Contivo™-val a biztosabb termésért

Egyre komplexebb és rendkívül változékony gazdasági környezetben, szélsőségbe hajló időjárási feltételek mellett kellene úgy gazdálkodni, hogy az hosszú távon is fenntartható jövedelmezőséget eredményezzen – hangsúlyozta Czigány Tibor, a Syngenta Kft. ügyvezető igazgatója a Contivo™ programot bemutató budapesti konferencián.

A Syngenta 2011-ben arra vállalkozott, hogy nemcsak az adott, szűken a működési köréhez tartozó növényvédelmi technológiával, fajta- és hibridválasztékkal támogatja a termelőket, hanem olyan szolgáltatásokat dolgoz ki, amelyek átfogó támogatást nyújtanak. Magyarországon ezt az új stratégiai irányt a Contivo™ szakmai szaktanácsadói programban fémjelzi.

A program három nagy pillérre épül: az egyik a talaj, melynek kapcsán a kímélő talajművelés, az okszerű tápanyag-utánpótlás és a talajélet javítása a cél. A másik maga a növény, ahol a megváltozott talajművelési rendszerhez és tápanyagszintekhez alkalmazkodó hibrid- és fajtaválaszték, valamint a hatékony növényvédelem alkalmazása az elsődleges irány. Az utolsó nagy pillér a termelési stratégia. Ide tartozik a beruházások, fejlesztések alapjainak kialakítása, pénzügyi hátterének biztosítása és a jól szervezett adminisztratív háttér, amely kiszolgálja a termelő napi munkáját.

A programhoz kapcsolódó pénzügyi szervezetek kiemelt beruházási finanszírozási ajánlatokat kínálnak, valamint teljes körű vagyon- és terménybiztosítást nyújtanak. A gyártói oldalról a növénytermesztési technológia felépítését a Syngenta mellett a Väderstad, az Agro.bio és a Yara Hungaria Kft. végezte. Az üzemi működést támogató elemek közül az ügyviteli rendszer tudás- és informatikai hátterét az Agrovir Kft., a gépi vásárlásokat lehetővé tevő financiális hátteret a Budapest Bank Zrt. biztosítja. A termény- és a vagyonbiztosítást a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nyújtja. A tudományos intézmények közül a tudásbázis felépítését és a hosszú távú kísérleti platform létrejöttét a Debreceni Egyetem Karcagi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete segítette.