Az éttermi szolgáltatások áfacsökkentése a bérfejlesztést szolgálja

Az éttermi szolgáltatások idei újabb áfacsökkentésével a kormány célja az, hogy az így megmaradt pénzt az ágazatban dolgozók bérfejlesztésére fordítsák a tulajdonosok, munkáltatók – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI érdeklődésére.

Emlékeztetnek: a hatályos áfatörvény alapján az éttermekben bizonyos szolgáltatások után csökkent 5 százalékra az áfa mértéke 2018. január 1-jétől, a helyben felszolgált ételek- és a helyben készített nem alkoholtartalmú italokra. Az áfacsökkentési folyamat már 2017. január 1-jén elkezdődött, amikor 27 százalékról 18 százalékra csökkent a forgalmi adó mértéke a melegkonyhás vendéglátó szolgáltatások esetében.
Szintén fontos változás, hogy a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást 2018. január 1-jétől kötelesek fizetni az áfacsökkentéssel érintett melegkonyhás vendéglátóhelyek a nettó árbevétel után. A befolyt összeget turizmusfejlesztési feladatokra fordítja a kormány – írták.
Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke örvendetesnek nevezte a kedvezményes áfa bevezetését. Hozzátette: azt is üdvözlik, hogy a 4 százalékos turisztikai hozzájárulást a Magyar Turisztikai Ügynökséghez rendelték, amit célzottan az országmarketingre költ a szervezet.
Kiemelte, hogy az áfacsökkentés az eladási árakban nem jelent változást, mert ez az éttermek hatékonyabb gazdálkodását segíti, a munkáltatók az áfacsökkentésből befolyó összeget a munkabérekre fordíthatják. A szállodaszövetség az ágazat fehéredését is várja az intézkedéstől. A szakmai bérminimum az áfacsökkentéssel egy időben január elsejétől tovább emelkedik, 180 500 forintra. Az a cél, hogy a vendéglátásban magasabb béreket fizessenek, és a többlet fedezet legyen az évek óta elmaradt fejlesztésekre – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az italforgalmon belül magas az alkoholtartalmú italok aránya, amit nem érint az áfacsökkentés, az továbbra is a 27 százalékos áfakulcs alá tartozik.
Szólt arról, hogy a szállodaszövetség több javaslatot tett a nemzetgazdasági tárcának bizonyos szabályok egyszerűsítésére. Ezek közül kiemelte: aránytalannak és elvtelennek tartják, hogy a palackozott ásványvíznek – ami a magyar piacon a minőség jele – magasabb áfája lesz, mint a ballonos víznek, vagy a limonádénak ami helyben készített italnak minősül akkor is, ha mindegyik ugyanabból a vízből készült. Véleménye szerint nem fair, hogy a helyben készült italok és a palackozott italok között különbséget tesznek az áfában, ha mindkettő alkoholmentes.
Szakmai szervezetként tovább küzdenek ezekért az egyszerűsítésekért 2018-ban is – mondta Könnyid László. (MTI)