Csináljuk a fesztivált! – fesztiválkörkép

A nagy gyártó- és kereskedőcégek sokszor márkastratégiájuk részeként kezelik a fesztiválokon való megjelenést

Míg az angolszász országokban főképp a komoly kulturális értéket közvetítő rendezvényeket értelmezik fesztiválként, az olasz kultúrában pedig a városi élet színesítését szolgáló fiesztákat, karneválokat, addig a németeknél a fesztivál szót tradicionálisan azokra az eseményekre használják, amelyek középpontjában a gasztronómia áll. Nálunk a fesztiváloknak határait semmi sem szűkíti, bár definíciónk az van: a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSz) meghatározása szerint fesztiválnak nevezhető minden olyan – egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport- vagy egyéb – eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújtson.

Nem sok olyan országa lehet a világnak, ahol az egy főre eső fesztiválok száma nagyobb, mint nálunk – évente többezerszer(!) ünneplünk így, a fesztiválozás egyik fő szórakozásunkká, már-már életformánkká vált.

Ünnep, tradíció, kultúra, étel-ital; rengeteg élmény – ráadásul a fesztiválok még turisztikai szempontból is fontosak. A nagy gyártó- és kereskedőcégek sokszor márkastratégiájuk részeként kezelik a megjelenést ezeken az eseményeken.

A fesztiválok több ponton is kapcsolódnak a turizmussal, és kölcsönösen támogatják egymást. Jelentőségük a tömegturizmus kialakulásával párhuzamosan gyorsan nőtt, gyakran kifejezetten azzal a határozott szándékkal szervezik őket, hogy a turizmust ösztönözzék. Azaz, bár elsősorban deklaráltan a kultúraközvetítés a feladatuk, a fesztiválok gazdasági szerepe a turizmusra gyakorolt hatásuk révén a legszembetűnőbb. Trendjeikben a jelenlegi gazdasági helyzetben sem várhatók gyors változások, a kérdés a közeljövőben inkább a rendezvényekre fordítható összegek nagysága lesz.

A fesztiválok célcsoportja az érdeklődő, aktív, költésre felkészült fogyasztók köre, akik egyébként utazásra, szállásra, belépőjegyre sok esetben jóval többet költenek, mint magán a rendezvényen.

Márpedig a vendég szórakozik, vásárol, és ami a mi szempontunkból a legfontosabb: eszik-iszik a fesztiválon, még ha a rendezvénynek nem is a gasztronómia a fő profilja. Amit eszik, az többnyire a street food (utcai ételek) kategóriájába tartozik.

A fesztiválok célcsoportja az érdeklődő, aktív, költésre felkészült fogyasztók köre

Utcai és fesztiválétel

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb, de mindenképpen leggyorsabban fejlődő gasztronómiai kategóriája a street foodok világa – jól illeszkednek a legfontosabb 21. századi gasztronómiai trendek legtöbbjéhez: változatosságot biztosítanak, számtalan egészséges változatuk van. A minőséget nyújtó szolgáltatók friss, gyakran helyi termékeket használnak készítésükhöz, ezzel együtt a világ minden részéről származó konyhák különlegességét és sokféleségét kínálják.

A street food abszolút megfelel felgyorsult életritmusunknak, és egyre inkább levetkőzi korábban kapott stigmáit, fokozatosan életünk részévé válik. Számos jelenlegi vendéglátóipari trendben szerepet játszik; a megfizethető és kényelmes ételek menübe illesztése még a „telepített” éttermek forgalmának is alapja lehet.

Sőt, azt is kimondhatjuk: a street food 2023-ra óriási szerepet kap az éttermek, büfék, cateringes cégek, és időnként még a közétkeztetők repertoárjában is.

Becslések szerint a világon naponta 2,5 milliárd ember fogyaszt street foodot – a csúcstartó talán Bangkok, ahol 20 ezer árus látja el a 8 milliós város lakosságának 40%-át. Az Amazonon elérhető könyvek közül közel 6000 foglalkozik a street food témájával. Olvastunk olyat is, hogy 2022-ben az „ázsiai street food” kifejezést 120%-kal keresték többen a világban, mint egy évvel korábban.

De ezek csak érdekességek, nálunk fontosabb, hogy a street food mára nemcsak a minőséget, frissességet, kistermelőit jelenti, de vendéglátásunk, mondjuk így: speciális adottságai miatt a street food szcénáját az is alakítja, sőt: előkelőbbé teszi, hogy különböző okokból számos jó nevű séfünk próbálja ki a műfajt a hagyományos éttermeken kívül is. Korábban gyakori volt, hogy a csúcséttermek második vonalas egységében speciális körülmények között tesztelték új koncepcióikat, esetleg a csúcsszakácsok élték meg a hagyományos éttermekbe nem illő szenvedélyüket. A válság miatt ma már jóval gyakoribb, hogy a kreatív, innovatív kollégák megfelelő tőke, esetleg kvalitásaikhoz illő munka híján így alakítanak ki saját street food vállalkozást. Még akkor is, ha az utcán árult ételek értékesítését – magyar specialitásként  – adórendszerünk hendikeppel indítja a hagyományos vendéglátással szemben.

De milyen is a modern street food?

A street food azoknak a koncepcióknak a mobil platformja, amelyek általában csak egy vagy néhány, gyakran saját receptek alapján készült ételfajtát kínálnak. A tapasztalatok szerint a sikeres üzletek speciális, rövid étlappal, gondosan összeválogatott alapanyagokkal dolgoznak, így tudják tartani az állandó minőséget.

A street food szcénában legtöbbször kézműves ételeket (és kézműves italokat) kínálnak; a kézművességet nagyra értékelik a vendégek, főként a tudatos fogyasztók, akik nagy hangsúlyt fektetnek a magas minőségre és az egyediségre. Jó ideje mindent visznek a történettel eladható ételek, meg a kiváló minőségű, kézzel készített termékek (sajtok, kézműves sörök, különleges pékáruk) – persze mindez frissen elkészítve. Ráadásul – bár nem akarunk cinikusak lenni – a kézműves ételekben mindig sokkal „több” a történet és az érzelem, mint például a bio/organikus fogásokban.

Alapkategória a hamburger! Ám miközben megpróbáltuk összegyűjteni értékeit trendek szempontjából, rájöttünk, nemcsak a hamburgerre, de számos más street food ételre is jellemző, hogy része lehet szinte bármilyen gasztronómiai koncepciónak, bármilyen étteremtípushoz formálható és bármilyen éttermikonyha-felszereléssel előállítható. Mindemellett a street foodok jól fejleszthetők, trendekhez alakíthatók, ezerféle alapanyagból készíthetők – mint a nagykönyvben! Nem is csoda, hogy jónevű éttermek is kínálnak időnként street food ételeket, menüket, amelyek új, nem mindennapi ízeket mutatnak be „érthető” formában.

Marketingül mindez azt jelenti, hogy a szakács a street foodokkal a vendéglátás bármelyik szegmensében izgalmas ízvilágot teremthet, és olyan célcsoport különlegességek iránti igényeit is kielégítheti, akik esetleg még nem állnak készen arra, hogy komfortzónájukon kívül túl messzire merészkedjenek. A konyhák keveredése a hagyományos alapételek mellé új megközelítéseket hoz, például kenyerek, tészták új verzióit: a piadine (olasz lapos kenyérszendvicsek), az empanada és a kínai palacsintaszerű jianbing (vagy bing) ugyanúgy megtölthető számtalan féle hozzávalóval, azaz korlátlan variációban kínálható.

A mai utcai ételekre a merész ízek használata jellemző, de szólnak a kényelemről is. Ideális esetben alkalmasnak kell lenniük to-go fogyasztásra, és gyorsan és könnyen, kézzel vagy minimális evőeszközzel ehetőnek kell lenniük. Tökéletesen illeszkednek az egész napos snacking trendjébe, aki ezekben gondolkodik, egy dologra érdemes figyelnie: nem mennyiségben kell gondolkodnia, hanem minőségben.

Az Y- és a Z-generációs fogyasztók a street food természetes célcsoportja: szeretnek nassolni, kísérletező kedvűek; a globális gondolkodás a normájuk, úgy nőttek fel, hogy gyerekkoruk óta látnak főzőműsorokat, bloggereken és a közösségi médián keresztül „járják a világot”, és nem félnek új ételeket kipróbálni – számukra nincs olyan ízpárosítás, ételélmény, amely túl extrém lenne.

Food truck

A modern street food kínálatot a fesztiválokon elsősorban a food truckok képviselik. Hazai piacuk folyamatosan formálódik, sok az új belépő, és sok a lemorzsolódás. A szakma szerint food truckot üzemeltetni életstílus, sajátságos hozzáállást igényel mind a gasztronómiai kreativitás, mind a problémamegoldás területén – egyszerűen nem mindenkinek való ez a műfaj. Mindenesetre a fluktuáció legtöbbször együtt jár a minőségi javulással.

Az itthon működő food truckok, akárcsak nyugati társaik, a street food és a magas minőségű to-go gasztronómia legmodernebb trendjeit képviselik, és stabilan reprezentálja magát közöttük a legmagasabb minőségű gasztronómia. Az üzemeltetők összetétele változatos, akárcsak az általuk képviselt gasztronómiai kategóriák – az „alapműfajok” mellett különféle innovációkkal is sokan próbálkoznak. Egyértelműen nagy potenciál van a vendéglátás e tipikusan 21. századi, a hagyományos éttermeknél jóval kisebb befektetést igénylő fajtájában.

A magyar food truckok vendégeiről is elmondható, hogy kimondottan lojálisak, és könnyebben elnézik az esetleges hiányosságokat, mint általában a vendéglátás fogyatékosságait.

A food truckok kimondottan kreatív módon használják az alapanyagokat

A food truckok kimondottan kreatív módon alkalmazzák az alapanyagokat, előszeretettel használnak kézműves termékeket, ami persze logikus is, hiszen mozgékonyságuk révén egyszerűbb kapcsolatot tartaniuk a beszállító kisgazdaságokkal, termelői piacokkal. Optimális esetben a food truckok komoly befolyással lehetnek a városlakók étkezésről alkotott elképzeléseire, így nemcsak versenyképes elemei, de fontos médiumai is lehetnek a vendéglátásnak.

De félő, hogy nem egyhamar! Nagyvárosainkban ugyanis az önkormányzatok többnyire megnehezítik a hétköznapi random kiállásokat, legfőképpen a belső kerületekben.

Így aztán a food truckok más utakra kényszerülnek. A legtöbben a fesztiválokon – nem feltétlenül gasztronómiaiakon –, nagyrendezvényeken való megjelenésre rendezkedtek be, mások magánterületeken, olyan irodaházak közelében próbálnak munkahelyi étkeztetést biztosítani a környéken dolgozóknak, ahol a technikai feltételeket is biztosítják számukra.

Az üzleti világ is felfigyelt a pandémia után magához térni látszó, népszerű szolgáltatási formára, így a food truckok mára a rendezvénycateringgel foglalkozó cégek konkurenciájává váltak. //

Befogadás és sokszínűség

Mondovics Péter
area marketing manager
Mastercard

Az idei évben a zenei programunk tovább épül, ennél fogva a tevékenyégünket is tovább koncentráljuk. Három fő együttműködő partnerrel tervezünk idén aktivitásokat: a hihetetlenül színes programokat kínáló Budapest Parkkal, a feltörekvő művészeket támogató La Boum fesztivállal és KEMP alkotótáborral, illetve a Budapest ikonikus helyszíneit különleges zenei élményekkel népszerűsítő Budapest Essentials Delicate Sessionnel.

Amellett, hogy minden rendezvény készpénzmentes lesz, és egyre több emberhez tudjuk eljuttatni a mobilfizetés élményét, kiemelt célunk a feltörekvő zenekarok és tehetségek eljuttatása egy nagyobb közönséghez.

Három kiemelt téma köré szervezzük az aktivitásainkat: befogadás és sokszínűség az egyenlő esélyekért, környezeti fenntarthatóság és a női szerepek fontossága. Ezek mindegyike meg fog jelenni a rendezvényeken mind az előadók által képviselt értékekben, mind helyszíni aktivitások formájában. //

Újra felfelé

A cégek hamar felismerték, hogy az üzleti rendezvények marketingértéke a válságévekben sem csökkent, a vendégkörüket tudatosan építő éttermek és catering-szolgáltatók így igazán nagy forgalmú utolsó negyedévet könyvelhettek el tavaly.

A vendéglátás szempontjából mindig csendesebb január után nem hagyta behúzva a kéziféket a rendezvénypiac, hiszen a vállalatoknak továbbra is érdeke, hogy partnereiket egy catering-szolgáltatást is magában foglaló eseményen lássák vendégül. A májustól októberig tartó esküvői főszezonra is szép számmal érkeztek már hónapokkal korábban megrendelések; a szolgáltatók legnagyobb problémája az árazás volt. Az energia- és alapanyagárak, valamint az euró árfolyamának gyors és hektikus változásai miatt nehéz volt például egy fél évvel a catering-szolgáltatás megrendelése után tervezett családi vagy üzleti rendezvényre konkrét árajánlatot adni. A partnerektől ilyenkor rugalmasságot kellett kérni – szerencsére ezt többnyire meg is kaptuk, eddigi tapasztalataink szerint az ügyfelek nagyon megértően reagáltak a jelenlegi helyzetre.

A cégek hamar felismerték, hogy az üzleti rendezvények marketingértéke a válságévekben sem csökkent

Gasztronómiai trendváltozást a catering területén nem igazán hozott az áremelkedés, hiszen a végső árazás szempontjából alig múlik valami azon, hogy egy étel milyen energiafelhasználás mellett, egész este vagy csak néhány óra alatt készül el. Az etikus vendéglátás viszont ebben a helyzetben is fontos szempont; az élelmiszer-hulladékok csökkentésének jegyében el kell fogadnunk, hogy nem tragédia, ha egy-egy étel teljesen elfogy az adott rendezvény végére. A vendéglátás összes szereplőjének könnyebb, környezettudatosabb és pénztárcakímélőbb lenne, ha minden ételből csak annyit rendelnének, amennyit biztosan elfogyasztanak a vendégek. Ehhez viszont még szemléletváltásra lesz szükség a rendezvények megrendelői, illetve a vendégek körében. //

Felelősségteljesen

Kovács Dávid Gábor
marketingigazgató
Zwack

A tavalyi sikeres együttműködés után idén is a Tanqueray lesz a Sziget Fesztivál gin partnere, exkluzív márkahelyszínnel, a Sziget Beach by Tanqueray-jel.

Luxusportfóliónkból Zacapa rumot és a Johnnie Walker premium whiskyjeit kóstolhatják majd a bulizók a Sziget és a Balaton Sound VIP bárjaiban. Természetesen a többi fesztiválon is jelen lesznek márkáink.

A gin ma a leggyorsabban növekvő kategória hazánkban és a régióban, élen a Tanqueray-jel. Az együttműködéssel ezt a trendet és a premiumizációs hullámot kívánjuk erősíteni.

Fontos számunkra a tudatos, felelősségteljes alkoholfogyasztás népszerűsítése. A Szigettel együttműködésben a Diageo DRINKiQ programján keresztül interaktív és hatékony módon hívjuk fel a figyelmet a téma fontosságára. Üzeneteinkkel többek között a fesztivál Túlélési Kalauzában és egyedi tervezésű repoharakon is találkozhatnak a bulizók. //

Célcsoport-orientáltan

Az ALDI 2016-ban nyitotta meg első pop-up üzletét a Sziget Fesztiválon, azóta rendszeres résztvevő a legnagyobb hazai zenei rendezvényeken – 2023-ban a Balaton Soundon, a Sziget Fesztiválon, a Gyerekszigeten és a SZIN fesztiválon vesz részt. Az áruházlánc idén a Szigetre pop-up üzlettel, míg a többi eseményre Grill Zónával készül, ahol kedvező áron lehet frissen sült ételeket vásárolni.

A megjelenés célja, hogy az üzlet, illetve a Grill Zónák a fesztiválozók igényeihez igazított, de alacsony árú kínálattal és hosszú nyitva tartással járuljanak hozzá a pihenéshez és a pénztárcabarát fesztiválozáshoz. Ezzel párhuzamosan szeretné megszólítani és bemutatni értékeit azoknak a fiataloknak, akiket más csatornán csak korlátozottan ér el; bízik abban, hogy vásárlói a Szigeten is a pop-up üzletben vásárolnak, míg aki a fesztiválokon találkozik először az áruházlánccal, az a rendezvény után is ALDI-­üzletbe fog járni.

A cég megbízható és felelős munkaadóként is bemutatkozik a fesztiválokon, és várja a munkakeresőket. A fesztiválüzletnél és a Grill Zónákban 100%-ban szelektíven gyűjtik a hulladékot, az evőeszközök pedig újrahasznosíthatók. //

Fókuszban a hulladékkezelés

Palkó András
marketingigazgató
Coca-Cola HBC
Magyarország

A fesztiválokon célunk a fiatalabb közönség, különösen a Z-generáció megszólítása; jelen leszünk teljes körű italválasztékunk többségével. Partnereinkkel igyekszünk a termékértékesítésen túlmutató márkaegyüttműködéseket kialakítani, hogy a fesztiválokon a termékeink értékesítésén túl élményt is nyújtsunk, így több esetben saját helyszínnel és programmal készülünk, és a fogyasztóink számára igyekszünk promócióinkkal lehetőséget adni a rendezvényeken való részvételre is.

A legfontosabb vállalásaink között szerepel, hogy 2030-ra a felhasznált csomagolóanyagaink 100%-ának megfelelő hulladékmennyiséget gyűjtünk be és hasznosítunk újra. Partnereinkkel közösen igyekszünk a leghatékonyabb módon kezelni az események alatt keletkezett műanyaghulladékot. A helyszíni aktivitások között is kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság, célunk megvalósítása a körforgásos gazdaság a fesztiválok helyszínén is. //