Future Food Fest: Körbejártuk az élelmiszeripar jövőjét

Több tényező is nehezíti majd a jövőben az élelmiszergyártó vállalatok dolgát világszerte. Ezek közül csupán az egyik a népesség folyamatos növekedése – 2030-ra már 9 milliárd embert prognosztizáltak. A várható problémák – az alapanyaghiány, a fogyasztói igények változása – már most is éreztetik hatásukat. A szintén jövőbe mutató, új technológiák elterjedése nemcsak kihívások elé állítja, de segíti is a kutatók, fejlesztők és gyártók munkáját. A Future Food Festet azért hívta életre dr. Némedi Erzsébet, az Expedit Nodum Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója, hogy mindezekre felhívja a hazai élelmiszergyártók figyelmét és elérje, hogy a jövőben közösen gondolják tovább a felmerülő lehetőségeket.

A kutatóknak ki kell lépniük az elefántcsonttoronyból!

Dr. Némedi Erzsébet, Pillants vissza, hogy megláthasd a jövőt című nyitóelőadásán nemcsak a rendezvény létrejöttéről beszélt, de saját, immár 25 éves szakmai múltjáról is szót ejtett.

Dr. Némedi Erzsébet
alapító és ügyvezető igazgató
Expedit Nodum

– Egy amerikai kutató mondta egyszer, hogy az élelmiszerünk azért bonyolult, mert három dolog bonyolult benne, a szervezetünk rendkívül bonyolult, az élelmiszer rendkívül bonyolult és a kettő interakciója is rendkívül bonyolult. A kutatókra mindig úgy gondolnak, hogy kutatnak, megoldanak egy problémát az elefántcsonttorony tetején. Ami az élelmiszeriparra vár, az tegnap elképzelhetetlen volt, de holnap már elkerülhetetlen lesz, sajnos vagy szerencsére, ki-ki maga döntse el. Én azt mondom, bizonyos dolgokban szerencsére. Úgy gondolom, hogy muszáj lesz változtatni annak érdekében, hogy a szakemberek és az ipar jobban együtt tudjon működni a fenntarthatóság és a versenyképesség megőrzésének érdekében. Ez azonban nem fog megvalósulni, ha nem tesszük bele mindannyian a tudásunkat, nem kommunikálunk, nem kezdünk egymás nyelvén beszélni. Az elmélet és a gyakorlat kooperációja az élelmiszeriparban még nem általános, de nyugaton már vannak erre jó példák. Szeretném, ha hídépítésbe kezdenénk és talán ez a rendezvény az első lépés – mondta bevezetőjében a Future Food Fest megálmodója.

A generációk nem puszta számadatok

Steigervald Krisztián
generációkutató,
generációs tanácsadó

A fesztivál második előadója Steigervald Krisztián generációkutató, generációs tanácsadó volt, aki A jövő még régen elkezdődött – lemaradtunk? című prezentációjával újszerű megvilágításba helyezte a hallgatóság számára a generációk elméletét.

– Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a generáció az életkorhoz kötődik, de ez nem így van, ez egy belénk kódolt dolog. Úgy vagyunk behuzalozva pszichésen, hogy mindig az aktuális életkorunkat tartjuk tökéletesnek, csak a saját korosztályunkat ismerjük. A generáció tapasztalati gyűjtemény, élménygyűjtemény. Az, hogy ki milyen tapasztalatokat gyűjtött össze eddigi élete során, meghatározza a készségeit és a képességeit. Az életünk első 7 évében tapasztaltakat tartja a tudatalattink normálisnak, a 15–35 év között tanultak új, forradalmi és karrier szempontjából előnyös, 35 felett már mindent megkérdőjelezünk. Az élelmiszerek szempontjából a várható élettartam a fontos. A gyerekként való tapasztalás az öregségről befolyásolja, hogy hogyan tekintünk egy termékre, egy munkahelyre a jövőre. Nincs egységes jelen, nincs általános igazság. Ha ezt elfogadjuk, képesek leszünk a hidak építésére is – zárta előadását a generációs kutató.

A táplálkozás és ezáltal az élelmiszerek elbírálása során a tudatos fogyasztók azt veszik alapul, hogy milyen életminőséget, ezáltal mekkora élettartamot érhetnek el az elfogyasztásukkal Az egészség nem elérendő, hanem megtartandó céllá vált

Egy téma öt szemszögből nézve

Expedit Nodum Kft. kutatócsapata közös előadással készül A mindenízű drazsé – variációk egy témában jövő időben címmel. Az öt szakember különböző aspektusokból közelítette meg a rendezvény témáját.

Dr. Szász Dénes biofizikus doktor, vezető kutató szerint a fiatalabb generációk az ellenőrzött forrásokból származó termékek felé fordulnak.

– Egyre inkább növekszik a népesség és a globális hatások rámutatnak, hogy kisüzemekben, kis házi gazdaságokban nem fogunk tudni elég élelmiszert előteremteni ahhoz, hogy mindenkit jóllakassunk – mondta a kutató, aki kiemelte, hogy a szükséges innovációk egyszerre jelentenek segítséget és problémát, hiszen a fejlesztések sok esetben növelik az élelmiszerek ökológiai lábnyomát.

Őt követően Czakó Bettina okleveles táplálkozástudományi szakember és kutató az élelmiszeripari kutatások hot topikjainak számító gyógynövények, az algák és a gombák jelentőségéről beszélt.

– Az élelmiszeripar előszeretettel használja a gyógynövényeket innovatív módon, sok algafaj pedig esszenciális és omega-3 zsírsavakat, illetve mikrotápanyagokat is tartalmaz. Az élelmiszeripari fejlesztéseknél a gombák mikroprotein-tartalmából pedig hússzerű textúrát lehet elérni, így a funkcionális termékfejlesztésnek népszerű alapanyaga.

A növényi alapú étrend csökkenti az ökológiai lábnyomunkat

Ferenczy Sándor, okleveles biomérnök, élelmiszer-technológus és kutató a funkcionális élelmiszerekről beszélt.

– Ezek az élelmiszerek valós funkcióval rendelkeznek, legyen szó prevenciós vagy a megfelelő egészségi állapot visszanyerésére irányuló célról. A gyártóknak megéri az ilyen termékek fejlesztése, hiszen komoly piaci előnyhöz juthatnak általuk, de a fogyasztók komoly elvárásokat is támasztanak velük szemben – mondta az Expedit Nodum kutatója, aki kiemelte, hogy a funkcionális élelmiszer lehet mentes vagy természetes módon funkcionális, mely pozitív élettani hatásokkal bír, illetve olyan, amelyiket értékes összetevőkkel dúsítanak.

Tőle dr. Petrik Gábor orvos, klinikai vizsgálati szakértő vette át a szót, aki szerint az emberek bizalmatlanok a gyógyszerekkel szemben, míg az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban már nem igazán figyelnek oda.

– Minden hatáshoz mellékhatás társul minden olyan dologgal kapcsolatban, amit beviszünk a szervezetünkbe. A megfelelően összeállított étrend elengedhetetlen ahhoz, hogy az élő szervezetek homeosztázisa megfelelő legyen. Bár a fejlett országokban a várható életkor növekszik, az életévveszteség – a testi-mentális jóllét hiánya – egyre nő. A megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás segítségével a befolyásolható kockázati tényezők enyhíthetők, így az életévveszteség csökkenthető – zárta mondandóját a szakértő.

Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus, klinikai vizsgálati szakember, az Expedit Nodum vezetője lépett utoljára a közönség elé, aki a fenntarthatósággal kapcsolatban fejtette ki gondolatait.

– Az élelmiszeripari fenntarthatóság egy önmagában bezáruló kör, ahol az energia, az erőforrások egészséges körforgása mellett az összes szereplő érdekei védettek, illetve a melléktermékek és a káros anyagok kibocsájtása minimális szinten tartott. Az egyes társadalmi-egészségügyi problémák trendeket hoznak létre, ezeknek megfelelően fejlesztik termékpalettájukat az élelmiszeripari vállalatok. A termékfejlesztés azonban időigényes dolog, és fontos, hogy a gyártók és a kutatók a piaci szemlélet fölött, egy magasabb célért működjenek együtt. Az élelmiszeripari gyártóknak el kell fogadniuk a kutatók iránymutatását a trendekről, fejlesztésekről, mert ezen múlik a magyarországi piacképességük – mondta dr. Némedi Erzsébet, aki szerint az élelmiszeripar az emberi faj fennmaradásának legjelentősebb záloga.

Jósgömb helyett a felkészülés a megoldás

Dr. Engelhardt Tekla élelmiszermérnök

Dr. Engelhardt Tekla, élelmiszermérnök, az élelmiszer-tudományok doktora A jövő élelmiszeripara adatelemzői szemmel: megjósolható a jövő? című előadásával lépett elő.

– A klímaváltozás, a háborús, illetve az erőforrások kimerülése miatt megjelenő migráció, valamint a járványok nagy kihívások elég állítja az élelmiszeripart. Eközben óriási információrobbanásnak vagyunk szemtanúi. Ez a Big Data. A kutatócsoport különböző hírforrásokból algoritmusok segítségével összegyűjti és összeveti, majd elemzi az adatokat. A hírekből készült ügyeket a kutatók megosztják a gyártókkal, illetve javaslatot tesznek, hogy HCCP-rendszerükben milyen változtatást kell végrehajtani, legyen szó újon­nan felmerülő, azonnali beavatkozást igénylő, illetve a közép-, illetve a hosszú távú kockázatokról. Ezek a kockázatok elkerülhetetlenek, de fel tudunk készülni rájuk a jövőben minőségirányítási és termékfejlesztési módszerekkel, HCCP-rendszerek fejlesztésével. Vannak megoldások arra, hogy a jövőben a folyamatosan növekedő népességet élelmezni tudjuk – zárta előadását a szakértő.

A rovaralapú élelmiszerek szerepe a jövő táplálkozásában

Pintér Richárd
a rovarok élelmiszeripari
felhasználásának szakértője

Pintér Richárd, a rovarok élelmiszeripari felhasználásának szakértője különleges témával érkezett a fesztiválra. Ízeltlábú degusztáció: Az apraja nagyja című előadásában elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb a rovarok iránti érdeklődés, mivel nagyon magas fehérje- és zsírtartalmuk, valamint a tartásuk is helytakarékos. A népesség növekedése hatványozottan több élelmiszert kíván, és ennek alapja a fehérjefogyasztás.

– Egyes külföldi cégek úgynevezett gyújtózsinór termékekkel jelentek meg, melyek kis mennyiségű rovarőrleményt tartalmaznak, de ez elég a korai befogadó fogyasztók számára. A rovarok és ízeltlábúak fogyasztásának 3 hátráltatója van, a neofóbia, a rovarokban felhalmozódó nehézfémek és az, hogy nem látható formában olyanokhoz is eljuthatnak ilyen termékek, akik poratkára vagy ízeltlábúakra allergiásak. A rovarokat tartalmazó táplálkozás nagy kihívás elé állítja a rovartenyésztési technológiával foglalkozókat, a termékfejlesztőket, de főként a marketingeseket – árulta el a szakértő.

Élelmiszeripari hulladékból finom és egészséges falatok

Dalmadi Júlia
élelmiszer-futurista
vállalkozó

Az utolsó előtti előadó, Dalmadi Júlia, élelmiszer-futurista vállalkozó számára a legfontosabb, hogy az fogyasztás során gyakorolt hatásunk nyomán kevesebb hulladék keletkezzen. Fenntartható jövő elpazarolt erőforrásokból – költség helyett értékteremtés melléktermékekből című előadásában erről beszélt.

– Rendszerszinten túl hosszú időn át voltak túl olcsóak az élelmiszerek, amelyek valójában igen magas áron jutnak el a fogyasztókhoz, ettől függetlenül az élelmiszer-pazarlás minden szinten nagymértékű. Mivel a fenntarthatóság vásárlói magatartás és életstílus is egyben, a vásárlók elérhetőek a csomagolás és a hulladék mennyiségének csökkentésével. Erre remek megoldás az upcycling, melynek során felhasználjuk az élelmiszergyártók – hatékonyság miatt keletkező – melléktermékeit. Az upcycling alapja a multifunkcionális gondolkodás, hozzátartozik a kihasználatlan gyártási kapacitás és az emberi erőforrás megfelelő használata, valamint ezek összekötése iparágakon keresztül. Üzletileg is kifizetődő és kreatív termékgyártás hiszen, az upcycle élelmiszerek tárháza pedig szinte végtelen.

A Future Food Fest záróakkordjaként egy színpadon az esemény fő előadói és az Expedit Novum kutatócsapata

A megszokás ellen veszi fel a harcot a perszonalizált és precíziós táplálkozás

Az IT-megoldásokkal támogatott precíziós táplálkozás területén dolgozó dr. habil Polereczki Zsolt kutató, fejlesztő, cégvezető, utolsó előadóként az IT-megoldásokkal támogatott precíziós táplálkozás területén a jövő élelmiszerének témájával kapcsolatban különleges előadást prezentált Perszonalizált étkezés, valóság vagy sci-fi? címmel.

Dr. habil
Polereczki Zsolt
kutató, fejlesztő

– A perszonalizált táplálkozás során egyénre szabott szolgáltatásokon keresztül, egyéni paraméterek alapján állítjuk össze egy ember táplálkozását, életmódját. Az optimális tápanyagellátás elengedhetetlen a minőségi éhezés elkerüléséhez és az egészségügyi problémák, munkavégzési hatékonyság csökkenéséhez, a civilizációs betegségek visszaszorításához. Ebből a szempontból a prevenció – a primer és a szekunder egyaránt – fontos lenne minden életkorban, de ehhez elsőként a megszokást kell legyőzni, hogy új élelmiszerek kerüljenek be az emberek táplálkozásába. A precíziós táplálkozás ezzel szemben valós idejű, melyhez szenzor­adatok és informatikai háttér, algoritmusok és mesterséges intelligencia szükséges, hogy az aktuális szükségletek alapján lehet adagolni a tápanyagokat. Az egészségi állapot tekintetében Magyarországon a táplálkozás sokkal nagyobb rizikót jelent, mint az EU-ban, ezt követi a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a légszennyezés. A mozgásszegény életmód szempontjából az európai középmezőnyben vagyunk – mondta el dr. habil Polereczki Zsolt, aki szerint az is tény, hogy míg a perszonalizált/precíziós táplálkozás csak bizonyos gazdasági szint felett érhető el a felhasználók számra, addig a primer és szekunder prevenciós kultúra bárki által megvalósítható, bár Magyarországon ebben nem igazán hisznek az emberek. //

Ez a cikk a Trade magazin 2022.08-09. 173-175. oldalán olvasható.