AM-államtitkár: már hetven fölé nőtt az elismert öntözési közösségek száma

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2021. 09. 21. 11:19

Már hetven fölé nőtt a 2020 júniusa óta elismert öntözési közösségek száma, és legalább hatvanra tehető azoknak a gazdálkodói közösségeknek a száma, amelyek ebben a formában gondolkodnak – mondta Feldman Zsolt államtitkár az Új Élet Mezőgazdasági Kft. öntözéses beruházásának átadásán a Bács-Kiskun megyei Dunapatajon hétfőn.

 

Támogatja az Agrárminisztérium az öntözési közösségek szerveződését

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: az elismert közösségek összesen 35 ezer hektárnyi öntözött terület együttes működtetését szeretnék megvalósítani, és ebből 24 ezer hektár teljesen új terület. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos az ilyen jellegű együttműködés ösztönzése – tette hozzá.

Feldman Zsolt szerint a dunapataji beruházás jó példája annak, hogy “együtt vagy külön, de van értelme mezőgazdasági öntözési fejlesztéseket megvalósítani, és a magyar kormány mindig is elkötelezett lesz az öntözési közösségek támogatásában, vízellátásuk biztosításában” – fogalmazott.
Kiemelte: az elmúlt időszakban a magyar kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével és az Országos Vízügyi Főigazgatóság segítségével megpróbált összhangot teremteni a víz kereslete és kínálata között.

Az államtitkár emlékeztetett: a vidékfejlesztési program keretében mintegy 37 milliárd forint értékben csaknem 700 projekt kapott támogatást. Gyakorlatilag több száz családi gazdaság életben maradását segíti, hogy az öntözésfejlesztés révén biztonságosabb lett a termelés.
Feldman Zsolt szerint a fejlesztési források mellett fontos segítség a gazdálkodók részére az új szabályozási környezet kialakítása, amely nagyban megkönnyíti a beruházások megvalósítását.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban sikerült kiépíteni egy csaknem kilencven állomásból álló országos aszálymonitoring rendszert, amely öt talajmélységben méri a pillanatnyi talajnedvességet, továbbá online szolgáltat adatokat egyebek mellett talajhőmérsékletről, szélről és napsütésről. Hozzátette: jelenleg egy olyan változaton dolgoznak, amely lehetővé teszi az országos tíznapos előrejelzést is, a tervek szerint januártól már mindenki számára elérhető lesz.

Az árvízhez hasonlóan az aszályra is fokozatokat határoznának meg, hogy a jövőben szélsőséges helyzetekben – az aszály mértékétől függően, a védelmi tartalékkeret terhére – a víz pótlólagos szivattyúzásokkal, vízpótlásokkal legyen elérhető a gazdák számára.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke kiemelte: “öntözéses gazdálkodás nélkül nincs termelésbiztonság, nincs megfelelő mezőgazdasági fejlődés, vagyis fenntarthatóság”.

Arra biztatta az öntözési közösségeket, hogy éljenek a jövő évig elérhető pályázat nyújtotta lehetőségekkel. Emlékeztetett, évente Magyarországon 0,6 köbkilométer tisztított szennyvizet engednek vissza az élővizekbe, amelyet jó lenne öntözésre fordítani.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a talajzárásokat időben kell elvégezni, hiszen “a lezáratlan, hantos szántások révén nagyon sok milliméter csapadék száll el a szelek szárnyán”.

Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. cégvezetője arról beszélt, hogy az évi gépbeszerzések, építkezések mellett elengedhetetlenek a talajt és a növényeket fenntartó és szolgáló beruházások is. Egy projekt keretében mintegy 131 millió forintból öntözőberendezést építettek, amely akár távolról is elindítva, kevesebb mint 24 óra alatt 94 hektárnyi területet képes beöntözni.

Az optimális körülmények biztosítása, valamint az alul-, illetve a túlöntözés elkerülése érdekében meteorológia állomást, és a talaj folyamatos nedvességmérésére alkalmas talajszondát is telepítettek, így meg tudják határozni, mikor és mennyit szükséges öntözniük. Emellett két szivattyús tápoldatozó rendszer biztosítja, hogy növényre szabottan mikro- és makroelemeket tartalmazó, tápanyaggal dúsított öntözővizet juttassanak a gyökérzónába.

Az Új Élet Mezőgazdasági Kft. konvencionális szántóföldi növények, főként őszi árpa, őszi búza, őszi káposztarepce, napraforgó és kukorica termesztésével foglalkozik. Ezer hektár saját területtel rendelkeznek, és 400 hektárt integrálnak. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink