B to B vitamin

Azt mára már megtanulta minden magyar szakmabeli, hogy a vendéglátás kemény üzlet! Azt viszont jóval kevesebben, mi az a marketing. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy nem is végeznek ilyen tevékenységet – vendéglátósaink ösztönösen vagy tudatosan, de márkát építenek, promóciókat szerveznek, „reklámkommunikálnak”. Mégpedig néha példaértékűen. Két olyan „minta” ürügyén beszéljünk hát a marketingről, amelyek megérintettek minket; egyik a természetességével, másik a kreativitásával.A zsigeri
Nem lehet megúszni, hogy az embernek néha a barátai ajánljanak egy-egy helyet, ami „hihetetlenül hangulatos”, „remek a sör meg a kaja”, vagy a sokaknak inkább ijesztő „sok híres ember is megfordul ott!” Az ilyen hírverést hívja a reklámszakma szájpropagandának. Mi tagadás, ma ez a vendéglátás legolcsóbb és legfontosabb kommunikációs eszköze. Mi is hasonló híreket hallva jutottunk el egy másképp csak véletlenül megtalálható érdi, a főúttól 15 méterre épült, de arról nem látható pubba.
Az Irish Dog söröző láttán gondolkozhat el a szakmabeli arról, létezik-e a vendéglátásban a divat fogalma. Hiszen öt-tíz éve az volt „központi” kérdés a vendéglátásban, vajon felváltja-e a pubdivatot a mediterrán stílus, meddig vonzzák itthon a valóban fizetőképes keresletet az angolszász ízlésvilágnak megfelelően kialakított, pulthangsúlyos, sötét faborítású, elsősorban a sörre és az égetett szeszekre alapozó üzletek.
Nos, figyelve a piacot, divatok mindig lesznek, de a siker, úgy tűnik, nem feltétlenül hozzájuk kötődik. Az Irish Dog diadala is kortalan. Pedig legtöbb elemében, ha csak a nagy (és nagyon élő!) kandallót nem számítjuk, nem is nagyon különbözik a hasonló megközelítésű helyektől. De a hangulat… egy pub, ahol a patina nem „csinált”, a dekorációként használt sok kacatról nem jut az ember eszébe, hogy talán egy dizájner gyűjtötte össze két hétvégén az Ecserin, és ahol az ajtón belüli hangulatból és beszélgetésekből nemigen lehet megállapítani, hogy a vendégek közül kié a parkolóban álló 3-4 luxusautó.
A söröző gazdája, Gál István 13 éve, két „felvonásban” jutott el a ma 73 főt fogadni képes pubig. Az első bútorokat kezdő vendéglátósként, ám gyakorlott asztalosként még ő maga készítette; erős üveglappal fedett gyalupadja ma az üzlet legnagyobb asztala. A képek között ott van néhány – ma divatos szóval élve – celeb fotója, „vendégkönyvbejegyzésük” a falon valóban őszintének tűnik.
Bár az Irish Dogból „felkapott” hely lett, vendégeinek (akiket a tulajdonos második érkezésüktől törzsvendégeknek tekint) túlnyomó többsége visszajáró, az árak nem haladják meg egy átlagos budapesti pub árait. Pedig a választék közel van a tökéleteshez: ötféle jó minőségű csapolt sör és hétszázféle(!) whisky erősíti a hely profi pubjellegét és jelzi a tulaj „elkötelezettségét”. Mindemellett a borválaszték és a konyha is folyamatosan erősödik, feltehetően, mert Gál úr láthatóan érzi a piacot.
Üzleti érzéke azt súgja, minden hirdetésnél többet ér, ha a vendégre figyel. Filozófiáját, félő, jó néhány megfáradt profi ma cinikus mosollyal fogadja: „A kocsmádat a vendég építi – hírt csinál, és másik vendéget hoz.” Ennek megfelelően is dolgozik: főúr és menedzser, aki szinte mindig jelen van, és pózolás nélkül vegyül el a vendégekkel.
A tulajdonos nem bíz semmit a véletlenre, a gyakori telt ház a jó érzékkel szervezett rendezvényeknek is köszönhető: italestek, kéthetenként élőzene, havonta pipaklub, télen pedig bográcsozás az óriáskandallóban, na meg a közös szurkolás a legizgalmasabb sportesemények közvetítésekor.
Okosabb vendéglátósaink itthon sem szégyellik már elvinni konyhai stábjukat tanulni a legjobb hazai konyhákba. Miért ne lehetne az Irish Pubba azért elküldeni a marketingest, hogy ellesse: mi lehet az, amitől a vendég az első pillanattól fogva otthon érzi magát…

A vérprofi
Sinatra & Friends News címmel egy négyoldalas lap jelent meg október 15-én a Napi Gazdaságban. A dzsesszénekesekről és kedvenc ételeiről szóló behúzott kiadványról csak olvasása közben derült ki, hogy egyben étlap is, és a Jardinette étterem két hónapos rendezvénysorozatát van hivatva népszerűsíteni.
A Frank Sinatra & Friends esetünkben a vendéglátóhely tematikus estjeinek elnevezése, amelyek keretében híres dzsesszénekesek dalait és kedvenc ételeit mutatja be a közönségnek.
A 13 ezres példányszámú kiadvány a Napi Gazdasághoz hasonlóan lazacszínben jelent meg. A behúzás a napilap budapesti előfizetőihez jutott el (őket az étterem potenciális célcsoportjának tekintették), de az akció szervezését végző szakemberek egy vállalatvezetőket és döntéshozókat tartalmazó címlistára is eljuttatták a reklámanyagot.
Gasztronómia, dzsessz, haszon – csak egy kreatív ötlet kell az összefüggések felfedezéséhez!
Ipacs Tamás