Eszköz vagy élményforrás az internet a magyar felhasználóknak?

Még a legaktívabb internetezők számára is inkább az életvitelhez, annak menedzseléséhez elengedhetetlen eszköz az internet, nem pedig „játékszer” vagy „élményforrás”. Ötféle digitális fogyasztó szokásait ismerteti a GfK Hungária Digital Connected Consumers 2011 tanulmánya.

Már a viszonylag idősebb korosztály tagjai közül is egyre többen fedezik fel a világháló előnyeit, illetve azt, hogy az online ügyintézés által időt és pénzt takaríthatnak meg, egyszerűsíthetik életüket. Másfelől éppen ebben a korosztályban még mindig tapasztalható egyfajta félelem az internetes tartalmaktól. Főként a középkorúak (30-49 éves internetezők) gondolják úgy, hogy az interneten megjelenő tartalmakat nagyobb szigorral kellene ellenőrizni, valamiféle struktúrába rendszerezni.

Az e-világ iránti bizalom tekintetében generációs különbség figyelhető meg: a netezők egyharmadára jellemző attitűd a nagyfokú involváltság. Többnyire a fiatalok, tanuló státuszúak körében gyakori a digitális eszközökhöz, a világhálóhoz való erősebb kötődés, akár érzelmi alapon is.

„Az internetet elsősorban az innovatív, hedonista habitusú fiatalok használják, akik főleg az internetezés élményét keresik. A legtöbb kereskedelmi vállalat és szolgáltató szempontjából értékes célcsoportnak tartott 18-49 éves internetezői társadalom azonban inkább praktikus célokra használja a világhálót” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A GfK Hungária öt markánsan eltérő csoportot különített el a digitális világhoz való viszonyulásuk alapján.

A GfK Hungária által meghatározott digitálisattitűd-szegmensek

1.Megszállottak:

A nethez érzelmileg kötődő fiatalok virtuális világa
Jelenleg körülbelül 230 ezren tartozhatnak ebbe a csoportba. Erősen jellemző rájuk a multitasking, a digitális eszközök halmozása és azok felhasználói profiljának testre szabása – ez már csak presztízsből is. Az internetezés és a digitális „kütyükkel” való foglalatoskodás szinte teljesen kitölti szabadidejüket, társasági életüket is inkább ezeken keresztül élik – természetesen a social media intenzív jelenléte mellett. Egyértelműen innovátorok és korai adaptálók. Számukra a legfontosabb kereskedelmi és marketing üzenet a mobilitás, a hordozhatóság, illetve az, hogy minden pillanatban „online legyenek”. A közösségi oldalakról való hosszabb „kimaradás” elfogadhatatlan e csoport tagjainak. Az internet praktikus oldalával kapcsolatos marketingüzenetekre kevésbé fogékonyak, az élményt középpontba helyező ajánlatokra célszerű a hangsúlyt helyezni.

2.Neten lógók:

Online ügyintézés és a web2-es tartalomfogyasztás
A mintegy 320 ezer fős szegmens jelentősen eltér az előbbitől abban a tekintetben, hogy az internetezésre használt eszköz iránt csekélyebb a kötődés. Fontos számukra, hogy az interneten megjelenő tartalmakhoz hozzászóljanak, azokat szerkeszthessék. Ebben a körben népszerűek az olyan oldalak és tevékenységek, mint pl. a Wikipédia vagy a blogírás. A célcsoport egyértelműen interaktív, és erre már az online ügyintézés megjelenése is utal. Jellemzően pályakezdő és 30-39 éves férfiak alkotják ezt a szegmenst, akik életüket az online lét segítségével teszik gördülékenyebbé. Az interaktív internetezésre, a felhasználói visszajelzéseket lehetővé tevő applikációkra és az online élet előnyeire vonatkozó marketing üzenetre reagálnak.

3.Kütyümániások:

Középpontban a mobilitás, a hordozhatóság
Közel félmillióan lehetnek. Nem az internetezésben mint tevékenységben lelik örömüket, hanem az ehhez tartozó, lehetőség szerint mobil eszköz használatában. Előszeretettel fedezik fel legkorszerűbb eszközeiken az újabb funkciókat. A szegmenst „materiális affinitás” jellemzi abban az értelemben, hogy a csoport tagjai számára kevésbé a virtuális világ jelenti a vonzerőt, mint inkább egy-egy új eszköz, funkció felfedezéséből, kitapasztalásából adódó sikerélmény. Ennek megfelelően az előző szegmensekhez képest kevesebbet is interneteznek, és azt is inkább hordozható eszközökön teszik. A böngészés esetükben kevésbé interaktív, a „passzív internetezési tevékenységek” dominálnak (pl. mások fotóinak, közösségi oldalakon elhelyezett profiljának megtekintése, fájl- és videómegosztó oldalak látogatása). Esetükben a marketingkommunikációs kihívás igen egyértelmű: az eszközt érdemes középpontba helyezni.

4.Célzott tájékozódók:

Racionális netezés

A világhálón végzett tevékenységüket elsősorban racionális elemek vezérlik. Számukra az internetezés nem a kapcsolatépítésről, élménykeresésről, játékról, a közösségi háló kiterjesztéséről szól, hanem a folyó ügyek online menedzseléséről. Körülbelül 750 ezer internetező viszonyul ilyen módon a világhálóhoz. Nem kötődnek a közösségi oldalakhoz, a web2-es tartalmakhoz, és csak igen gyenge „érzelmi szálakkal” kapcsolódnak a használt hardverekhez is. Az online ügyintézés és az e-kapu esetükben a sikeres marketingkommunikáció központi eleme.

5.Bizalmatlanok:

Az online tartalmak szigorúbb szabályozását várják
Visszafogottabb internetezési tevékenységük hátterében a világhálón terjedő vírusoktól való félelem és a személyes adatok megóvása fedezhető fel. A legkevésbé innovatív szegmens, a többséghez képest későn reagálnak az IT- és telekompiacokon megjelenő új termékekre, szolgáltatásokra. Esetükben a legvonzóbb termékek és szolgáltatások is inkább már a tévézéshez és a navigációhoz kötődnek, nem annyira az online léthez. Körülbelül 1,1 millió fős létszámukkal jelenleg ők alkotják a legnépesebb szegmenst.