a céges belső rendezvényekre, illetve családi napokra is. Ezzel támogatva az ügyfélszerzésen és az ügyfélkapcsolatok ápolásán túl a vendéglátó vállalkozásokat a munkaerő megtartásában és a munkatársak ösztönzésében.

Kapcsolódó cikkeink