Emelik növekedési előrejelzéseiket az elemzők

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2017. 05. 17. 11:35

Az első negyedévi 4,1 százalékos GDP növekedési ütemet kedvező meglepetésként fogadták a piaci elemzők és kilátásba helyezték, hogy a részletes adatok megismerése után fölfelé korrigálják az idei és a jövő év egészére vonatkozó előrejelzéseiket.

kosar02

A KSH jelentése szerint 4,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt az éves növekedés. Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal emelkedett a GDP volumene. Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált. Utoljára 2014 második negyedévében nőtt hasonló mértékben a GDP, akkor 4,5 százalékkal. Első negyedévben 2006 óta nem volt magasabb növekedés.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi kilátások alapján – többek között az építőipari fellendülés, valamint a beruházások uniós forrásokon alapuló bővülése miatt – idén 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság.
A pontos értékeléshez meg kell várni a részletes adatokat, fűzte hozzá. A jelentős gyorsulásra a bázishatás miatt számítani lehetett, tavaly ugyanis az első negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt az éves szintű növekedés. Idén az ipar közel 8 százalékos, az építőipar 25 százalékos növekedést ért el az év első három hónapjában. A szakember szerint az építőipari bővülésben az állami kiadások is szerepet játszanak, a múlt év végén jelentős kiadásokról döntött a kormány, ezek pedig már az építőipar és a GDP első negyedéves számaiban is megjelentek.
A kiskereskedelem és a lakosság fogyasztása is fontos a GDP alakulása szempontjából. Az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. A béremelkedésnek ugyanis csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többletnek egy másik része a szolgáltatásoknál jelent meg – tette hozzá a K&H elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az erősebb bázis – és a kevesebb munkanap – miatt a második negyedévben kissé gyengülhet a dinamika, azonban az igen gyenge tavalyi harmadik és negyedik negyedév, valamint az év közben tovább gyorsuló beruházások és fogyasztás hatására az év második felében 4 százalék fölé gyorsulhat a növekedés.
A Takarékbank éves átlagos növekedési előrejelzését – a később megjelenő részletes adatoktól függően – 4 százalék közelébe módosíthatja a mostani 3,6 százalékról. Az idei évben a növekedést érdemben húzzák a beruházások, amit a lakás- és irodaépítési boom, a Mercedes, az Audi és más feldolgozóipari beruházások, a felfutó állami és EU által támogatott beruházások is élénkítenek. Ezek hatása az év második felében jelentkezhet, de áthúzódik a következő évre is. A fogyasztás az erősödő reálbér növekedés, a foglalkoztatás növekedése, a háztartások óvatossági megtakarításainak csökkenése miatt tovább gyorsulhat az év hátralevő részében. Jövőre a növekedés kissé meghaladhatja a 4 százalékot.
A magyarországi gazdaság növekedése régiós szinten is kiemelkedő, csupán a román GDP nőtt 5,7 százalékkal, a szlovák GDP 3,1 százalékkal bővült, míg a cseh GDP növekedése – bőven meghaladva a várakozásokat – 2,9 százalékos volt, jegyezte meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a tavalyi gyenge évzárást követő gazdasági felpattanás még az elemzői várakozásokat is komolyan felülmúlta, valószínűleg az ipar erősödése és annak exportra gyakorolt hatása okozhatta a meglepetést.
A felhasználási oldalt tekintve továbbra is a fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje, de a beruházások is – a beinduló uniós projektekre és a versenyszférában zajló (főleg feldolgozóipari) nagyberuházásokra tekintettel – igen komolyan járulhattak hozzá a növekedéshez. A nettó export is pozitív hatással lehetett a GDP-növekedésre, annak ellenére, hogy a belső kereslet felfutása a fogyasztás és beruházások magas importtartalma miatt a behozatalt is komolyan élénkíthette.
Az ING által erre az évre előre jelzett 3,5 százalékos gazdasági növekedés így vélhetően pozitív revízióra szorul. Az első negyedévi adatok fényében az NGM által várt 4,1 százalékos idei GDP-növekedés már egyáltalán nem tűnik túlzóan optimistának.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint magasabb fokozatba kapcsolt a növekedés az első negyedévben, de szerepet játszott az is, hogy a tavalyi első negyedéves bázis kifejezetten alacsony volt.
Az adatközlés előtt az Erste növekedési becslése 3,4 százalék volt erre az évre. Az első negyedéves adatok ismeretében felfelé mutató kockázatokat látnak, azonban a részletek ismerete nélkül egyelőre nem módosítják azt. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság erősödik és fokozódik az inflációs nyomás, az MNB várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni, a jelenlegi alacsony szinten fogja hagyni a kamatokat idén és 2018-ban is.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a naptárhatással, illetve szezonálisan is kiigazított növekedési ütem a nyers adattól csaknem fél százalékponttal elmaradt, de így is erőteljes bővülést jelez.
A korábbi havi adatok alapján az ipar teljesítményének javulása többek között a régebben húzóágazatnak számító elektronika és optika erősödését is tükrözte, nem csupán az utóbbi években kiépült autóipari kapacitások járultak hozzá. Az építőiparban az alacsony bázis miatt lehetett viszonylag nagy a növekedés gyorsulása, a szolgáltatások teljesítményét a továbbra is erősödő belső kereslet támogatta.
A CIB előrejelzése szerint az első negyedéves adatot figyelembe véve akár jelentősen 3 százalék fölötti, de várhatóan 4 százalékot el nem érő éves növekedési ütem valószínűsíthető erre az évre. Frissített éves prognózist a részletes első negyedéves statisztika publikálása után teszik majd közzé, tette hozzá. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink