Magazin: Gabonaszövetség: a biotermékek előállítása kitörési pont lehet

Pótsa Zsófia
főtitkár
Gabonaszövetség

A magyar malomipar éves bruttó termelési értéke jelenleg 97-99 milliárd forint körül alakul. A rendszerváltás óta jelentősen megváltoztak a hazai fogyasztási szokások, aminek következtében csökkent az egy főre jutó éves lisztfogyasztás. Az 1,5-1,6 millió tonna búzaőrlés 1,2 millió tonnára mérséklődött. Ebből átlagosan 200 ezer tonna lisztet hazánk külpiacon értékesít, elsősorban Romániában és Szlovákiában. Noha hatvanezer tonna liszt importként jelenik meg a pékségekben és az üzletek polcain, a malomipar hazai eredetű gabonát dolgoz fel, és szemben más élelmiszeripari ágazatokkal, 100 százalékban képes kielégíteni a hazai szükségletet, így nem szorulunk importra. Az ezredforduló óta nagymértékű koncentráció ment végbe az iparágon belül, ma az első tíz malomipari vállalat a teljes lisztforgalom több mint 80%-át képviseli.

– Annak ellenére, hogy malomipar minden egyes szereplője tisztességes nyereség realizálására törekszik, a szakemberek egybehangzó véleménye szerint ez ma alig éri el a 2,5%-ot. Ennek fő oka az ágazatban zajló negatív árverseny, ami részben a többletkapacitásnak köszönhető. A nagyon magas áfa is hatással van a piacra, a tisztességesen adózó vállalkozások ugyanazon a piacon kénytelenek megélni és versenyezni, mint a 27%-os áfát elcsaló ügyeskedők – mutat rá a nehézségekre Pótsa Zsófia.

Kiszámíthatatlan változások

Az ágazatra komoly hatással vannak a világpiaci és szabályozási tényezők is. A főtitkár elmondta: a malomipar alapanyagát képező búzaárak hektikusan és akár szélsőségesen változnak, mindig a világpiaci árakhoz igazodva. A kiszámíthatatlan árfolyamváltozások pedig tovább nehezítik a nyereség tervezhetőséget, kiszámíthatóságát. ­Pótsa Zsófia azt is kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a támogatások csökkenésével együtt az ágazat egyre kevesebb forráshoz jut. Elmondta: 2017-ben a beruházások értéke alig érte el a hárommilliárdot, amiből 2,4 milliárd saját forrás volt. A korábbi években történt beruházások ugyanakkor lehetővé tették a technológiai fejlesztéseket. A termelés színvonala kapcsán a főtitkár rámutatott, hogy az őrlés mintegy 75-80%-a korszerű malmokban történik.

Mint minden ágazatot, úgy a malomipart is komolyan érintik a változó trendek, igények, divatok. Ezek az új irányok jelentős hatással vannak a termékkör fogyasztására, valamint az eladásokra és a termékfejlesztésekre is. A Gabonaszövetség főtitkára úgy véli, az egészséges táplálkozás jegyében a sütőiparral együttműködve el kell érni, hogy a lisztjavítókkal „felfújt” kenyerek helyett egészségesebb, ízletesebb és eltarthatóbb, valódi félbarna-barna kenyerek fogyasztása nőjön. Pótsa Zsófia szerint a malomipar tisztességes áron tud ehhez megfelelő liszteket biztosítani, a magas minőséget és hozzáadott értéket képviselő új termékek, biotermékek gyártása pedig kitörési pont lehet a kis malmok számára is.

Tisztességes versennyel a jövőért

Az ágazat legnagyobb kihívása a Gabonaszövetség főtitkárának álláspontja szerint az, hogy megfelelő marketinggel és termékfejlesztéssel megállítsák a fogyasztás csökkenő tendenciáját.

– A malomiparban is szükség van folyamatos technológiai fejlesztésre, mely a hatékonyságot növeli, a fajlagos energiafelhasználás csökkentését segíti és az előállított termék minőségét javítja. A malomipar egyik fő célja egy átlátható piac megteremtése, ahol a tisztességes verseny érvényesül, és ahol a magyar malomipar képes lesz konszolidálódni és tisztességes nyereséget termelni a fenntartható és biztonságos ellátás érdekében – tette hozzá Pótsa Zsófia. //