Az Amazon is beszáll a magyar járványügyi költekezésbe?
A múlt héten megjelent kormányrendelettel ismét különadókat vezetnek be Magyarországon. Ezek közül a kiskereskedelmi különadó érdekessége, hogy az a Magyarországra értékesítő online kereskedőket, így az Amazont is megadóztatja – vagy legalábbis megpróbálja. Márpedig ez, az Amazon magyarországi forgalmától függően, egy vaskos bevételi forrást jelenthetne az államnak.
dr. Fehér Tamás
Akik átélték a 2009-es válságot, azoknak feltűnhetett, hogy a héten bevezetett két adó egyike, a járványügyi kiskereskedelmi különadó, kísértetiesen hasonlít a 2010-ben egyszer már bevezetett bolti kiskereskedelmi különadóra. Van benne azonban egy csavar. Az adót ugyanis nemcsak a hagyományos magyar áruházláncoknak kell fizetniük, hanem a külföldi internetes kereskedő társaságoknak is. Legalábbis erre lehet következtetni a kormányrendelet szövegéből, amely a „nem fióktelep” útján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet is adóztatja, ha a terméket Magyarországon adják át a vevőnek.
„Úgy tűnik tehát, hogy a magyar pénzügyi kormányzat a járványhelyzet alatt egy csapásra megoldotta azt a sokakat régóta foglalkoztató kérdést, hogy vajon miként lehet vagy érdemes megadóztatni az olyan külföldi e-kereskedőket mint amilyen például az Amazon, vagy mondjuk a kínai Alibaba” – mondja dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi iroda partnere.
Kétségtelenül nem babra megy a játék: egyes becslések szerint a magyar e-kereskedelmi piac évi 1000 milliárd forintos forgalmú, aminek akár a fele is külföldi kereskedőket illethet. Ez nagyságrendileg a magyar SPAR vagy a magyar LIDL éves árbevételének felel meg.
Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezen az árbevételen milyen arányban osztoznak a „nagyok” – márpedig, mivel az új különadó sávosan progresszív, nem mindegy, hogy mondjuk az Amazon 1 milliárd vagy 100 milliárd forint erejéig részesedik-e a magyar piacból. Márpedig abból kiindulva, hogy az Amazon Egyesült Államokon kívüli forgalma 2019-ben 74,7 milliárd dollár volt, amelyből néhány tizedszázalékkal itthoni vásárlók is részesedtek, ez komoly adóbevételt tud a magyar államkasszának is jelenteni.
A legérdekesebb kérdés, hogy ezt az adót miként fogják befizettetni a külföldi kereskedőkkel? „Nos, a magyar adóhatóságnak van valamilyen szintű rálátása erre a piacra, hiszen a jelentősebb volumenben távértékesítést végzőknek – elvileg – be kell fizetniük a magyar áfát. Ebből pedig az árbevétel is könnyedén meghatározható. Más kérdés, hogy mit szólnak majd azok a külföldi kereskedők, akik hirtelen az áfa fizetési kötelezettségük mellé a magyar különadóról is csekket kapnak.” – mondja az ügyvéd.
Kapcsolódó cikkeink
Az AI hatása Észak-Amerikában 2030-ra elérheti az 1,6 ezer milliárd dollárt
A kiskereskedők eltérő mértékben bár, de profitálhatnak a mesterséges intelligencia…
Tovább olvasom >Best Global Brands: a legértékesebb márkák 2024-ben
Az Interbrand globális márkatanácsadó cég idén ősszel mutatta be a…
Tovább olvasom >Egyre több magyar e-kereskedő teszi át a székhelyét Szlovákiába
Az elmúlt években egyre több magyar online kiskereskedő döntött úgy,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >Díjemelés a Magyar Postánál: ennyibe kerülnek majd a leggyakoribb postai szolgáltatások 2025-ben
A Magyar Posta célkitűzése továbbra is az, hogy hatékonyan és…
Tovább olvasom >Nébih: rénszarvasmotívummal ellátott kerámiatálat hívott vissza az LPP Hungary Kft.
A SINSAY márkájú, rénszarvasmotívummal ellátott kerámiatálat a termékről leváló fóliaréteg…
Tovább olvasom >