Fontos a láncszemléletű gondolkodás az élelmiszeripar fejlesztésében
Az elkövetkező évek legfontosabb célja az élelmiszeriparban, hogy még több biztonságos, jó minőségű magyar élelmiszerhez jussanak hozzá az emberek – jelentette ki Dr. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár a „Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században” konferencián, Szegeden.

(Fotó: Pixabay)
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a jövőbeni fejlesztés során az élelmiszerlánc egészére vonatkozóan meghatározni a stratégiai célokat és eszközöket. Az alapanyag-termeléstől a fogyasztókig való eljuttatást egységes folyamatnak kell tekinteni, ugyanis a lánc így teljes. A kormány is ezt a szemléletet képviseli, hiszen az Agrárminisztériumhoz, azon belül is egy államtitkársághoz tartozik az élelmiszeripar és a kereskedelempolitika is. Ez az irány megfelel az Európai Unió Farm to Fork stratégiáját jellemző megközelítésnek.
Dr. Felkai Beáta Olga hozzátette, Magyarország élelmiszeripara heterogén ágazat, közel 3.900 vállalkozásból áll
Az ágazat árbevétele évek óta növekvő pályán van, a 2021-es évben 4.500 milliárd forintot termelt. A vállalkozások 90 százaléka mikro- és kisvállalati keretek között működik és 10 százalék a közepes és nagyvállalat, amelyek képesek nagy mennyiségű árualapot előállítani.
A mostani támogatási időszakban csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre
Ez is azt mutatja, hogy a következő évek nagy agrárpolitikai feladata a hazai tulajdonú élelmiszeripar és az ellátási láncok megerősítése. Kitűzött cél, hogy minél magasabb legyen a hazai termékek aránya és az export teljesítmény is növekedjen, tehát a magyar élelmiszeripar magas hozzáadott értékkel, hazai és nemzetközi szinteken is elismert legyen. A helyettes államtitkár kiemelte, az elmúlt években a covid és az infláció hatására megváltoztak a vásárlási szokások, melyet szem előtt tartva az agrártárca folyamatosan kommunikál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és más iparági szereplővel, és közösen hozzák meg a változó, piaci igényekhez alkalmazkodó szabályozást és döntéseket.
AM
Kapcsolódó cikkeink
K&H Elemzői kommentár: Meglepetést okozott az infláció
A vártnál magasabb lett az április infláció. A jövőt nézve…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >További cikkeink
Marad az árréstop, az NGM elégedett
A kormány az élelmiszerek, a háztartási cikkek, a banki számladíjak…
Tovább olvasom >Halasztás jött, felkészülés maradt: így készülnek a magyar vállalatok az ESG-kötelezettségekre az Omnibus fényében
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára…
Tovább olvasom >Csendes átrendeződés a vállalkozói térképen – áprilisban tovább csökkent a társas cégek száma
2025 áprilisában tovább folytatódott a hazai vállalkozói szektor lassú átrendeződése.…
Tovább olvasom >