Drágulást szabadít a világra Kína

Oroszország tehet a globális élelmezési válságról és a magasabb energiaárakról az Ukrajnával folytatott háborúja miatt, de Kína – a radar alatt – három olyan területen is lépéseket tett, amelyek világszerte súlyosbítják az inflációt – állapította meg a Peterson Institute for International Economics (PIEE) friss elemzésében.

Alapvetően Oroszország háborúja miatt a globális gabonaellátás került válságba, étolajhiány jelentkezett, de mivel blokkolják a műtrágyaexportot, máshol is a terméshozamok visszaesésére lehet számítani. Viszont eközben Kína azokon a piacokon okoz ellátási problémákat, amelyeket a háború egyébként érintetlenül hagyna.

AZ ELEMZŐK KÉT FONTOS ÁRUCIKK – A MŰTRÁGYA ÉS A SERTÉSHÚS – ESETÉBEN EMELTÉK KI A KÍNA ÁLTAL BEVEZETETT KORLÁTOZÁSOKAT ÉS VÁMOKAT.

De az ázsiai óriás, a világ egyik legnagyobb acéltermelője, és a fémexportra szintén korlátozásokat vezetett be, amely a mezőgazdaság mellett az ipari termelést is nyomás alá helyezi.

„Kínával az a baj, hogy továbbra is úgy viselkedik, mint egy kis ország… úgy tesznek, mintha koldusszegények lennének, ezért úgy oldják meg a hazai problémákat, hogy annak költségeit máshol élő emberekre hárítják át” – foglalták össze véleményüket a jelenségről Chad Bown és Yilin Wang, a PIIE elemzői.

A cikk itt folytatódik az Index oldalán.