Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége

(Fotó: Pixabay)

Hubai Imre kifejtette, hogy a felmelegedés a Kárpát-medencében gyorsabb, mint a kontinens más részein, csapadék már télen sincs elég, a talaj ezért nem tud feltöltődni, a folyók vízhozama a korábbiakhoz képest egy hónappal korábban visszaesik. Magyarországon az elmúlt öt évre visszatekintve az idei a negyedik aszályos év, és ha nem ér véget a szárazság a nyárral, kevés lesz a légkörben és a talajban tárolt nedvesség, veszélybe kerülhet az őszi vetés. Sajnos az idei aratásnál is látszik, hogy a búza jelentős része a kedvezőtlen időjárás miatt nem hozza a genetikai adottságának megfelelő termésátlagot és minőséget. A vízhiány már a tél végén érezhető volt, a legveszélyeztetettebb térség a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, Baranya és Fejér vármegye szintén egyre szárazabb – hangsúlyozta.

Az államtitkár a kedvezőtlen változásokkal indokolta, hogy kormány több mint 10 éve dolgozik a megfizethető mezőgazdasági vízhasználatért

Brüsszel ezt ellenezve meg akarja fizettetni a vízdíjat a gazdákkal, jóllehet nem ők tehetnek a klímaváltozásról. Ilyen körülmények közepette a vetésszerkezet és az öntözőterületek megtervezése szinte lehetetlen feladat, Magyarországon ezért márciustól térítésmentessé vált a hozzáférés a vízkészlethez, májusban pedig megalakult az Aszályvédelmi operatív törzs. Hubai Imre szerint az öntözéshez szükséges mennyiséget a Dunából és a Tiszából kiszáradt holtágakba, medrekbe, csatornákba kell juttatni, a talajba szivárogtatott víz pedig pótolhatja a kimaradt csapadékot. A kormány a réteg, legelők elöntéséhez is biztosít forrásokat – közölte az államtitkár, aki szerint tavaszig másfél milliárd köbméterre, 2026 végére pedig hárommilliárd köbméterre nőhet a víztartalék mennyisége Magyarországon.

Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! csütörtök reggeli műsorában arról is beszélt, hogy a vízdíj kormányzati átvállalása tervezhetővé teszi az öntözéses gazdálkodást

Az ehhez biztosított 10 milliárd forintos keret pedig elég lesz a 80-90 ezer hektár öntözhető terület vízellátásához. A klímavédelem érdekében szükség van az ökológiai vízigény kielégítésére is minden rendelkezésre álló területen, mert a mikroklimatikus viszonyok javítása szintén sokat segíthet. Különösen fontos szerepe lehet a Tisza és a Körösök együttműködő vízgazdálkodási rendszerének, amely csaknem félmillió hektárnyi terület öntözését és ökológiai vízellátását biztosíthatja – tette hozzá.

MTI