FruitVeB: a káposztafélék vetésterülete nőtt, áruk csökkent

A káposztafélék vetésterülete Magyarországon az elmúlt évhez képest mintegy 7-8 százalékkal növekedett – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek, a káposztafélék ára azonban az idén 10-15 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, mivel nagy az importnyomás a belföldi piacon.

Ledó Ferenc hozzátette: a fejes káposzta és a karalábé vetésterülete nőtt, míg a karfiolé csökkent, mert a tavaly nyári nagy hőség miatt még azok a fajták sem hoztak „rózsát”, amelyeket erre a szélsőséges időjárásra nemesítettek. A kora tavaszi fóliás időszakban pedig a magyar karfiol nem versenyképes az olasz és francia importtal szemben.
Magyarországon most mintegy 4500-5000 hektáron termesztenek káposztaféléket, ebből mintegy 800-850 hektár hidegfóliás, hajtatott káposztaféle, míg a szabadföldi káposztafélék termelése 3600-3800 hektáron folyik. A szántóföldi káposztafélék közül legnagyobb területen a fejes káposztát termesztik, amelynek területe mintegy 2200-2300 hektár. A kelkáposzta 400 hektár, a karfiolt és brokkolit együttesen 500 hektárról lehet betakarítani.
Az összes Magyarországon megtermelt káposztafélék mennyisége megközelíti a 100 ezer tonnát. Ebből 70 ezer tonnát szabadföldön, míg mintegy 30 ezer tonnányit hidegfóliás hajtatással termesztenek. A szabadföldi termesztéssel megtermelt fejes káposzta mennyisége 45 ezer tonna körüli. A fólia alatt termelt hajtatott káposzta 10-11 ezer tonnát tesz ki.
Idén a káposztaféléket termelő gazdáknak komoly növény-egészségügyi gondokkal kellett szembenézniük a csapadékos időjárás miatt. Lényegesen magasabbak voltak a növényvédelmi költségek, mint máskor, igaz kevesebbet kellett öntözni. Mindennek ellenére az országos termésátlag a tavalyival azonos szinten vagy némileg az alatt lesz – mondta a FruitVeB elnöke.
A káposztafélék ára ebben az évben 10-15 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, mivel az import lenyomja az árakat. A francia, az olasz és a lengyel termelők szállítanak nagyobb mennyiséget karfiolból és fejes káposztából a magyar piacra. Változnak a magyar fogyasztók szokásai is, lényegesen kevesebb savanyú káposztát esznek az emberek, mint korábban, ezért a savanyításra alkalmas fejes káposztából lényegesen kevesebbet termelnek a gazdálkodók is.
A termelők, kereskedők dolgát az áruk elektronikus nyomon követése, az ekáer is megnehezítette. A káposztafélék tömegtermékként jelennek meg a piacon, ezért a hosszú távú szállítási költségeket nem mindig lehet érvényesíteni az árban.
A mezőgazdasági idénymunkák elvégzéséhez főként a betakarítás idején nehéz munkaerőt találni. Ez a káposztafélék betakarításánál is gondolt jelent. Ezen a területen a mezőgazdaság és nemcsak a kertészet vár kormányzati segítségre – mondta az elnök.
Ledó Ferenc szerint ezen a helyzeten egy esetleges adókedvezmény bevezetésével lehetne tartósan segíteni. A bérköltségek drasztikusan emelkednek, ha egyáltalán lehet találni elérhető munkaerőt. A legtöbb zöldség és gyümölcs termelésének jövedelmezősége nem elegendő a megemelkedett munkabér költségek kitermeléséhez.
A kialakult helyzet könnyítése érdekében sok gazdálkodó már olyan fajtákat termeszt a káposztafélékből, amelyek gépi betakarításra alkalmasak. A gépi betakarításnak azonban van egy optimális üzemmérete, ebbe pedig a kisebb családi gazdaságok általában nem esnek bele – közölte a FruitVeB elnöke. (MTI)