AM: hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet
Hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet, amely célul tűzi ki a kisüzemi halászat fejlesztését – mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson szerdán Szarvason.
Szentpéteri Sándor kifejtette, szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást; emellett bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe.
További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése – húzta alá.
A helyettes államtitkár elmondta, a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke – étkezési halra vonatkoztatva – 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.
A kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat – az import mellett – amely étkezési halat biztosít Magyarországon.
Szentpéteri Sándor a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás, átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Utóbbin az új uniós ciklus pályázati forrásaival javítani szeretnének – jegyezte meg.
Hozzátette, a halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal. „Ezen változtatni kell” – hangsúlyozta.
A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő – mondta.
Megjegyezte, az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikaiharcsa-termelés területén.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is.
A politikus közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajziárujelző-oltalmat.
Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította. Az ágazat a világ halászfogásának 40 százalékát adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40 százaléka (45 millió) nő. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Véleményezhetőek az új kertészeti és élelmiszeripari beruházási pályázati felhívások
Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján az új…
Tovább olvasom >Az Élelmiszermentő Központ második alkalommal segít rászoruló családokon
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tagjai, országszerte több…
Tovább olvasom >Újra megnyílnak a pénzcsapok a kertészetben
Immár kilencedszer találkoztak a kertészek, hogy február 29-én, a Zsendülés…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Gondtalan fogyasztók? Jókora különbségek a középkorúak táborában
Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben,…
Tovább olvasom >18+! Az energiaital után a kóla lesz a következő?
A Magyarországon érvénybe lépő új szabályozás értelmében tilos lesz energiaitalokat…
Tovább olvasom >