Év végére veszteségbe fordultak a bankok

A végtörlesztés és romló hitelportfólióik miatt 150 milliárdos veszteséggel zárták a bankok az utolsó negyedévet. A tőkehelyzetüket az anyabankok rendezték, hitelt viszont egyre kevésbé adnak a vállalkozásoknak.

Tizenhárom év után 2011-ben ismét veszteséges lett a magyar bankrendszer: a részvénytársasági formában működő hitelintézetek adózás után 92,6 milliárd forintos mínuszban zárták az esztendőt – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tegnap közzétett adatokból.

Különösen az utolsó negyedév sikerült nagyon rosszul, három hónap alatt csaknem 150 milliárd forintnyi veszteséget szenvedtek el a bankok. Az utolsó három hónap rossz eredménye főleg a végtörlesztéssel kapcsolatos leírások következménye, ezek összege az év végéig meghaladta a 174 milliárd forintot. Az év egészét nézve viszont az eredményre a romló portfóliók miatt megképzett céltartalékok voltak a legrosszabb hatással. Összesen 528,3 milliárd forintnyi céltartalékot és értékvesztés miatti leírást kellett tavaly elkönyvelnie a bankrendszernek, ez 40 százalékkal több a 2010-esnél.

Ahogy azt többen is előre jelezték, a bankrendszer mérlege leépítésével és a hitelezés visszafogásával reagált a veszteségekre. A mérlegfőösszeg valószínűleg mindössze azért nem csökkent az év egésze során, mert a forint az év végére történelmi mélypontja közelébe gyengült, az esztendő utolsó hónapjaiban viszont jól látható a zsugorodás. Decemberben 1150 milliárd forinttal, 28906 milliárdra csökkent a bankok mérlegfőösszege. Ebben döntő szerepe volt a hitelállomány apadásának. A teljes szektor kihelyezéseinek értéke 17582 milliárd forintra csökkent, a háztartásoknál 3,7, a vállalatoknál 3,3 százalékos volt az állomány visszaesése. A lakossági hiteleknél az állomány csökkenése a végtörlesztések miatt gyorsult fel, a vállalatoknál a hitelezés visszafogása okozhatta a mérséklődést. A PSZÁF szerint kedvezőtlen fejlemény, hogy az első kilenc hónap átlagához képest négyszer gyorsabb ütemben csökkent a vállalati hitelezés az év utolsó hónapjában.

A hitelportfóliók minősége ugyanekkor tovább romlott. Ebben szerepet játszott a végtörlesztés is, hiszen ez a lehetőség csak a jó hiteleseknek járt, így a kölcsönök visszafizetésével a jobb minőségű állomány csökkent. A minősítési kötelezettség alá eső mérlegtételek közül a szeptemberi 7,2 százalékról 8,6 százalékra ugrott a kétes és rossz besorolású hitelek aránya. A bankok hitelállományából már csaknem 11,5 százalékot tesz ki a 90 napon túl lejártak aránya, a vállalati hitelek 15,4, a lakosságiak több mint 13 százaléka késedelmes már több mint három hónapja. A háztartási devizahiteleknél még magasabb az arány, a devizaalapú jelzálogkölcsönöknél a 14 százalékot is meghaladja. Nagyon sokan vannak azok is, akik késnek a fizetéssel, de késedelmük még nem érte el a 90 napot. Összességében véve 100-ból 36 devizaalapú jelzáloghitelesnek vannak hoszszabb-rövidebb elmaradásai a törlesztőrészletek fizetésével, vagyis az adósok kevesebb mint kétharmada törleszt már csak pontosan.
A végtörlesztés hatása a betétállományon nem látszott meg, hogy tavaly decemberben hasonló mértékben gyarapodott a háztartások megtakarítása, mint 2010-ben, vagyis csaknem 100 milliárd forinttal nőtt a lakossági betétállomány. A nem pénzügyi vállalkozások ugyan több mint 60 milliárd forintot kivontak, de a lakosságnak köszönhetően még így is nőtt a banki betétállomány.

A bankok tőkéjére viszont hatással lehetett a végtörlesztés, a részvénytársasági formában működő hitelintézetek saját tőkéje ugyanis 4,5 százalékkal, 2522,6 milliárd forintra szakadt össze decemberben. Gond azonban nincs, a tulajdonosok ugyanis azoknál a bankoknál, amelyeknél szükség volt erre, pótolták a veszteségek miatt lecsökkent tőkét. Így a bankrendszer átlagos tőkemegfelelési mutatója az év végén is magas, 13,47 százalékos volt.

Bár a szövetkezeti hitelintézetek profitja is mintegy a harmadával kevesebb lett 2011-ben, mint egy évvel korábban, a takarékok még mindig nyereségesek. A hitelezés terén is engedékenyebbek a bankoknál, decemberben például mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben bővítették az állományukat. A háztartásoknál főleg a forint hitelállományuk nőtt, ez minden bizonnyal a végtörlesztéshez igénybe vett hiteleknek köszönhető. Ezzel jól fizető hitelesekhez juthattak, ami nem is árt, a takarékok portfólióinak minősége ugyanis a bankokénál is rosszabb, lakossági devizahiteles ügyfeleiknek például a fele késedelmesen fizet. (Herman Bernadett, Világgazdaság Online)