Az MI újrakeveri a kereskedelem pakliját

A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.

A június 14-én, az Aquaworld Resort Budapest Hotelben sorra került esemény a Laurel 30. születésnapja alkalmából készített videóval indult. Ezt követően a cég ügyvezetője, Bessenyei Attila többek között elmondta, hogy bár a mostanság középpontba kerülő új technológiák (pl. a mesterséges intelligencia) a köztudatba csak nemrég robbantak be, a techcégek, beleértve a Laurelt, már jó ideje foglalkoznak ezekkel a területekkel. Ennek megfelelően már most vannak olyan elérhető megoldások, amelyek ugrásszerű fejlődést hozhatnak a boltoknak.

A konferencián debütált a Laurel önkiszolgáló kasszájának új, 3. generációs változata, emellett sok más Laurel-újdonsággal is találkozhattak a résztvevők.

Forrásoktól a fogyasztásig

Az előadások hosszú sorát dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára kezdte, aki többször is hangsúlyozta, a kormány alapvetően a lehető legkevesebb beavatkozásra törekszik a kereskedelemben, ám bizonyos célok érdekében (pl. a vásárlók és a magyar ipar védelme) eddig is éltek és a jövőben is élnek majd a szabályozás eszközével.

Kurucz Péter, az NIQ kereskedői kapcsolatok igazgatója elárulta, hogy a vásárlókat érzékenyen érintő folyamatokra a többség 3 fő stratégiával reagált: az olcsóbb üzleteket, illetve a saját márkás termékeket kezdték favorizálni, illetve megnőtt a hűségprogramok jelentősége is.

Mizsányi Attila, a NAV Kockázatelemzési és Adattudományi Főosztályának vezetője az eNyugta bevezetésével nyíló lehetőségekről beszélt. Megerősítette, a jelenleg a Parlament előtt lévő törvénycsomagból várhatóan idén ősszel lehet rendelet, a rendszer pedig ideális esetben 2024 júliusában indulhat el.

MI lesz itt

Két előadásnál is a mesterséges intelligencia került középpontba. Dr. Bőgel György, a CEU professzora komplex áttekintést adott a területről, a technológia kiskereskedelemben való alkalmazhatóságára koncentrálva. A szakember azt üzente a kereskedőknek, már most kezdjenek foglalkozni a kérdéssel. Elsőként például gondolják át, milyen döntéseket kell meghozniuk üzletükkel kapcsolatban, vagy épp milyen a tipikus vevői folyamat a boltjukban, és szakértők segítségével térképezzék fel, hogyan lehet ezeket az MI segítségével hatékonyabbá tenni.

Bessenyei Attila aláhúzta, a technológia térhódításával a munkahelyek nem eltűnnek, hanem átalakulnak: a kiszámítható fizikai munkát és az adatgyűjtést 5-8 éven belül teljes egészében kiválthatják az innovációk. A kereskedők számára ez azt is jelenti, hogy fokozatosan egyre képzettebb munkaerőre lesz szükségük, akik a gépekkel együttműködve minden eddiginél hatékonyabban üzemeltetik a boltokat.

Zátonyi János, a Giro Zrt. üzletfejlesztési vezetője az azonnali fizetési rendszer (AFR) első 3 évének rövid áttekintése mellett egy folyamatban lévő, jelentős távlatokat nyitó fejlesztésről is beszámolt. Az „AFR 2.0” projekt fő célja, hogy az azonnali fizetésből valóban mindennapos módszer válhasson úgy, hogy az a kereskedők és a vásárlók számára is a lehető legelőnyösebb legyen.

Ezek után Szabó Edit Ditte, a Ditte Digital digitális marketing tanácsadója és trénere osztott meg a teremben helyet foglaló kereskedők számára hasznos tapasztalatokat, majd a hűségprogramtrendek kerültek terítékre, az idén 10 éves Netlient (Ügyfélkártya) két képviselője, Bakos Krisztina, értékesítési vezető és Szilágyi András, ügyvezető jóvoltából. A törzsvásárlói rendszerek a mostani gazdasági helyzet egyik fő nyertesének számítanak, az előadók szerint azonban az igazi felfutás csak most kezdődik. Becslések tavaly 3,6 milliárd dollárra tették a hűségprogrampiac értékét, ami 2030-ra az előrejelzések szerint 9,7 milliárdra nőhet. //