Magazin: Egyszer volt, hol nem volt: Business Days 2018 (1. rész)

Hermann Zsuzsanna
ügyvezető-főszerkesztő
Trade magazin

Kedd délelőtt Hermann Zsuzsannának, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztőjének köszöntője után a mindenki által csak „Pál Feriként” ismert római katolikus pap és mentálhigiénés szakember Hol volt, hol nem volt…. – Hogyan emlékezzünk a múltunkra és hogyan álmodjuk a jövőnket címmel tartott előadást.

Pál Ferenc
római katolikus pap,
mentálhigiénés szakember

Feri atya meggyőző stílusban beszélt a mentálhigiéné lényegéről: hogyan lehetünk eredményesek úgy, hogy közben elégedettek és boldogok maradunk, megőrizzük egészségünket és kapcsolatainkat. Rámutatott, elégedettségünk összefüggésben van múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel. Aki jól van a jelenben, annak életcéljai „minőségiek”, és meg tud határozni magának hosszú távú, belső, nem-én-központú, valamint önmagán túlmutató életcélokat is.

Érzékeny pontjaink

Az első nap makrogazdasági kerekasztal-beszélgetését Krizsó Szilvia kommunikációs tanácsadó és tréner vezette, aki a szakma jelenlegi legégetőbb problémáiról kérdezte a vitára meghívott vendégeket: a munkaerőhiányról, a digitalizáció eredményeiről, technológiai kihívásokról, üzletfinanszírozásról, szabályozói környezetről.

Dr. Fábián Ágnes
elnök
Magyar Márkaszövetség

Dr. Fábián Ágnes, a Magyar Márkaszövetség elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója még nem tartja kritikusnak a hazai munkaerőhiányt.– Elsődleges feladat a meglévő munkaerő megtartása, vonzó munkakörülmények kínálása. Ma a kékgallérosok megtartása követel nagyobb anyagi áldozatot. A munkáltatónak számos feladattal kell megküzdenie; szellemi tőkét kell invesztálnia, részt vállalni a duális képzésből, együttműködni a felsőfokú oktatási intézményekkel. A magyar gazdaság fejlődésének nem elsősorban a munkaerő kell hogy a motorja legyen: technológiaintenzív, hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség. A fiataloknak nyelveket, az informatika világát kellene oktatni, lexikális helyett az üzleti tudást – már az általános iskolában –, és meg kellene teremteni az oktatási szintek közötti átjárhatóságot.

Balázs Ildikó
társelnök
OKSZ

Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség társelnöke, az Auchan Retail Magyarország minőségügyi és vállalati kapcsolatok igazgatója szerint a munkaerő nemcsak a kereskedelem problémája, de nemzetgazdasági, sőt nemzetközi gond is.

– A munkaerő ágazatok és országhatárok között is mozog, elsősorban a magasabb bér irányába. A foglalkoztatási szint nem változott, a bérek növekedtek. A gazdaság más területeihez képest a kereskedelem nehezebb helyzetben van – a legkézenfekvőbb feladat itt a szakképzés fejlesztése, valamint a cafeteria-rendszer változásához való alkalmazkodás.

Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója kihangsúlyozta, hogy ágazati mérések szerint a kereskedelemből 30 ezer dolgozó hiányzik.

Kozák Ákos
ügyvezető igazgató
GfK Hungária

– 20-30 százalékkal csökkentené a hiányt az EU-ban megszokott hatékonyságú munkavégzés. A digitalizáció mindössze egy gyűjtőfogalom – van, ahol ez a robotizációt jelenti, máshol az ipar 4.0-t. Egyes előrejelzések a magyarországi munkahelyek 60 százalékának 10 éven belüli átalakulását vetítik előre, más jóslatok szerint egy-két évtized múlva kétosztatú lesz a munkaerőpiac: egy digitális íráskészséggel rendelkező tudáselitre, valamint egy olyan széles, „csereszabatos” rétegre oszlik, amelynek munkáját helyettesíthetik a robotok. A magyar munkaerő lehetne versenyképes, de nem az, és nem is próbál hatékonyabb lenni – a verseny hiánya miatt nem kényszerül erre –, a fiatalabb generációkból pedig még a lojalitás is hiányzik.

Szőllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy vélte, sok cég 3-4 évvel ezelőtt még nem érzékelte a hatékonyságnövelés kényszerét.

Szőllősi Réka
ügyvezető igazgató
ÉFOSZ

– Az élelmiszeriparban akut probléma a munkaerőhiány – ma ez a legnagyobb gondunk. Egyes régiókban komoly problémája, hogy a kormány által támogatott iparágak elvonzzák a dolgozókat. Egyes ágazatokat nem lehet gépesíteni, ezzel együtt az élelmiszeriparban sok területen megvan a digitalizálás lehetősége. A digitális agrárstratégia hiányossága, hogy inkább csak a precíziós gazdálkodásra és a nyomon követésre koncentrál.

Gál Lóránd, az Erste Bank kkv. régióvezetője szerint a munkaerőhiány kezdeti idejét illetően óriási regionális különbségek vannak az országban:

Gál Lóránd
régióvezető
Erste Bank

– Aki beruházásaihoz néhány éve Kelet-Magyarországot választotta, egyes mikrorégiókban kimondottan jól járt; megfelelő a szakképzés, ennél fogva jó munkaerő áll rendelkezésre. Az biztosan elmondható, hogy sem a túlélésért, sem a profitmaximalizálásért küzdő vállalkozók nem akarják majd kockáztatni jövőjüket az „emberi tényezővel” járó, egyre nehezebben kezelhető gondok miatt, és a robotizálás mellett döntenek.

Mekler Anita
partner
PricewaterhouseCoopers

Mekler Anita, a PricewaterhouseCoopers partnere kiemelte a további növekedés igényét:

– A hiány ellenére az iparágban a felső vezetők körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a vállalatok 30 százaléka még növekedést tervez, 50 százalékuk pedig stabil szinten tartást, holott már önmagában ez az utóbbi is nehéz az óriási fluktuáció miatt. Érzékelhető a fejlődés: új befektetők terveznek organikus növekedést, ezzel munkahelyteremtést az iparágban. A kormány következetes adópolitikát folytat a jövedelemadó-kulcsok alacsony, míg a fogyasztásiadó-kulcsok magasabb szinten tartásával. A hosszú távú stabilitás növelheti a befektetői bizalmat.

Értékesítési csatornák dzsungelében

Zsinkó Bálint
ügyvezető igazgató
HD Group

A Dzsungel könyve címmel rendezett beszállítói kerekasztal-beszélgetést Zsinkó Bálint, a HD Group ügyvezető igazgatója irányította. A moderátor azt kérte a résztvevőktől, hogy saját termékük szemszögéből nézve beszéljenek a piaci környezettel és a vásárlóerő alakulásával kapcsolatos elképzeléseikről, valamint promóciós stratégiájukról.

Pádár Katalin
ügyfélkapcsolati igazgató
Kantar Hoff man

A vitát Pádár Katalin, a Kantar Hoffman ügyfélkapcsolati igazgatója vásárlási trendeket és a szupermarketek pozícióját bemutató előadása nyitotta meg. A szakember kvalitatív kutatások eredményein keresztül mutatta be, milyen szemmel látják a fogyasztók a kereskedelmi láncok dzsungelét.

A cég által gyűjtött adatok szerint a hipermarketek súlya csökken, miközben a szupermarketek pozíciója erősödik. Az ár – bár még a legfontosabb tényező választáskor – jelentősége csökken, ugyanakkor a minőségi és kényelmi tényezők fontossága nő. A vásárlók a saját márkás termékekben a jó ár-érték aránnyal azonosítják.

Vuleta Zsolt
ügyvezető igazgató
Borsodi Sörgyár

Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az elmúlt két évben a sör kategóriájában is megjelent a növekedés:

– Más kategóriákhoz képest kissé megkésve, de ma már a sörök forgalmában is pozitív tendenciákat érzékelhetünk. Az olcsó sörök veszítenek piaci részesedésükből, a core és prémium kategóriájú termékek forgalma 5–15 százalékkal nő.

A horecán belül is megfordulni látszanak a közelmúlt negatív tendenciái – mind mennyiségi, mind minőségi téren –, mi is ebben a szegmensben építjük márkáink nagy részét, hiszen itt tudunk közvetlen kapcsolatba kerülni fogyasztóinkkal.

Sóskúti György
kereskedelmi igazgató
Nestlé Hungária

Sóskúti György, a Nestlé Hungária kereskedelmi igazgatója elmondta, a konjunktúrából a Nestlé is profitál:

– A jelentős bérkiáramlás főként az átlagosnál alacsonyabb jövedelműeket érinti, akik ennek jelentős részét élelmiszer-vásárlásra fordítják. Megjelenik a prémiumizáció igénye, a prémium vásárlás élményének keresése. A növekedés másik hajtóereje a vásárlói tudatosság fejlődése, az egészségtrendek érvényesülése. Az általunk szupermarketnek nevezett üzlettípusok a brand-jelenléttel különböztethetik meg magukat az úgynevezett diszkontoktól. Az üzleti jelenlét egyre inkább fókuszba kerül, az ezzel foglalkozó szakemberek értéke folyamatosan nő.

Perjés Ákos
kereskedelmi és marketing
ügyvezető igazgató
Haribo

Perjés Ákos, a Haribo kereskedelmi és marketing ügyvezető igazgatója kiemelte: termékeik a jutalom szegmensbe tartoznak.

– Egyre több pénz jut arra, hogy vásárlás után a fogyasztó megjutalmazza magát, ehhez növekvő választék áll rendelkezésére, ő pedig a volumen helyett egyre inkább minőséget fogyaszt. A szegmensben olyan erősek a gyártói márkák, hogy mellettük a saját márkák nem nagyon tudnak növekedni. A mi célunk a hibátlan disztribúció: ott kell lennünk mindenhol.

Ács Tamás
kereskedelmi igazgató
Unilever

Ács Tamás, az Unilever kereskedelmi igazgatója megerősítette kollégái véleményét:

– Arany éveket él a szakma – kereskedők és gyártók egyaránt. A minimálbér emelkedéséből és a munkaerőhiányból adódó bérnövekmény lecsapódik az élelmiszer- és a vegyi iparágban is. Az Unilever sok kategóriában van jelen, amelyek szinte mindegyike növekszik, és a trend folytatódhat, hiszen társadalmunkban még sok a kielégítetlen fogyasztási igény. Promóciós stratégiájuk kialakításakor a gyártóknak arra kell figyelniük, melyik láncot milyen típusú vásárlási igényekkel keresi fel a vásárló. A partnerekhez alkalmazkodva kell meghatározni, majd finomhangolni a szükséges aktivitásokat – persze az egyes láncok adta lehetőségekhez alkalmazkodva.

Gyenes András
ügyvezető igazgató
Scitec Nutrition

Gyenes András, a Scitec Nutrition ügyvezető igazgatója egy robbanás alatt álló kategóriát képviselt a beszélgetésben.

– A táplálékkiegészítőknek a sportos életmód trendjére építő kategóriája az elmúlt 10 évben a konjunktúra helyzetétől függetlenül két számjegyű növekedést mutatott, és ez várható a következő időszakban is. A cég jelenleg külföldi tulajdonban van, de a márka magyar, Magyarországról építünk globális brandet; 90 piacon vagyunk jelen a világban. A szakboltokból sikerült kimozdulnunk; egyre inkább elmegyünk az aktív fogyasztók irányába. Idén először – sikerrel – próbáltuk ki magunkat a hiperek és a diszkontok irányába, az ezeknek a csatornáknak és vásárlóiknak kifejlesztett „elkerülő szortimenttel”.

Árok Gábor
country manager
Monster Energy

Árok Gábor, a Monster Energy country managere ugyancsak érzékeli a vásárlóerő jelentős növekedését:

– Az energiaitaloké jelenleg ez a legdinamikusabban növekvő alkoholmentesital-kategória, amely robbanásszerű fejlődés alatt áll. A változások nem elsősorban mennyiségiek: az átlagár láthatóan növekszik. A Monster a mainstream és a prémium kategóriában van jelen, amelyek a teljes energiaital-piacnál gyorsabban fejlődnek. Gondokat idén mindössze a munkaerőhiányra visszavezethető logisztikai problémák okoztak, az elérhető munkaerő pedig nagyon megdrágult. Jó hír viszont, hogy minden idén bevezetett innovációnk a tervek felett teljesít.

Kerekes László
ügyvezető igazgató
Orbico

A beszélgetés szünetében Kerekes László, az Orbico ügyvezető igazgatója párhuzamos példákkal, érdekes sztorikkal illusztrálva tartott előadást arról, hogy egy jó disztribútor tevékenysége hogyan generálhat viszonylag kis volumenű üz­letekből hatalmas értéket.

Metamorfózis

Baja Sándor
ügyvezető
Randstad
CZ, HU, RO

A következő, Többet ésszel, mint erővel címmel rendezett kerekasztal-beszélgetés során benzinkúthálózatok, valamint gyógyszertárláncok képviselői ragadtak mikrofont – a moderátor Baja Sándor, a Randstad Csehország, Magyarország, Románia ügyvezetője volt.

Vágyi Erik
értékesítési igazgató
Nielsen

A vita előtt Vágyi Erik, a Nielsen értékesítési igazgatója tartott bevezető előadást trendekről és a fogyasztói igényekben tapasztalható változásokról, amelyeknek – hangsúlyozta ki külön is – egyik kedvezményezettje a petrol csatorna. Hosszú konjunktúraperiódust élünk, ami változó fogyasztói viselkedésmintázattal társul, magas ártudatossági szint és vásárlási tervezettség mellett. (A prezentáció legfontosabb megállapításait Értékesítés és üzletfejlesztés rovatunk oldalain külön anyagban foglaljuk össze.)

Gyúrós Péter, a Shell Hungary convenience retail managere nem félti a benzinkúthálózatok jövőjét attól, hogy a korábbi előrejelzéseknek megfelelően fogy el a Föld elérhető olajkészlete:

Gyúrós Péter
convenience retail manager
Shell Hungary

– Az új kitermelési technológiák jó időre kitolták a lehetséges krízis időpontját. Hogy az alternatív üzemanyagok dominanciájáig mikor jutunk el, az alapvetően a technológiai fejlődéstől és az állami szabályozástól függ majd. A mobilitásban még komoly felfutást látunk, továbbá ott a lehetőség, hogy belépjünk más piacokra. A Shell komoly partnerségi kapcsolatot épít egyes autógyárakkal; az együttműködés az üzemanyagnál kezdődik, de már a digitális világban is több ponton tudunk kooperálni velük.

Balogh Tibor
ügyvezető
OMV Hungária

Balogh Tibor, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója sem lát egyelőre veszélyt az alternatív üzemanyagok konkurenciájában, már csak azért sem, mert ezek is legtöbbször a benzinkutakon érhetők el:

– Az olajtársaságok új lehetőségként tekintenek ezekre az üzemanyagokra. Úgy vélem, jelen kell lenni minden ilyen szegmensben, és nyitottnak kell lenni feléjük. A szupermarket jellegű üzleteink működtetéséhez egy már bevált partnert választottunk, a SPAR-t. Nemcsak erősítjük egymást, hanem tanulunk is egymástól. A fogyasztók – várakozásainknak megfelelően – hamar vették a változásokat érintő „üzenetet”.

_{A szeptember 25–28. között megrendezett konferenciánkon elhangzott
izgalmas és tanulságos történetekből 700 résztvevő okulhatott}

Dr. Orosz András, a MOL kiskereskedelmi igazgatója „közelebbinek” érzi a jövőt:

Dr. Orosz András
kiskereskedelmi igazgató
MOL

– A fosszilis üzemanyagok szerepe hosszú ideig meghatározó szereppel bír még, de a kereskedőknek paradigmaváltásra kell készülniük: egy elektromos autó esetében előbb-utóbb nekünk kell elvinni az üzemanyagot a fogyasztóhoz. Viszont addig is közlekedünk, méghozzá a korábbinál többet – elsősorban a nagyobb vásárlóerőnek köszönhetően. A jövőt a MOL a mobilitásban, a közlekedésben gondolkodva közelíti – elég csak a Limo és a tömegközlekedési programunkat említenem. Az is sokatmondó, hogy a MOL ma a legnagyobb hazai kávézólánc!

Mike Sándor
üzemanyag ágazat igazgató
Auchan Retail Magyaroszág

Mike Sándor, az Auchan Retail Magyaroszág üzemanyag ágazat igazgatója szerint Magyarországon a legtisztább piac az üzemanyag-kereskedelemé:

– A termék minősége annak függvénye, milyen csatornán keresztül értékesíti azt forgalmazója, és milyen minőségbiztosítási rendszert képes hozzárendelni. Mi minden állomásunkon, minden hónapban akkreditált laboratóriummal vetetünk mintát ellenőrzéshez.

Azt így is elmondhatjuk, hogy az Auchan jó minőségű, olcsó üzemanyagot árul, hozzáadott szolgáltatások nélkül, az élménycentrumokat pedig hipermarketjeinkben valósítjuk meg.

Forgó Szabolcs
üzletfejlesztési igazgató
Patika Management

Forgó Szabolcs, a Patika Management üzletfejlesztési igazgatója egy hasonlóan fejlődő területet képviselt:

– A patikában erősen szabályozott az árusítható élelmiszerek köre. A mi szortimentünkben az „egyéb” (drogéria) termékek aránya 6 százalék, a többi a vényes és vény nélküli gyógyszer (nagyjából 2/3-1/3 arányban) – a kitörési pontot az utóbbi két kategória, az OTC-termékek láthatóvá tétele jelentheti. A patika olyan szegmens, ahol a tanácsadó és a gondozási szerep élvez prioritást – ez az, amit ebben a kategóriában „élményszintnek” nevezhetünk. Az értékesítésben a nyitottpolcos vásárlás innovatív modelljének megteremtésén dolgozunk. Az online kereskedelem erős árkonkurenciát teremt, igazi kihívás számunkra ennek ellensúlyozása.

Gigászok küzdelme

Szalókyné Tóth Judit
partner
Boyden

A szupermarketek jelenlegi piaci helyzetéhez vezető okokat firtató moderátori kérdésekkel indította Szalókyné Tóth Judit, a Boyden partnere a nap utolsó, Alice Csodaországban című beszélgetését.

Turcsán Tünde
ügyfélkapcsolati igazgató
GfK Hungaria

A hangulatot Turcsán Tünde, a GfK Hungaria ügyfélkapcsolati igazgatójának bevezető előadása fokozta. Adatokkal bizonyította, hogy Magyarországon a háztartások teljes bevételeik 31%-át fordítják élelmiszerre és italokra, ami még a régióban is kiemelkedően magas arány. A vásárlók új formátumokban és platformokon vásárolnak – a növekedésük leginkább a szupermarketek részesedését csökkenti –, mindezért az E-commerce egyre szélesebb körű elterjedése a „felelős”, valamint, hogy a diszkontok globálisan terjeszkednek, újrapozicionálják magukat, és a szuperek megbízható helyettesítőjévé válnak. A szakember szerint a kereskedelmet egyre inkább 4 „alappillér” határozza meg: az E-commerce és a digitális ökoszisztéma, az ellátási lánc (termelőtől/gyártótól a vásárlóig), az úgynevezett „Store of the future” – a jövő üzlete, valamint a mindennapi lojalitás, azaz a vásárlói elkötelezettség növelése és megtartása.

Balázs Ildikó
minőségügyi és vállalati
kapcsolatok igazgató
Auchan Retail Magyarország

Balázs Ildikó, az Auchan Retail Magyarország minőségügyi és vállalati kapcsolatok igazgatója üzletnyitásaik új koncepciójának aktualitását emelte ki:

– A megfelelő felkészültségi fázis és az önfinanszírozóvá válás elérése időszerűvé tette a multicsatornás kereskedelmi modell hazai beindítását, a szupermarketek és superstore-ok nyitását. A vásárlói szokások elemzésével, a fogyasztói igényekre lokális válaszokat adva lépünk a piacra. Az online és az offline kereskedelemnek párhuzamosan kell működnie. A digitalizáció óriási lehetőséget nyújt a vevőpreferenciák vizsgálatához, hiszen azonnal lehet reagálni azok változásaira. A további fejlődés útja a digitalizáció elmélyítésén túl az ellátásilánc-optimalizáció lehet.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese szerint a bevezető prezentációban vázolt helyzetnél árnyaltabb a szupermarketek világa:

– Az igényesség növekedése visszaviheti a vásárlókat a szupermarketekbe. A számítógéppel tervezett választékú láncokhoz képest a mi szervezett magánkereskedelmünk előnye a helyi igényekhez való alkalmazkodás. A negatív trendek megfordulása elsősorban a beszállítók magatartásán múlhatna. A következő 3-5 évben a kis élelmiszerboltok többsége törvényszerűen megszűnik – egyrészt, mert nem hatékonyan működnek, nem képesek a láncokkal versenyezni, másrészt, mert a körülmények is megváltoztak. Egyes körzetekben a kistelepülések ellátását – a helyi önkormányzatokkal egyeztetve – meghatározott időpontokban történő ingyenes házhozszállítással próbáljuk megoldani.

Hovánszky László
ügyvezető igazgató
METSPA

Hovánszky László, a METSPA ügyvezető igazgatója szerint a szupermarketeknek meg kell tanulniuk az erősségeikre építeni:

– Az Auchan egy nehezebb, többszereplős piacra lép be most – ez más típusú küzdelmeket hoz majd számára. Úgy vélem, minden szupermarketlánc alkalmas a lokális igények kielégítésére is. A piacvesztésükről szóló adatok csak az arányokat jelzik; a torta növekedésével a szupermarketek forgalma is emelkedik. Az is árnyalja a verseny képét, hogy mi már túl vagyunk azon a bizonyos befektetési időszakon. A márkatermékek legtöbbje a diszkontokban sem olcsóbb, ám ők csak a legjobban forgó termékeket veszik át, ami a gyártónak sem feltétlenül előnyös, mi azonban azokat a termékeket is forgalmazzuk, amelyek a gyártónak nagyobb hasznot hoznak. Ezzel az előnnyel élnünk kell a beszállítókkal szemben!

Mezei János
kereskedelmi igazgató
CO-OP Star

Mezei János, a CO-OP Star kereskedelmi igazgatója úgy véli, az elsődleges cél a fogyasztói igényekhez való gyors alkalmazkodás:

– A számunkra optimális, de már máshol is kipróbált informatikai rendszer közelmúltbeli kiválasztásakor például követelmény volt, hogy valós idejű adatokkal tudjunk dolgozni, a piac rezdüléseit gyorsan és hiba nélkül lereagáljuk. Ami a versenyt illeti: a diszkontok választékának – főként frissárukkal való – bővítésével hatékonyságuk is romlik, ami valamiféle kiegyenlítődést hoz a költségekben, így az elért eredményekben is. A gyártók a szuper- és a hipermarketekben tudják legeredményesebben az üzleti márkájukat építeni, úgy, hogy széles és mély választékot jeleníthetnek meg – ez viszont befektetést, bölcs döntést igényel tőlük, hosszú távú és szélesebb összefüggésekben való gondolkodást.

Szili László
kereskedelmi igazgató
Reál

Szili László, a Reál kereskedelmi igazgatója a szólást idézte, miszerint a fák nem nőnek az égig!

– Minden értékesítési csatornának megvannak a maga korlátai. A szupermarket kategória létjogosultságát az is jelzi, hogy választékukban, szolgáltatásaikban inkább a diszkontok mozdultak el a szuperek irányába, mint fordítva. A diszkontok saját márkái globális igényeket próbálnak kielégíteni, multi termékként nehezebben igazodnak a lokális ízvilághoz. Ráadásul, a szállítói körnek fontos tudni, a saját márkák folyamatos innovációs fejlesztése többnyire európai szinten történik. E termékkör térnyerésével a gyártói innovációk szűkülése következik be, a hazai beszállítók bérgyártó szerepre kényszerülnek.

_{Kedd este a Révész Richárd Latin Trió koncertje
szórakoztatta vendégeinket}

Futás – miért is?

Karsai Gábor
vezérigazgató-helyettes
GKI

A szerdai nap dr. Karsai Gábornak, a GKI Zrt. vezérigazgató-helyettesének helyzetelemzésével indult.

Úgy látja, Magyarország most van a csúcson. De a növekedés lassulása elkezdődött, aminek világgazdasági és hazai okai egyaránt vannak. Hazánkban a beruházások rapszodikusak, az EU-támogatásoktól függnek, amelyek a közeljövőben jelentősen csökkenni fognak. Az állam nem biztosítja a növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet. Gyenge a versenyképességünk és a hitelminősítésünk is. Miközben a reálkeresetek növekedése mérséklődik, a vállalati és lakossági hitelállomány nő.

– 2020 után kritikus évek következhetnek – jelezte a GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese. – Kulcskérdés az EU-transzferektől és az azt szétosztó államtól való szélsőséges függés csökkentése, ugyanakkor sorskérdés az EU-hoz való politikai és gazdasági illeszkedés.

Dr. Törőcsik Mária
egyetemi tanár
PTE

Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár Aesopus Az agár és a nyúl című meséjét felidézve kérdezte meg a hallgatóságot: az életünkért futunk, vagy „csak” a vacsoránkért? Szerinte három területre kell figyelniük a cégeknek: a fogyasztóra, a nem fogyasztóra és a trendekre.

– A fogyasztó másként működik, mint eddig – állapította meg dr. Törőcsik Mária. – A válság után, a digitalizálódó korban „megokosodott.” Nem fogadja el automatikusan a márkaértékeket. A nemfogyasztásnak számos oka lehet a mainstreammel szembeni tudatos szembenállástól a fenntarthatósági szempontokon át a vallásos okokig. Ez lehetőséget jelent, de az ilyen fogyasztók megnyeréséhez megfelelő márkakoncepció szükséges. A trendek között észre kell venni, hogy a megatrendek követésébe sokan belefáradtak, inkább preferálják a lassúbb élethez kapcsolódó, modern fejlesztéseket, a hagyományosabb értékeket mutató, a stabilitást segítő megoldásokat. Az erre feleletet adó innovációk egyre versenyképesebbek.

Védjegyekkel garantálva

Krizsó Szilvia
kommunikációs tanácsadó

A felvetéseket kis szünet után egy kerekasztal-beszélgetésben gondolták tovább, amely Az aranytojást tojó tyúk címet viselte, és Krizsó Szilvia kommunikációs tanácsadó moderálta. A beszélgetés résztvevői mindenekelőtt biztosították a hallgatóságot: bár lehet, hogy rövid távon maguk vagy az általuk képviselt cégek vacsorájáért futnak, de mindannyian rendelkeznek hosszú távú célokkal és stratégiával.

Benedek Eszter
ügyvezető
Magyar Termék

– Mi mindig a fogyasztóból indulunk ki – szögezte le Benedek Eszter, a MAGYAR TERMÉK Nonprofit Kft. ügyvezetője. – És látunk pozitív tendenciákat. Egy friss kutatás szerint az ár, a minőség és az íz után a származási hely már a negyedik legfontosabb választási szempont élelmiszereknél. Az adatok szerint már a vásárlók 30%-a tudatosan keresi és előnyben részesíti a magyar termékeket. Emellett elmozdulást látunk a minőségi termékek felé, ezért mi is ebbe az irányba fejlesztjük tovább saját védjegyrendszerünket.

Ondré Péter
ügyvezető igazgató
Agrármarketing Centrum

– A magyar mezőgazdaságot modernizálni kell a következő években, ha az adottságainkból fakadó előnyeinket érvényesíteni akarjuk – szögezte le Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az öntözési területek növelése, a GM-mentes termesztés érvényesítése, a rövid ellátási láncok fenntartása, a kiskereskedelem megóvása, a precíziós gazdálkodás, valamint a szakképzett tudás bevonása és megtartása olyan kitörési pontok, amelyekkel a következő 50 évben is biztosítható élelmiszer-ellátottságunk. Ondré Péter arra is ráirányította a figyelmet, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci szükséghelyzetben arra kell törekedni, hogy a fiatalokat a mezőgazdaság irányába tereljük.

Lépni a fogyasztó felé

A Mastercard partnereinél látja, ki gondoskodik csak a napi betévőjéről, és kik rendelkeznek hosszabb távú „útvonaltervvel” is.

Eölyüs Endre
country manager
Mastercard Europe

– Kettészakadt a kereskedelem Magyarországon. A kereskedők kisebb részének vannak komoly, világos elképzelései a jövőre nézve, ők invesztálnak, digitalizálnak, a többség azonban napról napra él – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Europe country managere. – Mindenesetre mi a jövőben is arra törekszünk, hogy partnereinkkel értéket hozzunk létre, ne költségtényezőként tekintsenek ránk.

Vidács Gyula
elnök
MFSZ

A Magyar Franchise Szövetségben heterogén a tagösszetétel. Vidács Gyula, a Magyar Franchise Szövetség elnöke szerint a szolgáltatási területeken működő cégeknél már megfigyelhető a fogyasztók speciális megközelítése, hiszen ez a feltétele a franchise sikeres felépítésének.

– A kereskedelmi láncoknál is észlelhetők már ilyen mozzanatok, de itt még sok a fejlesztenivaló – tette hozzá. – Ugyanakkor örvendetes módon egyre több olyan átvevő van, aki nemcsak tőkeerős, hanem szaktudásával is meggyőzi a franchise átadóját.

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

A fogyasztó és szokásainak megismerése minden korábbinál fontosabb, szögezte le Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

– A piacbefolyásolás korábbi eszközei gyengülnek, a kereskedőknek muszáj elindulniuk a fogyasztói individuumot érvényre juttató igények kielégítése felé – hívta fel a figyelmet Neubauer Katalin. – A kereskedelmi csatornák növekedési üteme eltérő, a magyar kereskedőknek pótolniuk kell az eszköz- és tudásbeli elmaradásaikat, hogy valóban és hosszú távon szolgálják a folyamatosan változó igényeket. A független boltok láncba szerveződése, az új tudás átadása, a jó gyakorlatok bemutatása, a profil bővítése jó irány lehet a magyar kereskedők fenntartható fejlődéséhez, ehhez a munkához is nyújt segítséget az MNKSZ.

Mit ér a termék, ha magyar?

Szilágyi László
üzleti tanácsadó
ActionCOACH

A következő kerekasztal-beszélgetés során, Magyar népmesék címmel olyan vállalkozások képviselői ültek a pódiumon, amelyek magyar színekben érnek el sikereket. Milyen a piacon magyar beszállítónak lenni? – indította a beszélgetést a moderátor: Szilágyi László, az ActionCOACH üzleti tanácsadója. Kihívás és megtiszteltetés – így foglalhatók össze a résztvevők válaszai erre a kérdésre.

Fleischmann Krisztina
értékesítési és marketing
vezérigazgató-helyettes
Univer Product

– Magyarnak lenni a piacon büszkeség, de nehéz is, hiszen nagy multikkal versenyzünk – jegyezte meg Fleischmann Krisztina, az Univer Product Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. – Nálunk alapelv, hogy stratégiai termékeink fő nyersanyagai magyarok legyenek. Elképzelhetetlen, hogy egy Erős Pista vagy Piros Arany ne magyar paprikából készüljön, vagy hogy az Univer ketchupba ne magyar paradicsom kerüljön. Ez azonban azzal jár, hogy az időjárásnak ki vagyunk szolgáltatva, ami szezonról szezonra kihatással van a beszerzési mennyiségeinkre és ezáltal az árainkra.

Korin Katalin
kereskedelmi vezető
Zwack Unicum

Az is tulajdonosi döntés, hogy milyen mértékben és üzenettel építi a márkáját, fűzte hozzá Korin Katalin, a Zwack Unicum Zrt. országos kereskedelmi vezetője.

– Az egyik legrégebbi cégként mi is multikkal küzdünk az égetettszesz-piacon. Márkáink „magyarságára” fordítani kell, ezt vállaljuk is – emelte ki. – A kereskedőktől több segítséget várunk el ebben az edukációs tevékenységünkben. A tematikus akciók például, amelyeket a magyar termékek köré fűznek fel a láncok, jó kezdeményezések.

Justin István
ügyvezető vezető
Szamos Marcipán

– A magyar édességpiacon is fontos a magyar márkák népszerűsítése, egyre kevesebb van ugyanis belőlük. A Magyar Édességipari Szövetségnek ez az egyik feladata kell, hogy legyen, de például a Lánchíd Klub is jó eszköze lehet ennek a törekvésnek – mondta Justin István, a Szamos Marcipán Kft. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: – Nehezen látom kivitelezhetőnek, hogy egy magyar márka tartsa egy multival a lépést. A minőséggel sokkal inkább versenyképesek vagyunk, a magyar eredet ehhez járuló, plusz érték lehet.

Előnyt kell kovácsolni a hátrányból

Schobert Norbert
tulajdonos
Norbi Update Lowcarb

A fogyasztóknál még nem alapvető, hogy magyar terméket válasszanak, ez kampányokat, edukációt igényel – hangsúlyozta Schobert Norbert, a Norbi Update Lowcarb tulajdonosa. Úgy fogalmazott, hogy meg kell értetni a fogyasztókkal: végeredményben nemzeti büszkeségből, saját hazájuk érdekében kell magyar termékeket vásárolniuk.

– Az olcsóság mindent visz, a tudatosság még nem fejlett, és az áfakülönbségek miatt a külföldi gyártók előnyben vannak– állapította meg. – Mi 64 hazai céggel dolgozunk együtt, és a jövőben is a magyar beszállítókra szeretnénk támaszkodni.

Az Eisberg, ahogy a Zimbo is, a svájci Bell Food Group tulajdonában van. Ami azonban mindkét cégben közös: magyarországi üzemben, magyar munkaerő állítja elő termékeiket, és igyekeznek döntően hazai alapanyagokat felhasználni. Az Eisberg esetében ez nem tud 50% fölé menni, hiszen télen nem oldható meg a hazai ellátás.

Gazsi Zoltán
ügyvezető igazgató
Eisberg

– Az Eisberg hazai salátabeszállítási lehetőségeinek további korlátja, hogy a gazdasági érdekek azért sok esetben a magyar eredet ellen dolgoznak: az itthoni nyersanyagok gyakran drágábbak, mint a külföldről behozottak. – ecsetelte helyzetüket Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója. – Az időjárás hektikussá válása emelte a termék-előállítási költségeket, amit a folyamatos fejlesztés módszertanának működtetése és az automatizálási rendszerek bevezetése tud némileg ellensúlyozni. A hazai cégek egymástól is sokat tanulhatnak – mi igyekszünk tudásunkat megosztani, és köszönjük, ha mások is lehetőséget biztosítanak a közös szakmai munkára.

Szakács Hedvig
ügyvezető igazgató
ZIMBO Perbál

– A ZIMBO sem magyar márka, de palettánk 97%-át Magyarországon gyártjuk és a magyar piacon értékesítjük, közel 40 termékünk hazai feldolgozású logóval ellátott – szögezte le elöljáróban Szakács Hedvig, a ZIMBO Perbál ügyvezető igazgatója. – A húsipar nagyon árérzékeny terület. A magyar gyártókra a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai vonatkoznak, amelyek sok tekintetben szigorúbbak, mint az európai átlag. Ez versenyhátrány a magyar élelmiszerek számára, orvosolni kellene. Amúgy pedig, ha nem tudunk a magyar termékekhez minőséget kapcsolni, miért is venné meg a fogyasztó?

Együttgondolkodás a beszállítókkal

Benedek László
kereskedelmi és marketingigazgató
Viresol

A következő kerekasztal-beszélgetés – A három kívánság címmel – a nagykereskedelem aktuális helyzetét járta körül, Benedek László, a Viresol kereskedelmi és marketingigazgatója moderálásával.

Jászter Csaba
ügyvezető
Országos Dohányboltellátó

Jászter Csaba, az Országos Dohányboltellátó ügyvezető igazgatója az elmúlt két évben értékben növekedésnek indult dohánypiacról elmondta, hogy a kiskereskedelmi rendszer integráltsága, valamint a közelmúlt kormányzati intézkedései nyomán a feketekereskedelem jóval nehezebb helyzetben van, mint korábban.

– Nagy horderejű változásokat fog hozni továbbá a Track&trace rendszer közelgő bevezetése, amellyel a dohánytermékek útja a gyártástól polcokig követhető lesz – mondta Jászter Csaba. – Ez elősegítheti a piac további tisztulását.

Szabó Attila
beszerzési igazgató
CO-OP Hungary

Szabó Attila, a CO-OP Hungary beszerzési igazgatója elmondta, hogy a Coop a saját franchise-rendszerének ellátására törekszik nagykereskedelmével. Már csak azért is kiemelten kezelik nagykereskedelmi tevékenységüket, mivel több mint 1000 kistelepülést csak ők látnak el élelmiszerrel. Termékinnovációk tekintetében kész tények elé vannak állítva.

– Arra kérjük a beszállítóinkat – fogalmazott ennek kapcsán Szabó Attila –, hogy ne csak addig foglalkozzanak a termékükkel, amíg a hálózatig eljut. Mi csak kiszolgáljuk, nem megteremtjük a vásárlói igényeket.

Noszlopy Zoltán
beszerzési igazgató
CBA

Noszlopy Zoltán, a CBA beszerzési igazgatója, a Partner Log ügyvezető igazgatója elmondta: a CBA három lábon áll: a Prímák, a franchise és a nagykereskedelem. Utóbbi legnagyobb vevőköre – a CBA-hoz tartozó üzletek ellátásán kívül – a független boltok piaca.

– Boltjaink polcai nincsenek gumiból – emlékeztetett Noszlopy Zoltán. – Szerencsére kis- és középvállalkozó beszállítóink egyre inkább igénylik az együttgondolkodást, már a termékfejlesztésektől elkezdve, aminek mi nagyon örülünk. A multikkal ez a fajta együttműködés, sajnos, még nem alakult ki.

Tisztuló horizontok

Dr. Andrejszki
Richárd
vezérigazgató
Chef Market

A Chef Market HoReCa-fókuszú nagykereskedés. Erről a piacról dr. Andrejszki Richárd, a Chef Market vezérigazgatója elmondta: az EKÁR, az áfacsökkentés, a számlázás bekötése a NAV-hoz a vendéglátószektor tisztulásához vezetett. Az éttermeknek nem áll már érdekében a feketepiacról beszerezni. Egységes feltételek biztosításakor pedig a minőség dönt.

– Az innováció a HoReCa-szektorban is fontos – emelte ki a vezérigazgató. – Meghálálja a törődést, a HoReCa ugyanis jó lehetőség a retailből esetlegesen kiesett forgalom pótlására.

Egyre inkább HoReCa-fókuszú a METRO is, amelynek beszerzési igazgatója, Stephane Maurin így fogalmazott:

Stephane Maurin
beszerzési igazgató
METRO

– Magyarországon elsősorban a profi vásárlókat célozzuk meg. A független vállalkozók között szeretnénk sikereket aratni. Az ő sikereik biztosítják a miénket is, ezért igyekszünk folyamatosan visszajelzéseket kapni tőlük, ma már főként digitális eszközökön. Igyekszünk támogatni is őket, ezt a megfelelő termékek biztosításával, például a konyhakész választékunk növelésével érjük el. De kiszerelésekben is rugalmasak vagyunk. Partnereink közreműködésünkkel immár ingyenesen elkészíthetik weboldalaikat, mostanra már több mint 3500 étterem rendelkezik ilyen honlappal. Mostanában indult új METRO-szolgáltatásunk, amelynek keretében vendéglátós partnereinknek ingyenes online asztalfoglalási rendszert biztosítunk.

Üveges Judit
értékesítési vezető
Intrum

A beszélgetés során két prezentációra is sor került. Üveges Judit, az Intrum értékesítési vezetője – Pénzügyi kihívások címmel – a követeléskezelésről tartott előadást.

Vatai Krisztina
üzletfejlesztési igazgató
GS1

Köves Gergely
projekt manager
TE-FOOD International

Vatai Krisztina, a GS1 üzletfejlesztési igazgatója és Köves Gergely, a TE-FOOD International projekt managere élelmiszerek és élőállatok nyomon követésének új lehetőségeiről beszélt a Blockchain technológia segítségével az ellátási láncokban, sikeres külföldi projekteket ismertetve.

Az eltűnt idő nyomában

Rácz József
ügyvezető
Prémium Kert

A nap záró beszélgetésén a hazai és franchise láncok, valamint a nemzeti dohányboltok képviseltették magukat. Az égig érő paszuly című szekciót – stílszerűen – Rácz József, a Prémium Kert ügyvezető igazgatója, a Vitamin Szalon franchise-tulajdonosa moderálta.

Vágyi Erik
értékesítési igazgató
Nielsen

A bevezető prezentációt Vágyi Erik, a Nielsen értékesítési igazgatója tartotta, A végtelenbe és tovább címmel. Hangsúlyozta: a kis formátumú üzletekben – melyek száma stabil – a vásárlások 29%-a realizálódik értékben. A praktikus, kényelmi és egészséges termékek növekednek. A trafikokban is nő az élelmiszerkategóriák forgalma. A vásárlók kevesebb időt töltenek a boltokban, de több a vásárlói út.

Tóth Zoltán, a Trafik.hu franchise ügyvezető partnere megerősítette: a trafikokban valóban érzékelhetően előtérbe kerülnek a klasszikus FMCG-termékek.

Tóth Zoltán
ügyvezető
Trafik.hu

– Ebben még mindig nagy potenciált látunk – árulta el. – A dohánytermékek forgalma a prognózisok szerint tovább fog csökkenni. Ezért is fontos a nem dohánytermékekre való fókuszálás.

Nagy Sándor
online üzletág-igazgató
G’Roby

Nagy Sándor, a G’Roby online üzletág-igazgatója szerint technológiai oldalról megközelítve a modern csatornák nagyobb áteresztőképességeikkel megnehezítik a kisebb boltok életét. Az idő felértékelődött a fogyasztónál. Egy benzinkútnál pár percet tölt, és fel tudja mérni a shop választékát. Aztán ezt várja el a nagyobb üzletektől is.

– Az élelmiszer-vásárlás alapvetően nem fog változni, kisboltokra, fizikai kontaktusra szükség lesz a jövőben is – jósolta Nagy Sándor. – De egy fokozatosan digitalizálódó fogyasztót kell kiszolgálnunk.

A 22-es csapdája

Szabó Attila
beszerzési igazgató
CO-OP Hungary

Szabó Attila, a CO-OP Hungary beszerzési igazgatója ezen a beszélgetésen is részt vett, és arról beszélt, hogy igyekeznek már most felkészülni a keményebb időkre. Ez semmiképpen sem boltmegszüntetéseket jelent, más racionalizálási lehetőségeket keresnek. Szerinte az informatika és a logisztika fogja a versenyt eldönteni.

Szili László
kereskedelmi igazgató
Reál

Szili László, a Reál kereskedelmi igazgatója továbbfűzte ezt a gondolatot: szerinte meg kell találni a kisebb boltokat üzemeltető hálózatoknak azokat a speciális erősségeit, amelyekkel vevőiknek másfajta hozzáadott értéket tudnak biztosítani, ezáltal eredményesebben tudnak működni.

– A pozitív gazdasági környezet jelenleg több problémát is elfed – figyelmeztetett. – Látni kell például, hogy az urbanizáció miatt a vidéki kisboltok vevőköre csökken. Ha viszont a kisboltok bezárnak, az elvándorlás felgyorsul. Ami miatt még több kisbolt zárhat be. Ez a 22-es csapdája…

Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese úgy érzékeli, a vidéki boltok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a fővárosiak.

Gyelán Zsolt
elnökhelyettes
CBA

– A minimálbér kötelező emelése is a kis formátumú üzletek ellen dolgozik, amelyek nem bírják el a nagy arányú költségnövekedést – hangsúlyozta az elnökhelyettes. – A munkavállalók sem kockáztatnak már a feketemunkával. Úgy látom, 3000 lakos alatt nem gazdaságos egy bolt működtetése. Lehet, hogy az lesz a jövő, ami Norvégiában, ahol a kistelepüléseken sok helyütt automatizálták a kiszolgálást.

Heiszler Gabriella
ügyvezető igazgató
SPAR Magyarország

A SPAR az elmúlt években franchise-hálózat kiépítésébe fogott, SPAR Partner Program néven. Heiszler Gabriella, a SPAR ügyvezető igazgatója ezért kissé másként látja a kisboltok lehetőségeit, mint az előtte megszólalók:

– A sikerben a szortiment és az ellátási lánc is fontos szempontok. Ezért a kisebb településeken egy franchise-hoz való csatlakozás költségmegtakarítással járhat, és a szélesebb szortiment plusz vonzerőt jelenthet. Ebben az esetben a 3000 lakos mint határ bőven lejjebb szorítható.

Kovács Szabolcs
regionális termékfejlesztési
vezető
Mastercard Europe

Szelei Szilárd
vezérigazgató
JCDecaux

A beszélgetést két érdekes prezentáció tarkította: Kovács Szabolcs, a Mastercard Europe regionális termékfejlesztési vezetője a kosárérték-növelés új módszereiről beszélt, Szelei Szilárd, a JCDecaux vezérigazgatója pedig a digitális utcabútorokban rejlő imázslehetőségekkel ismertette meg a hallgatóságot.

_{Szerda este BBQ-partyt rendeztünk, amelyen}

_{a jó hangulatról Fenyő Miklós gondoskodott}

I. T. – Sz. L.