Magazin: Ecommerce Summit 2019:  „az online vásárlásoké a jövő”

Dátum: 2019. 07. 30. 07:01

Tizenhatodik alkalommal tartotta meg június elején az Ecommerce Hungary az e-kereskedelem jelenéről és jövőjéről, lehetőségeiről és kihívásairól szóló kétnapos konferenciáját Visegrádon. A Hungarian Ecommerce Summit, amely idén az Önkép alcímet viselte, az év egyik legnagyobb szakmai rendezvénye, amely több mint negyven előadáson keresztül mutatta be az e-commerce jelenlegi helyzetét itthon és Európában, olyan témákat érintve, mint a munkaerőpiac, a fogyasztóvédelem, a marketing, a befektetések vagy a logisztika.

Az idei találkozót több változás is jellemezte: egyrészt maga a konferencia neve, amely idén váltott Elektronikus Kereskedelem Konferenciáról Ecommerce Summitra, másrészt a külföldi szakemberek meghívása, akik a nemzetközi piacokon megszerzett tapasztalatokat oszthatták meg a hazai kollégákkal. A külhoni előadók számos új szemponttal, szemléletmóddal, véleménnyel és adattal szélesítették a magyarok látókörét, és a networking-időszakok legalább olyan fontos részét képezték a konferenciának, mint maguk a tematikus prezentációk.

Nagy Sándor
elnök
Ecommerce Hungary

A konferenciát Nagy Sándor, az Ecommerce Hungary elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy az e-commerce immár nem megkerülhető része a hazai gazdaságnak, és mára egyetlen vállalat sem tud anélkül létezni, hogy ne használná az online felületeket. Hangsúlyozta, hogy a szektor gyorsabban nő, mint ahogy a cégek követni tudnák, s éppen ezért kapta a konferencia az Önkép alcímet, hogy a cégvezetők számadást végezzenek önmagukkal, és feltegyék a kérdést: meddig jutottak el, mennyit ér a cégük, milyen képet mutatnak a piac felé, és hogyan tudnak továbbfejlődni.

 

 

Növekvő bizalom

A megnyitó után elsőként Kis Gergely, az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere tartott előadást CommerceWood 2018 címmel.

Kis Gergely
partner
eNet Internetkutató és Tanácsadó

– Hétezer webáruház adatait összesítve 2018-ban 669 milliárd forint volt a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma. Ehhez jön hozzá az a 400-420 milliárd forint, amit a magyar vásárlók külföldi oldalakon költenek el. Tehát több mint 1000 milliárd forintot kell elhozni a fogyasztóktól – hangsúlyozta Kis Gergely.

A nettó forgalom várható növekedése optimista becslések szerint 2023-ra 2,7-szeresére is nőhet. Eközben a kosárérték is rendkívül dinamikusan nő: 2018-ban ez 15 400 Ft volt, ami azt jelenti, hogy egy évben egy internetes vásárló átlagosan 124 ezer forintot költ el. A teljes hazai lakosságnak több mint a fele vásárolt online 2018-ban. A legnépszerűbb termékek a számítástechnikai eszközök, a szórakoztató elektronika és a ruhák, ezeket követi a lakásfelszerelés, a játékok és a fehéráru. Ami a külföldi vásárlásokat illeti, 3,1 millió hazai vásárló van, aki rendszeresen és tudatosan vásárol külföldi webáruházakból.

 

Dr. Jesse Weltevreden
professzor
Digital Commerce

Dr. Jesse Weltevreden, a Digital Commerce professzora az e-commerce európai helyzetét vázolta fel. Rámutatott, hogy jelenleg Észak-Európának, ezen belül Izlandnak van a legnagyobb arányú internetelérése, míg Magyarország a sor közepén helyezkedik el. Online vásárlások tekintetében Svájc vezet, hazánknak igen sok behoznivalója van e téren.

 

– Az európai B2C e-commerce 2019-ben várhatóan eléri a 623 milliárd eurót. A legtöbb B2C e-commerce Nyugat-Európára koncentrálódik, s jelenleg itt a legmagasabb az egy e-vásárlóra jutó költés: ez az összeg 2018-ban 1346 euró volt – foglalta össze Weltevreden. A külföldi oldalt látogatók aránya Luxemburgban a legmagasabb, míg hazánkban kevesebb mint 10 százalék. A professzor szerint a legfontosabb motivációk arra, hogy az online kereskedők növeljék eladásaikat külföldi országokban, az a növekedési lehetőség és a külföldi vásárlói igények kielégítése. A legjelentősebb akadályai a külföldre történő online terjeszkedésnek, a logisztikai korlátok, a limitált erőforrások, a jogi és adózási feltételek és a hamisítás kockázata.

 

Dupla biztonsággal a vásárlókért

Minden e-kereskedő tudja, hogy szeptember 14-étől óriási változásokra lehet számítani, hiszen ettől a naptól lép érvénybe az Európai Unió 2. pénzforgalmi irányelve (PSD2), ezzel párhuzamosan pedig kötelezővé válik az SCA, azaz az erős ügyfél-hitelesítés gyakorlata, ami azt jelenti, hogy minden e-kétoldali fizetésnél egy, a jelenleginél jóval magasabb szintű, kétlépcsős azonosításra lesz szükség.

 

Nemes Máté
biztonsági termékekkel
foglalkozó szakember
MasterCard

Nemes Máté, a MasterCard biztonsági termékekkel foglalkozó szakembere hangsúlyozta: a bankok folyamatosan készülnek rá, hogy banki alkalmazáson keresztül bevezessék az FCA-t, ugyanakkor a kereskedőknek is mindent meg kell tenniük, hogy vásárlóikat folyamatos informálással és a megfelelő technológiával segítsék annak érdekében, hogy az átállás minél zökkenőmentesebben történhessen meg. A német e-commerce piacról tartott előadásában Florian Seikel, a Händlerbund nevű német e-commerce szövetség igazgatója elmondta: az Egyesült Királyság mellett Németország és Franciaország rendelkeznek a legnagyobb e-commerce piaccal Európában. A német internethasználók aránya 91%, az online vásárlók aránya pedig 2018-ban elérte a 79%-ot.

Florian Seikel
igazgató
Händlerbund

– Németország Európa kapuja. A logisztikai cégek gyors szállítást és pontos nyomon követést garantálnak. A németek egyre többször vásárolnak online külföldről, aminek a legfőbb oka, hogy jóval olcsóbban tudják megvásárolni a termékeket. A legnépszerűbb külföldi szolgáltatók az Egyesült Királyság, az USA és Kína – emelte ki Seikel.

 

 

Csehül állunk?

Petr Sochora
ügyvezető
Packeta Group

Petr Sochora, a Packeta Group ügyvezetője a cseh és a magyar piacot hasonlította össze az e-commerce szempontjából. Mint kiderült, van mit tanulnunk a csehektől, hiszen, míg náluk több mint 41 ezer web­shop működik, addig nálunk ez a szám mindössze 5 ezer. Ennek megfelelően a forgalmuk is sokkal nagyobb: a csehek ötmilliárd euró felett költenek, míg a magyaroknál ez mindössze 1,6 milliárd euró. Ugyanakkor meglepő módon a növekedés aránya mindkét országban 18%, miközben az összes vásárlásra vetítve az e-vásárlások aránya a cseheknél 10,2%, nálunk pedig 3%. Sochora több területet is kiemelt, amelyekkel növelhető az e-vásárlók aránya és hosszú távú megtartása. Ezek közé tartozik többek között a vásárlók lenyűgözése: a vásárlói hűségért tett lépések, például a kuponok, az ingyenes meghosszabbított garancia, az ingyenes szállítás vagy a könnyű visszáruzás.

Oleg Roibu
alelnök
Román Ecommerce Szövetség

Oleg Roibu, a Román Ecommerce Szövetség alelnöke az egységes európai piac digitális ágáról (DSM) beszélt előadásában. A DSM-stratégia 2015-ben született meg a célból, hogy Európa-szerte biztosítsa a könnyebb hozzáférést az online termékekhez és szolgáltatásokhoz, megfelelő körülményeket teremtsen a digitális hálózatok számára, és maximalizálja az Európai Digitális Gazdaság növekedését. Roibu rámutatott: folyamatos fejlődés látható egész Európában, ám továbbra is fontos, hogy megteremtődjenek azok a nemzetközi e-commerce szabályok, amelyekben mind a vásárlók, mind a cégek megbízhatnak, megfizethető, magas minőségű, határokon átnyúló csomagkiszállítási feltételek jöjjenek létre, megakadályozható legyen a jogtalan geoblocking, jobb legyen a hozzáférés a digitális tartalmakhoz, és az áfával kapcsolatos akadályok is csökkenjenek a határok átlépésekor.

 

Személyre szabottsággal az ügyfélélményért

Honza Mayer
ügyvezető igazgató
Dataweps

Mit mutatnak az adatok a magyar e-piac helyzetéről Közép- és Kelet-Európában? – tette fel a kérdést Honza Mayer, a Dataweps ügyvezető igazgatója, aki előadásában áttekintést nyújtott az eltérő értékesítési stratégiákról, valamint a kereskedői attitűdökről a régióban. Magyarország kapcsán elsősorban a növekedést, a versenyt, valamint a hatékonyságot és az automatizációt emelte ki.

 

Surány Ferenc
ügyvezető igazgató
M. I. Solution

Bármely webshop látogatóinak szokásai feltérképezhetőek, összehasonlíthatóak, sőt, megjósolhatóak – mondta Surány Ferenc, az M. I. Solution ügyvezető igazgatója. A webáruházra köthető mesterséges intelligencia-szoftvert kifejlesztő M. I. vezetője szerint, amikor valaki ellátogat egy webáruházba, a kattintások alapján még azt is meg lehet mondani, hogy vásárolni készül, vagy csak érdeklődik, s ez alapján azt is be lehet állítani, hogy milyen tartalmú e-mailt kapjon.

– A perszonalizáció nagyon erős fegyver. Ma már azt is tudjuk, a nap mely szakában fog valaki e-mailt olvasni, s a szoftverünk segítségével be lehet állítani, hogy mikor és milyen tartalmú levelet kapjon a látogató – hívta fel a figyelmet a személyre szabottság fontosságára.

 

CEE: Magyarország a lehető legjobb helyzetben van

Horgos Lénárd
alapító
Absolvo Consulting

A délutáni befektetői blokk egyik legérdekesebb előadása Horgos Lénárdé volt. Az Absolvo Consulting alapítója a cégeladásokról és felvásárlásokról beszélt, s röviden áttekintette, mennyire kedvező a jelenlegi hazai helyzet az M&A (egyesülések és felvásárlások) tranzakciókhoz, s mennyire vonzó ez az e-commerce tranzakciók szempontjából. Horgos Lénárd rámutatott: Európán belül a CEE-régióban várható a legnagyobb fejlődés befektetések tekintetében, Magyarország pedig a CEE-n belül a lehető legjobb pozícióban van ehhez.

Keszthelyi Nikoletta
fogyasztóvédelemért felelős
helyettes államtitkár ITM

A délutáni Fókuszban a vásárlóblokk kiemelkedő prezentációja az e-kereskedelem új fogyasztóvédelmi irányairól szóló előadás volt, amelyet Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára tartott. A prezentációban a „New Deal for Consumers” (NDC) javaslatcsomagról, és annak az e-kereskedelemmel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kapcsolódásairól, hatásairól esett szó.

– Az NDC javaslatcsomag online kereskedelemre vonatkozó szabályozását 2021-ig kell bevezetni a magyar jogrendbe. Ennek lényege az online piacterek átláthatóságának fokozása, hiszen jóval több információ áll majd ezáltal a fogyasztók rendelkezésére az eladóról – mutatott rá Keszthelyi Nikoletta. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy 2020. január 17-étől az uniós kiterjedésű jogsértés fogalma is bekerül jogrendünkbe. Ez azt jelenti, hogy ha például egy webes vásárlással kapcsolatos jogsértés az EU lakosságának és a tagállamoknak a kétharmadát érinti, akkor bármely uniós fogyasztóvédelmi hatóságnak joga van eljárni az ügyben, s akár az adott honlap blokkolása is elrendelhető lesz. Ugyancsak 2021-től lép érvénybe az ún. Goods Package, amelynek célja a piacfelügyeleti hatóságok együttműködésének erősítése.

Az Ecommerce Summit második napjának kiemelkedő eseménye az Év Internetes Kereskedője-díj átadása volt (ld. keretes anyagunkat).

 

Logisztika: van hová fejlődni

A díjátadót követte a nap fő témája, a logisztika. Madar Norbert, a GKI Digital tanácsadója a logisztikai szolgáltatókat és a vásárlói elégedettségi szintet mutatta be hazai és nemzetközi viszonylatban. Rámutatott: a digitális vásárlói élmény egyre inkább felértékelődik, miközben a kiszállítással kapcsolatos vásárlói elvárások évről évre magasabbak. A logisztika eközben munkaerőhiánnyal küzd, és próbálja a fejlesztésekkel tartani a piaci igényeknek megfelelő színvonalat.

– Globálisan idén 10 százalék volt a növekedés az e-kereskedelemben, s ez az arány exponenciálisan nő. A szektor folyamatosan innovál, és igyekszik lépést tartani az új trendekkel. Egyre többen használják a mobiltelefonjukat vásárlásra, s mind többféle módon vehetjük át csomagjainkat, hiszen egyre elterjedtebbek a click and collect, a grab and go-lehetőségek, a pick-up pontok és a csomagautomaták – sorolta Madar Norbert.

Madar Norbert
tanácsadó
GKI Digital

– Magyarországon átlagon felül növekszik az e-kereskedelem, ám forgalomban csupán hátulról a negyedikek vagyunk az európai országok listáján. A logisztikai kihívások között olyan tényezők szerepelnek, mint a fejnehéz portfólió, a szezonalitás, az erős földrajzi különbségek és a magas utánvétarány – emelte ki a nehézségeket a GKI Digital szakembere. Az előadás végén Madar Norbert a 2019-es logisztikai rangsort mutatta be, amelyből kiderült, hogy B2C online csomagszám szerinti házhozszállításban a GLS a legjobb, s őt követi az MPL és a DPD. Külső átadók tekintetében a PostaPontok vezetnek, majd a Pick Pack Pontok és a GLS átvevőpontjai következnek. Házhozszállításban egyértelműen a GLS vitte el a pálmát, külső átadópontban pedig a FOXPost bizonyult a legjobbnak.

Hogy mennyire kalandos egy csomag élete, amíg a feladótól eljut a címzettig, azt Farkas Gergely, a GLS ügyvezetője mutatta be. A GLS-nek 55 depója van, naponta több mint százezer címre, valamint 770 csomagpontra és 20 csomagautomatába szállít küldeményeket. A házhozszállítások 95%-át teszik ki az összes szállításnak, s a sikertelen kiszállítási arány 7,36%. Utóbbi eseteknek a fele azért hiúsul meg, mert a címzett nincs otthon, máshová kéri a csomagot, megtagadja az átvételt, rossz a címzés, vagy a GLS követ el valamilyen hibát.

Farkas Gergely
ügyvezető
GLS

– A visszáruzás rengeteg pénzébe kerül a futárcégeknek. Más országokban jellemző az a szokás, hogy a vevők több helyről rendelik meg ugyanazt a terméket, és amelyik a leghamarabb odaér, azt elfogadják, a többit pedig visszaküldik. A legrosszabb visszáruarány számos országban a csomagautomatáknál tapasztalható. Nagyon fontos lenne, hogy a vásárló minél többfajta csomagátvételi lehetőség közül tudjon választani, azaz a megrendelést követően tudjon rendelkezni a csomagjáról, mivel ez jelentősen növelné a rugalmasságot és az átvétel sikerességét – emelte ki Farkas Gergely.

Bengyel Ádám
alapító, vezérigazgató
Foxpost

Bengyel Ádám, a Foxpost alapítója és vezérigazgatója a csomaglogisztika jellemzőiről beszélt előadásában. Rámutatott, hogy egyetlen futárnak akár napi 100-120 címre is el kell jutnia, miközben a futárcégek hatalmas munkaerő-hiánnyal küszködnek. A jövő mindenképpen az automatizálásé, hiszen már most is jól látszik, hogy mivel a csomagpontokon való átvétel egyre olcsóbb, a házhozszállítás egyre drágább lesz.

– Eltűnőben van az ingyenes kiszállítás, folyamatos a költségemelkedés, amitől az átvevőpontok sem menekülnek meg. Sajnos ott tartunk, hogy a csomagátvevő pontok legnagyobb ellensége a csomag, mert például egy benzinkutas ahelyett, hogy az ügyfeleket szolgálná ki, csomagokat keresgél. Éppen ezért az egyetlen járható út a csomagautomaták számának drasztikus növelése – mondta Bengyel Ádám.

A konferencia záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen a hazai vezető csomagküldő szolgálatok – az MPL, a GLS, a Foxpost, a Csomagküldő.hu és a Sprinter – képviselői egyetértettek abban, hogy olyan csomagpontokra van szükség, ahol nem kell várni, illetve minél jobban növelni kell a csomagautomaták számát. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb szempont az ügyfél-elégedettség mellett az volt, hogy a futárokat nagyon meg kell fizetni, miközben a cégek hatalmas munkaerő-hiánnyal küzdenek, így mindenki jobban jár, ha minél előbb megtörténik az átállás az automaták irányába.

Gyarmati Orsolya

Kapcsolódó cikkeink