Amazon-elosztóközpontok lehetnek számos kereskedelmi ingatlanból

Az Amazon és a Simon Property a korábban a J.C. Penney és a Sears Holdings által használt kiskereskedelmi területet átalakítaná át az Amazon elosztóközpontjaivá. Egyes feltételezések szerint a tárgyalások már hónapok óta folynak, bár lehetséges, hogy a két fél végül nem tud majd megegyezni egymással.

A folyamat a kiskereskedelmi környezet változásait látva – ami egyrészt az e-kereskedelem térnyerését, másrészt az ellátás bizonytalansága elleni készletszint növelését jelenti – egyáltalán nem meglepő. A Prologis május végi felmérése szerint a kiskereskedelmi egységek a fokozott rugalmasságra való törekvés jegyében igyekeznek növelni a készletszintjeiket, amihez az elosztóközpontok kapacitását is bővíteni kell. Várakozások szerint a készletek a következő években mintegy 5-10 százalékkal növekedhetnek.

Becslések szerint az USA-ban a kiskereskedelmi készletszint 1 százalékos növekedése több mint 5 millió négyzetméternyi keresletbővüléssel járna a logisztikai ingatlanok piacán, az előttünk álló három évben pedig összesen 37 millió négyzetméternyi keresletbővüléssel számolnak. Az a helyzet tehát, hogy az e-kereskedelem növekedése és a magasabb készletszintek iránti igény jelentősen növelni fogja a végső fogyasztókhoz közeli logisztikai ingatlanok iránti keresletet, amit most a világ egyik legnagyobb cégének és az USA egyik jelentős ingatlantulajdonosának a lehetséges együttműködése is bizonyít.

A várakozások szerint ez főként azoknál a területeknél lesz érezhető, ahol az ellátási láncok eddig nagyon szűkek voltak. Ilyen az élelmiszer- és italkereskedelem, az elektronikai berendezések, az egészségügyi cikkek és a vegyes kiskereskedelem. A készletek ideális szintjének átértékelése tehát az e-kereskedelem általános növekedése mellett a másik oka annak, hogy növekedni fog a városi logisztikai ingatlanok iránti kereslet.

Mi a helyzet Magyarországon?
Az európai és azon belül a magyar kiskereskedelmi piac részben más mint a tengerentúli, a rá ható folyamatok azonban hasonlók. Az egy főre jutó plázaterület az Egyesült Államokban jelentősen magasabb, mint Európában, Magyarországon ráadásul még európai viszonylatban is nagyon alacsonyak a számok. Nem is csoda, ha belegondolunk, hogy Budapesten közel 8 éve egyetlen új bevásárlóközpontot sem adtak át, és a dél-budai Etele Plazan túl is inkább csak távlati tervek vannak további fejlesztésekre.

Magyarországon a 2010-es mélypont óta évi 6-7 százalékos kiskereskedelmi bővülés ment végbe, ami régiós szinten is jó eredménynek számít. A vásárlóerő bővülésével tehát a kiskereskedelem is lépést tartott, a vírushelyzet miatti korlátozások következtében viszont az idei évben megtört a korábbi lendület, noha az elmúlt hetekben már sok helyen a korábbi forgalom közelében üzemeltek a bevásárlóközpontok. Az e-kereskedelem azonban az USA mellett Európában, így Magyarországon is erősödik. (portfolio.hu)