Fenntarthatóság fenntartásokkal

Szerző: Budai Klára Dátum: 2023. 08. 30. 13:50

Globális szinten egyre sürgetőbb téma a fenntarthatóság, sorra jelennek meg ezzel összefüggésben az újabb és újabb szabályok, irányelvek, amelyeknek a vállalatok igyekeznek minél teljesebb mértékben megfelelni. Cikkünkben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Márkaszövetség, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ), és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) osztja meg velünk gondolatait a fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatban.

A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.

Az egyik legsarkalatosabb pont a háztartási költségvetésben az étkezések megoldása. Egyre többen vannak azok, akiknek a jövedelmük beosztása komoly nehézséget jelent. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az egyik legnagyobb hatású jótékonysági szervezet, amely 18 éve segíti az ország nélkülözőit.

Nagygyörgy András
külső kapcsolatok
igazgató
Magyar Élelmiszerbank
Egyesület

– Idén először nemcsak az adventi időszakban, hanem tavasszal is megszerveztük az ország legnagyobb tartósélelmiszer-gyűjtő akcióját. Ennek eredményeként több mint 108 millió forint értékű élelmiszert sikerült összegyűjteni, amiből az Élelmiszerbank 19 ezer nehéz sorsú ember számára tud csomagokat összeállítani. Emellett jelenleg 728 áruházban folyik a napi szintű élelmiszermentés, központi raktárunkból pedig 68 gyártó által felajánlott élelmiszereket osztunk szét országszerte – avat be Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója. – Így az Élelmiszerbank negyedével növelni tudta az adományait az idei évben az elmúlt év hasonló időszakához képest: január és június között 4,7 millió kiló árut mentettünk, mindezt nonprofit alapon, túlnyomórészt önkéntesmunkára és magánadományokra támaszkodva. Az első félévben összesen 248 ezer nélkülözőnek tudtunk segíteni a feleslegek összegyűjtésével.

A szervezet 2023 áprilisában üzembe helyezte Magyarország első készételmentő-autóját, amelynek segítségével aktívan részt tudnak vállalni a készétel mentésében éttermekből és rendezvényekről.

2022-ben készült el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatása, ami szerint a magyarok többsége környezettudatosnak vallja magát, mégis évente hozzávetőleg 300 ezer tonna még menthető élelmiszert dobunk a kukába.

– Az Élelmiszerbank az „Esélyt az ételnek” című edukációs programjával igyekszik segíteni a fogyasztók tudatosabb élelmiszer-felhasználását, amihez egy külön honlapot is létrehoztunk: https://www.eselytazetelnek.hu/.

Hiába a szív és ész, többnyire a pénztárca az úr

A vezető FMCG-márkáknak óriási felelősségük, és ebből következően még rengeteg feladatuk van a fenntarthatóság terén. Ha megkérdezik, ma már mindenki, gyártók, kereskedő, fogyasztók is többé-kevésbé jól felmondják a leckét, mit kell tennünk közösen egy valóban fenntarthatóbb életért, gyártásban, üzletben, fogyasztásban, akár a mindennapok legapróbb szokásaiban. De ha a gyakorlatot nézzük, még rengeteg a teendő, hosszú az út.

Fekete Zoltán
ügyvezető főtitkár
Magyar Márkaszövetség

– A nagy márkák jó példát tudnak mutatni, ez elemi érdekük. Egyrészt folyamatosan az előtérben vannak, néha jogos, de gyakran igaztalan, pontatlan információkon alapuló kritikákat is kapnak, ezekre reagálniuk kell. Másrészt a valóban példamutató gyakorlatuk – amennyiben ez őszinte, átlátható és főleg ellenőrizhető, tehát nem „greenwashing” jellegű – követendő jó példa lehet a többi gyártónak, de a fogyasztóknak is. Az ismert márkák ugyanis erős érzelmi kötődést igyekeznek kialakítani a vásárlóikkal, utóbbiak pedig így nemcsak a márkával, de annak „személyiségével”, az általa közvetített értékekkel, például a fenntarthatósággal is könnyebben azonosulhatnak – fogalmazza meg Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség ügyvezető főtitkára.

Azt is érdemesnek tartja megjegyezni, hogy nem feltétlenül mindig a „nagy” márkák mutatják az utat a kisebbeknek, ez éppenséggel lehet fordítva is. Egyre gyakoribb, hogy feltörekvő brandek, startupok állnak elő olyan úttörő megoldásokkal, amelyeket aztán a „nagyok” vesznek át.

– A gyártók nagyon szűk úton járnak, amikor egyszerre igyekeznek megfelelni a szigorúbb szabályozásoknak, a magasabb fogyasztói elvárásoknak, és persze az alapanyag-hiányos, dráguló üzleti környezet kihívásainak. Az idén bevezetett EPR-rendszer óriási anyagi és adminisztratív terheket ró a piaci szereplőkre, és ez a jelenlegi inflációs helyzetben még inkább nehezíti a pályát a „fenntarthatósági arénában”. Az év végén már jobban látjuk a helyzetet, a forgalmat, de az már most érzékelhető, nem lesz könnyű dolga a szabályokat maradéktalanul betartó, gyakran túlteljesítő márkáknak – állapítja meg Fekete Zoltán.

Kihívások előtt az élelmiszeripar

A FÉSZ-nek az Európai Élelmiszergyártók Konföderációjának tagjaként jó rálátása van az uniós jogalkotás és az uniós élelmiszeripar fejlődésére, ezt próbálja meg behozni a magyar szakmai beszélgetésekbe. A FÉSZ egyrészt ezt a jövőképet importálja hazai kontextusba, másrészt, szakmai szövetségként alapvetően a szabályozói környezet alakításában képviseli azokat az általános szempontokat, amelyek mentén a hazai élelmiszergyártók fókuszálni tudnak a fenntarthatóság felé vezető céljaikra.

Vörös Attila
ügyvezető igazgató
FÉSZ

– Ha sikerül jól „lobbiznunk”, akkor akár még fenntarthatósági ösztönzőket is viszontláthatunk a munkánk nyomán a jövőben a hazai szabályozási környezetben. Persze ehhez az is kell, hogy a normál üzletmenetet ne borítsák azok a tényezők, amelyekre most rövid távon kell megoldást találni, és amelyek miatt a kormányzat se a legnyitottabb a távolabbi fenntarthatósági szempontokat is magába foglaló javaslatokra – világít rá Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója.

Meglátása szerint jelenleg a legnagyobb rövid távú kihívás a hazai csomagolási hulladékok után fizetendő gyártói felelősségi díjak júliustól érvényes változása. Azonban arra is figyelni kell, hogy az uniós jogalkotás merre megy.

– A Green Deal keretében számos olyan jogszabályi változás van készülőben, ami komoly hatással lesz az élelmiszergyártókra. A csomagolási irányelv helyébe szigorúbb rendeleten dolgoznak, ami jelen állás szerint jelentős változtatásokat fog megkövetelni a cégektől, komoly csomagolásfejlesztéseket fog indukálni. Emellett a zöld állítások szabályozása a cégek fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációjára lesz korlátozó hatással. Készül fenntarthatósági keretszabályozás is, ami kiegészítve részletszabályokkal komoly irányváltást jelent majd az átlagos magyar élelmiszergyártóknak. Már nem csak az eddig bevett minőség, ár vagy élvezeti érték paraméterek mentén kell megfelelni a kiélezett versenyben, de mindezt még fenntarthatóbban is kell csinálni – emeli ki Vörös Attila.

Ma már mindenki jól felmondja a leckét, de a gyakorlatban még sok a teendő

Nem ösztönöz az EPR a jó megoldásokra

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (angol elnevezéséből rövidítve EPR-rendszer) bevezetését, illetve a meglévő ilyen rendszerek újonnan megfogalmazott minimálkövetelményekhez való igazítását az Európai Bizottság által 2018-ban módosított irányelvek tették kötelezővé. Magyarország a környezetvédelmi termékdíjtörvényt EPR-rendszernek tekintette, így 2023-ra kellett azt az irányelvi elvárásokhoz igazítani.

Nagy Miklós
ügyvezető főtitkár
CSAOSZ

– A koncessziós rendszer új helyzetet teremtett, ami az EPR rendszer kidolgozásának jelentős késését okozta. A teljes hazai gazdaságra gyakorolt hatásához képest elenyésző idő alatt készült el, és még kevesebb időt adott a gazdaság szereplőinek a felkészülésre – mutat rá Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai igazgatója.

Kifejti: a kiterjesztett gyártói felelősség lényege az, hogy a gyártó nemcsak a termékéért felelős, hanem annak – esetünkben – a csomagolásából keletkező hulladékáról is gondoskodnia kell. Az EPR-rendszer 2023. július 1-jei hatályba lépése mellett megmaradt a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás is, a csomagolószerek/csomagolások tekintetében ez párhuzamos rendelkezést jelent. Az EPR-rendszer a csomagolásra, illetve a termékét csomagoló, illetve csomagolt terméket Magyarországra behozó vállalatokra vonatkozik. Az EPR-szisztéma nem teljesen ismeretlen hazánkban, mert 2004 és 2012 között már az ún. koordináló szervezetek irányítása mellett ilyen rendszer működött – roppant hatékonyan.

– A koncessziós rendszer és az általa üzemeltetett EPR-rendszer nem is annyira az újdonsága miatt, hanem a részleteiben ki nem dolgozott szabályozás erőltetett bevezetése, de még inkább az európai szinten példátlanul magasan megállapított díjtételek miatt okoz a gazdaságban nagy problémát és gerjeszt inflációt. A kialakított díjtételek nemcsak irreálisan magasak, és nem tükrözik sem a környezetvédelmi megfontolásokat, de nem is ösztönöznek a környezeti szempontból kívánatosabb megoldások irányába. Pedig sok jó példa áll rendelkezésre – jegyzi meg Nagy Miklós.

Egyre gyakoribb, hogy feltörekvő brandek állnak elő olyan úttörő megoldásokkal, amelyeket aztán a „nagyok” átvesznek

„A felelős vezetés az alapja a hosszú távú sikernek”

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 130+ vállalat előremutató gondolkodású, első számú vezetőjének közössége, mely együtt dolgozik azon rendszerek átalakításának felgyorsításán, melyek a klímasemleges, természetpozitív és igazságosabb jövőhöz szükségesek.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

– Szerencsére jelentős elmozdulás történt az elmúlt években a személyes felelősség felismerése területén. Az EU Zöld megállapodást támogató szigorodó szabályozása pedig ösztönzőleg hat. A vállalati fenntarthatósági jelentési direktíva (CSRD) legalább 1000 hazai céget közvetlenül érint 2024. január 1-től. Mindezek hatására egyre több vállalat szeretne a BCSDH tagjai közé tartozni és aktív szerepet vállalni – tájékoztat Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója. – A nemzetközi és hazai trendek, a rosszul működő rendszerek okainak feltárása, a fenntarthatósági kihívások vállalati működésre gyakorolt hatásainak, lehetőségeinek feltárása mellett aktívan keressük és megosztjuk a már létező megoldásokat, partnerségeket a Time to Transforms 2030 programunk keretében. Ennek egyik eleme az évente megrendezett Fenntarthatósági Partnerkereső eseményünk, ahol az átmenet felgyorsítása érdekében a fenntarthatósági szolgáltatásokat, terméket kínálókat kötjük össze a keresőkkel. Hamarosan indul az ESG-képzésünk, mely a témában átfogó képet ad és a CSRD-szabályozás gyakorlatba ültetésére is kínál konkrét megoldásokat.

A fenntartható vállalati működést átfogóan ismertető, „A jövő vezetői” tehetségprogramjukat az elmúlt 10 évben tagvállalataik több mint 300 vezetője végezte el és vált tagjává az aktív Alumni közösségnek. Számos személyes sikertörténet igazolja, hogy a felelős vezetés az alapja a hosszú távú üzleti sikernek.

Már nem csak az eddig bevett minőség, ár vagy élvezeti érték paraméterei mentén kell megfelelni a kiélezett versenyben

Célegyenesben a kötelező vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló szabályozás

Az Európai Bizottság 2021 áprilisában fogadta el a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvre (CSRD) vonatkozó jogalkotási javaslatot. Ez a javaslat előírja a hatálya alá tartozó vállalatok számára, hogy az Európai Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában elfogadott európai fenntarthatósági jelentéstételi standardoknak (ESRS) megfelelően, kettős lényegességi szempontok alapján készítsenek jelentést.

Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, nagy közérdekű szervezeteknek, amelyekre már a nem pénzügyi beszámolási irányelv (NFRD) vonatkozik, 2025 elején (a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan) kell közzétenniük az első ESRS-nek megfelelő fenntarthatósági kimutatásokat.

A többi nagyvállalatnak egy évvel később, azaz 2026 elején (a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan) kell majd jelentést tennie.

A tőzsdén jegyzett kkv-knak további egy év áll majd rendelkezésükre, hogy elkészítsék fenntarthatósági kimutatásaikat a konkrét szabványok alapján, 2028-ig további önkéntes kívülmaradási lehetőséggel.

Az ESRS-standardok jelentős változást jelentenek, mivel a vállalatok fenntarthatóság iránti elkötelezettség bizonyítására új és szigorú kötelezettségeket írnak elő, továbbá, ezeket a fenntarthatósági nyilatkozatokat könyvvizsgálni is kell. A vállalatoknak első lépésként fel kell mérniük, hogy a CSRD hatálya alá tartoznak-e, és hogy mikor szükséges az első ESRS szerinti fenntarthatósági nyilatkozatot közzétenniük. //

Térhódítás régión innen és túl

Az elmúlt évben a Munch ételmentő alkalmazás jelentős eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb siker, hogy Csehország után az applikáció már Szlovákiában is elérhető, így most már három országban segítenek csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, ami jelentős előrelépés a régióbeli terjeszkedésben.

– Sikerült elérnünk az országos lefedettséget Magyarországon, és folyamatosan bővülünk az újabb helyi üzletek bevonásával. Ezenkívül olyan meghatározó nemzetközi kiskereskedelmi láncok is csatlakoztak a platformhoz, mint a SPAR Magyarország és a PENNY, utóbbi mind Magyarországon, mind pedig Csehországban, illetve a Starbucks is velünk együtt tesz az ételpazarlás ellen mindhárom országban. Ezek a stratégiai partnerségek kiemelkedő mérföldkövek a Munch küzdelmében az élelmiszer-pazarlás ellen – ismerteti Perepelica Kirill a Munch társalapítója.

A jövőben további terjeszkedési tervekkel és új projektekkel készülnek, amelyeknek a megvalósításán jelenleg is dolgoznak.

– További piacokon szeretnénk elindulni a régióban és azon túl. Terjeszkedési terveink között olyan országok szerepelnek, mint Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Görögország és további országok a régión túl. Célunk, hogy az ételmentés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé tegyük, és hozzájáruljunk az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez ezeken a területeken is.

Összességében az elmúlt időszakban a Munch számára kedvező globális fenntarthatósági trendek és az élelmiszerárak növekedése új lehetőségeket teremtettek. Lehetővé tették számukra, hogy gyors ütemben növekedjenek itthon, Szlovákiában és Csehországban. Ezt az is jól mutatja, hogy 2023 júniusában a Munch több mint tízszeres növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. //

Új dm-termékek a szépség, az egészség és a fenntarthatóság jegyében

A dm drogéria idén tavasszal ismét 700 új termékkel bővítette kínálatát az arcápolás, a natúrkozmetika, reform élelmiszer, gyógytermékek, szájápolás és háztartás kategóriákban, a szépséget, egészséget és fenntarthatóságot fókuszba helyezve. Az új termékek bevezetését vásárlóik megkérdezésére alapozták. A bővítésnek köszönhetően ismét több magyar márka termékei is helyet kaptak a dm polcain és online shopjában.

A fenntarthatóság a háztartási szortiment bővítésénél volt a fő szempont. A fenntarthatóság az utóbbi években egyre erőteljesebben jelenik meg a vállalat működésének különböző területein is, legyen szó akár a mindennapi működésről, a kollégák képzéséről vagy a társadalmi felelősségvállalásról.

A kozmetikai újdonságok között pedig kizárólag hivatalos natúrkozmetikai minősítéssel rendelkező termékek kapnak helyet. A szortimenten belül az Alverde dm márka mellett számos magyar márka mutatkozott be nagy sikerrel az elmúlt években. //

A kkv-knak több ösztönzőre lenne szükségük a fenntarthatóság javításához

A milánói SDA Bocconi egyetem a Generali SME EnterPRIZE projektjének keretében készített egy kutatást az európai kkv-król, melynek első eredményeit az ENSZ mikro-, kis- és középvállalkozások napján, június 27-én mutatták be. A kutatásban összesen 9 európai ország több mint 1200 kkv-vezetőjét és tulajdonosát kérdezték meg.

A megkérdezett kkv-k elsősorban azt várják a döntéshozóktól, hogy adókedvezményekkel, uniós támogatási alapokkal és oktatási kezdeményezésekkel segíthetnék a vállalkozások fenntarthatósági törekvéseit.

A fenntarthatósági célkitűzések teljesülésének fő akadályaként elsősorban az energiaárak és az infláció megugrását, valamint az ukrajnai háborút jelölték meg a felmérés résztvevői.

A vállalkozások több mint 50%-a jelezte, hogy a szabályozó intézményi háttér hiánya és a bürokrácia akadályozza erőfeszítéseiket, ez az arány 2022-höz képest megduplázódott. A kkv-k 49%-a emelte ki az állami ösztönzők hiányát, szemben a tavaly mért 28%-kal. Ezen kívül évről évre jelentősebb problémaként rajzolódik ki a válaszokból az egyértelmű jogszabályi keretek hiánya és a vállalaton belül rendelkezésre álló készségek és kompetenciák hiányosságai is.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a fenntarthatósági tervvel rendelkező vállalkozások 52%-a tudott profitálni a NextGenerationEU (az Európai Unió több mint 800 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköze) alapokból érkező forrásokból, míg a fenntartható üzleti gyakorlatot mellőző vállalkozások körében ez az arány csupán 20% volt.

Azok a cégek, amelyek a legjobban kidolgozott fenntarthatósági terveket követték, ellenállóbbnak bizonyultak a külső piaci kihívásokkal szemben is. Az is jól látható, hogy a fenntarthatóságra összpontosító vállalatok nem csupán környezeti hatás szempontjából teljesítettek jobban (82%), de nagyobb ügyfél-elégedettséget (75%) értek el, és a vállalati hírnévre (64%) is pozitív hatással volt a felelős működés.

Magyarország (38%) a 43%-os európai átlag alatt teljesített, bár a tavalyi évvel összevetve ez 4 százalékpontos növekedést jelent.

Jogsértő hárítás

Versenyjogi szempontból jogsértőnek minősülhet a gyártó, illetve külföldi előállítás esetén a forgalmazó cégek által fizetendő hulladék-újrahasznosítási díjak összehangolt tovább hárítása a vevőkre.

Az áremelések helyett a nemzeti versenyhatóság a csomagolások fenntarthatóbbá tételét javasolja a cégek számára, amely a nemrég lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatai alapján hozzájárulhat költségeik csökkentéséhez, így az élelmiszerárak mérséklődéséhez.

Az ipari termelés (így az élelmiszergyártás) környezetterhelésének igazságos kompenzálására, uniós szabályozás nyomán nemrég bevezetett ún. kiterjesztett gyártói felelősségi díj célja, hogy a terhelés kiváltói – a gyártók vagy külföldi előállítás esetén a forgalmazók – megfizessék a hulladékkoncesszor felé a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelésének költségét. Lényeges azonban, hogy a díjtételt a jogszabályok egyértelműen „gyártói felelősségi kötelezettségként” határozzák meg, nem pedig a vevőkre (azaz közvetve vagy közvetlenül a fogyasztókra) áthárítandó költségelemként. Amennyiben a díjtételt az érintettek összehangoltan hárítják át a vevőkre, együttműködésük versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet, és súlyos jogi következményekkel járhat – figyelmezteti a piaci szereplőket a Gazdasági Versenyhivatal. //